Orvosi szociológia
10.2.1. Az innováció
-
Az egyik ok, hogy maga a fejlesztés sokba kerül. Egy új gyógyszernek a kifejlesztése pl. sok száz millió dollárt emészt föl (Vizi, 1998). Ennél többet kell a gyárnak profitálnia a szer gyártásából, ha meg akar élni, a munkásait kifizetni, és még egy következő gyógyszert is ki akar fejleszteni. Az, hogy egy új gyógyszer ilyen sok pénzt visz el, elsősorban arra vezethető vissza, hogy a biztonság drága. A szert ugyanis először állatokon, majd egészséges embereken, végül betegeken próbálják ki. (Ez alól csak kevés kivétel van: pl. citosztatikumokat nem próbálnak egészségeseken.) Bizonyítani kell, hogy a szer megfelelően hatásos és biztonságos. E bizonyításnak bonyolult, erőt, időt fölemésztő módszere van. Nem véletlen, hogy minden 50 000 kipróbált vegyületből egyetlen egy jut el odáig, hogy valóban törzskönyvezett gyógyszerré váljon (Kolman és mtsai, 1996). A fejlesztés mellett nagy a költsége a marketingnek is. Erről a későbbiekben bővebben lesz még szó.
-
Egy másik ok, ami miatt az innováció drágítja az egészségügyi ellátást, az az, hogy az új eszközöknek, technológiáknak gyakran nemcsak a kifejlesztése, hanem a működtetése is drága. A computer tomográfot (CT-t) – ami egy viszonylag új, alig harminc éves múltra visszatekintő képalkotó eljárás – kifejleszteni nemcsak szép, de nagyon költséges munka volt. (Nem csoda, hogy Nobel-díjat kaptak érte alkotói.) Ma a gyártás, egyetlen új készülék megépítése és beüzemelése is több tízmilliós beruházás. Ráadásul a működtetése is költséges. Egy ilyen géphez nemcsak speciális anyagok – filmek, kontrasztanyagok –, külön helyiség stb. kellenek, hanem külön, magasan képzett, vagyis relatíve drága személyzet is szükséges. Az egészségügyben tehát a beruházás pontosan fordított hatást jelent, mint általában az iparban. Az ipari beruházások nyomán a termék előállítása olcsóbbá válik, a munkaerő szükséglet csökken. Az egészségügyben ennek inkább az ellenkezője igaz; a beruházások nyomán egyre drágább a működés, a munkaerő.
-
Az innováció tehát már önmagában is növeli a költségeket. Ezen túl azonban még tovább hat a drágulás irányába az, hogy az innováció kitermeli az önmaga iránti igényt. Amióta van CT vizsgálat, azóta egyre több állapotnál, betegségnél használják a diagnózis fölállításához, így pl. agyvérzések, fejsérülések differenciáldiagnosztikájában, belső szervi megbetegedésnél stb. Számos kórállapotnál ma már egyenesen műhiba elmulasztani a CT vizsgálatot. Ugyanez elmondható egy sor más eljárásról, pl. a mágneses rezonancia (MR) vagy az ultrahangos vizsgálatokról stb. Egyetlen CT vizsgálat költsége a tízezer forintos nagyságrendben van. Egy MR vizsgálaté könnyen elérheti a százezres nagyságrendet.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero