Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

11.5.4. Társadalombiztosítás

A közfinanszírozás speciális szabályait a társadalombiztosításról szóló törvények szabják meg. Magyarországon ma minden állampolgár hozzájut az egészségügyi ellátáshoz a társadalombiztosítás keretén belül. Ugyanakkor ez nem jelent állampolgári jogú ellátást: biztosítottsági kötelezettség van, és ez alapozza meg a teljeskörű hozzáférést. A különbség rendszerfilozófiai. Nem az az állítás, hogy mindenki automatikusan jogosult az ellátásra az állampolgári joga által, hanem az az alapvető állítás, hogy mindenki köteles hozzájárulni a szolidaritás elvű társadalombiztosításhoz, és ennek kapcsán jogosultságot szerez az ellátásra. A helyzet a kötelező felelősségbiztosítás logikájával analóg: nem a forgalmi engedély jogán biztosított minden autó, hanem minden autós kötelezett a felelősségbiztosítás megkötésére1. A kötelező egészségbiztosítás bevételeit formálisan a járulékok, és egy járulék jellegű adó, az Egészségügyi Hozzájárulás (EHO) adja. A „formálisan” kifejezés azt jelenti, hogy ez az elv nem érvényesül megfelelően, azaz a bérhez kötött bevételek (járulék és EHO) nem fedezik megfelelően az egészségbiztosítás kiadásait, és ma is igen jelentős a költségvetés hozzájárulása.

A társadalombiztosítás felügyelete az elmúlt évek vitatott kérdése. A társadalombiztosítás rendszerének kialakulásakor a térségre jellemző, klasszikus társadalombiztosítási modell visszaállítása volt az idea. Ennek megfelelően az átmeneti időben a pártok által delegált felügyelőbizottság, majd 1993-tól külön választással létrejött a társadalombiztosítások választott önkormányzata, amelyet 1998 után oszlatott fel az akkori Kormány. A társadalombiztosítás felügyeletét jelenleg a kormány által kijelölt kormánytag látja el. A fejezet írásakor már megszavazta a Parlament azt a törvényt, amely ismét egy ellenőrző testület kezébe teszi a társadalombiztosítás felügyeletét.

A társadalombiztosítás ellátási csomagját a különböző jogszabályok határozzák meg. Az ellátási csomag két nagy területre osztható: a pénzbeli ellátásokra és a természetbeni ellátásokra.

A pénzbeli ellátások alapvetően „jövedelempótló” ellátások, ezért csak direkt járulékfizetés esetén vehetők igénybe. Ebből következik, hogy ezeknél az ellátásoknál – akár a nyugdíjnál – megengedhető bizonyos arányosság a befizetésekkel. Ezen ellátások célja az, hogy ha az egészségi állapotban bekövetkezett változás, vagy egy közvetlen hozzátartozó ellátása jövedelemvesztést okoz, akkor az egészségbiztosítás ezt valamilyen mértékben kompenzálja. Tipikusan ilyen ellátás a táppénz, a nyugdíj-korhatár előtti rokkantsági nyugdíj, és az anyasági ellátások.

A természetbeni ellátásoknál (gyógyító-megelőző ellátások, gyógyszer-ártámogatás, gyógyászati segédeszköz ártámogatása, útiköltség térítés) a beteg ártámogatással kap bizonyos ellátást. Az ártámogatás mértéke lehet természetesen 100% is, azaz az ellátás a beteg számára lehet térítésmentes.

A kötelező egészségbiztosítás logikája a fejezet lezárásakor még nem érvényesül maradéktalanul a gyakorlatban. Az ellátás jogosultságának alapját jelenleg a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) adja, és a TAJ adatbázis jelenleg nincs összekötve a járulékfizetési nyilvántartással. A probléma kezelésének nehézségét az adja, hogy történeti okokból Magyarországon a „járulékfizetésre kötelezett”, jellemzően nem a munkavállaló, az egyén, hanem a munkáltató, aki ezt a kötelességét a kifizetett munkabér után egy összegben teljesíti, így csak azt lehet a befizetésekből tudni, hogy X vagy Y munkáltató befizette-e a járulékokat, nem pedig azt, hogy Z vagy W magánszemély után ki, és mennyit fizetett.

A természetbeni szolgáltatások tekintetében a legfontosabb szabály az, hogy az ellátást

csak gyógyító célból (esztétikai vagy rekreációs célból nem),
meghatározott eljárásrendben,
a szerződött egészségügyi szolgáltatóknál lehet igénybe venni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero