MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
8.2.6. A betegszerep valósága
Nézzük meg közelebbről a megbetegedés útját, a betegszerep felvételének nehézségeit. Az ember már a folyamat kezdetén, az orvoshoz fordulás elhatározásával arról dönt, hogy beteggé minősítése esetén fel kell függesztenie addigi tevékenységeit. Ez különbözőképpen érinti az embereket. Adott esetben lehet „nyereség”, amennyiben a betegség egy nehéz munkától való megszabadulást jelent. Jelenthet azonban veszteséget is, ha a beteg olyan munkát végez, melynek felfüggesztése szakmai karrierje megszakadását jelenti. A betegszerep felvétele egzisztenciálisan is különbözőképpen érinthet embereket. Az orvoshoz fordulás társadalmi különbségeire vonatkozó szociológiai vizsgálatok szerint az alacsonyabb társadalmi csoportokhoz tartozók később fordulnak orvoshoz, vagyis halogatják a betegszerep felvételét. Ez sokszor az értékrend különbségeinek, az egészség és betegség különböző felfogásainak a következménye (Mechanic, 1962), máskor azonban valódi, szorító, egzisztenciális kényszer.
Szólnunk kell még a tevékenység felfüggesztésének pszichológiai következményeiről. A szerepelmélet ismertetésénél már szóltunk arról, hogy a szerep a társadalmi státuszhoz, pozícióhoz tartozó normák összessége. A megbetegedő embernek mindenképpen számolnia kell a szerepvesztés jelenségével. A beteggé válás azt is maga után vonja, hogy a mindennapi életben betöltött szerepeket – elsősorban a családi, foglalkozási szerepeket – egy időre el kell veszítenie. Minél magasabb társadalmi státuszú a beteg, annál nagyobb a távolság mindennapi szerepei és betegszerepe között. A kiszolgáltatottság elviselése azonban a legtöbb beteg számára a betegszerep legnehezebb követelménye.
A szerepvesztés kialakulásához hozzájárulnak a betegszerep kötelezettségeit formálisan, a külsőségekben is meghatározó normák. A mindennapok biztonságának elvesztése a kórházba kerülő beteg esetében már a mindennapi ruházat levételekor megkezdődik. Ez folytatódik a számára szokatlan – esetenként fájdalmas – vizsgálatokkal. Sokszor testének intim részeit is érintik ezek a vizsgálatok, ezért szeméremérzete sérül. A ruhátlanság állapota, a meztelenség miatt emberi méltóságának tiszteletben tartása veszélybe kerül. Életrendje megváltozik, önállósága csorbul. Elbizonytalanodik, nem tudja, mik a helyes viselkedés elemei a megváltozott körülmények között. Nem tudja, hogyan viselkedjen a kórházi személyzettel, jól bevált kommunikációs stratégiái itt csődöt mondanak. Ugyanakkor a gyógyító személyzet tagjai is az általa megszokottól eltérő viselkedést várnak el tőle. Az előállt szerepkonfliktusokat a betegek egy része az együttműködés lazításával vagy megszakításával oldja meg.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
