Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


8.2.1. Szerepelméleti megközelítés

Az orvosi pálya leírásához sokféle elmélet ad segítséget. Mi elsőként a leginkább elterjedt, úgynevezett szerepelméleti megközelítést mutatjuk be. Kiindulópontunk a társadalmi szerepek általános elmélete.
A társadalmi szerepekkel kapcsolatos mindennapi gondolkodásunk gyakran él a színpadi gyakorlatra, a színészkedésre, sokszor akár a „megjátszásra” való utalással is. A szerep szó maga idézi fel ezt a képzetet. A szociálpszichológia azonban a szerepen nem a tettetett, megjátszott viselkedést érti. A szerepelméleti megközelítés alapja a szerepek szabályozottságának megmutatása, vagyis annak figyelembevétele, hogy szerepviselkedésünket írott és íratlan normák szigorúan meghatározzák. Erősen szabályozott például a nemünknek megfelelő viselkedés. A sírás a mi kultúránkban soha nem a férfias magatartás része, egy nőtől viszont természetes, sőt néha elvárt a könnyekkel alátámasztott együttérzés. A normák szabályozó jellegéről azt is tudnunk kell, hogy ez a szabályozás mindig társas helyzetben nyilvánul meg.
A szerep tehát a társas helyzetekhez kötődő normák összessége (Buda, 1989). A szociálpszichológia a szerep segítségével írja le azokat a viszonyokat, melyek során az emberek csoportjukhoz, illetve a társadalom egészéhez is kapcsolódnak (Pataki, 1982). A szerep meghatározásához még az is hozzátartozik, hogy mindennapi szerepviselkedésünk általában megfelel társadalmi státuszunknak, vagyis annak a helynek, amit a társadalom szerkezetében betöltünk, elfoglalunk (Linton, 1971).
Többféle szereptipológia létezik. A szerepek felosztásának egyik módja annak alapján történik, hogy a szerepek mennyire átfogóak az egyén élete szempontjából. (Banton, 1965)
  1. Így beszélhetünk pervazív szerepekről, amelyek egész életünk során érvényesülnek, és mindent áthatnak. Ezek a nemi és életkori szerepek. Biológiai meghatározottságúak, de betöltésükhöz, az elvárt szerepviselkedéshez, mindenkor társadalmi megkülönböztetés tapad.
  2. A következő csoportba a családi szerepek tartoznak, melyeket a biológiai meghatározottságon túl a családi munkamegosztásban betöltött különbségeik is meghatároznak.
  3. A harmadik csoportot a foglalkozási szerepek alkotják. Ezek közül kiemelkednek a hivatás-jellegű foglakozások, mint az orvosi, vagy a papi hivatás, amelyeknek bizonyos fokig pervazív jellegük van.
  4. Végül ismerjük még a passzazsér vagy átmeneti szerepeket, melyek rövid életűek, mint a vásárló, a liftben utazó, a járókelő…
 
A szerepek további jellemzője a komplementaritás, vagyis hogy bizonyos szerepek önmagukban nem értelmezhetők, csak szerep-párjukkal együtt. Ilyenek például az eladó-vevő, vezető-beosztott, szülő-gyerek, orvos-beteg szerepek.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave