Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


12.6.1. Életkor

Az öregedés biológiai folyamat, amelynek során a test visszafordíthatatlan változásokon megy keresztül. Ugyanakkor társadalmi tényezők befolyásolják az életkori hatások jellegét és következményeit. A biológiai életciklusok társadalmi életciklusokkal járnak együtt. Különböző társadalmakban és kultúrákban nagy eltérések vannak az egyes életkoroknak megfelelő társadalmi szerepekben. Az életkori ciklusokat elválasztó határvonalak, mint pl. a nagykorúság a 18. vagy a 21. életévben, és az időskor beköszönte – a nyugdíjkorhatár – az 55. vagy a 65. életévben a biológiai életszakaszok társadalmi közelítései és általánosításai.
A leggyakoribb orális betegség a fogszuvasodás és a periodontális megbetegedés. Az egyén egész életében ki van téve a fogszuvasodás veszélyének, a 18 évesnél idősebb lakosság túlnyomó részénél előfordul. A periodontális betegség inkább a felnőttkorra jellemző; 30 éves kor felett az emberek többsége tapasztalja enyhébb vagy súlyosabb tüneteit. Egyes ritka formái fiatalabbak körében is előfordulnak.
Magukat a biológiai folyamatokat is befolyásolja a társadalmi környezet. A táplálkozás és az általános egészségi állapot javulásának következtében a pubertáskor kezdete például egyre fiatalabb életkorban következik be. A küszködéssel, stresszel terhelt életmód, a szegénységgel összefüggő hiányos és egyoldalú táplálkozás meggyorsítja a biológiai öregedés „normális” folyamatát. Ezzel az állapottal együtt jár az idő előtti fogvesztés és az orális állapot általános romlása.
A fogászati szempontból figyelemre méltó, életkorral kapcsolatos magatartásformák inkább fakadnak az életkori szerepekből, mint a háttérben zajló biológiai folyamatokból. A serdülőkorra jellemző orális problémák például elsősorban a viselkedésben és az attitűdökben gyökereznek: az orális állapotot és a fogászati kezelés iránti igényt jobban meghatározza az üdítőitalok, édességek és snack-ek fogyasztási divatja, a rendszertelen étkezés, valamint a külső megjelenés fontossá válása, mint a serdülőkorral járó biológiai változás. Ugyanakkor az idős emberekre gyakran jellemző visszavonuló, aktivitás-szegény életmód sokszor nem betegségből vagy fizikai gyengeségből fakad elsődlegesen, hanem a társadalmi szerepek – a munkában, családban, közéletben betöltött pozíciók – elvesztéséből, a társadalmi izolálódásból. Ha a fogak elvesztését az életkor mintegy szentesíti, és a társadalmi izoláltság meggyengíti a megjelenésre vonatkozó társadalmi elvárásokat, akkor egy bizonyos életkor felett az emberek nem fognak fogorvoshoz fordulni, nem fognak küzdeni az orális állapot romlása ellen. Az életciklusok megélése, a hozzájuk kapcsolódó társadalmi elvárások is befolyásolják a biológiai életkornak megfelelő testi állapotokat. Egy idős emberek körében végzett kanadai vizsgálat szerint a fogakkal kapcsolatos aggodalom, más szóval a fogak jelentősége az életkorral csökken (10. ábra)
Az idős korban jellemző, kezeletlen orális problémák rágási és nyelési nehézségekhez vezetnek, emiatt a beteg gyakran korlátozza az étrendjét könnyen megrágható, vagy rágás nélkül lenyelhető ételekre. Az egyhangú, örömtelen táplálkozás érzelmi-pszichés kihatásai mellett ez az étrend nem ritkán kifejezetten alultápláltságot eredményez. A fogak hiánya vagy egyéb orális problémák az életkor emelkedésével egyre jobban korlátozzák a beszéd képességét is (11. ábra). Az idős emberek számára, akik szégyellik, hogy beszédüket mások érthetetlennek tartják, ez további indokot jelent a visszahúzódásra, ezáltal fokozva a társadalmi izolációt.
 
10. ábra. A fogak miatti állandó aggodalom egyes korcsoportokban (%), Kanada, 2001
 
11. ábra. A teljesen érthető beszéd képessége egyes korcsoportokban (%), Kanada, 2001
 
17. táblázat. Különböző felnőtt korcsoportok orális státusza, Magyarország, 2000
 
DMFT
D
M
F
Fogatlanság (%)
35-44
15,7
2,3
9,2
4,2
1.4
65-74
23,3
1,0
21,3
0,9
26
Forrás: Szőke, Petersen
 
A 17. táblázat adatai szerint 2000-ben Magyarországon az időskorúak negyede teljesen fogatlan volt, és a korcsoportba tartozóknak átlagosan több mint kétszer annyi foga hiányzott, mint a középkorúaknak.
Azokban az országokban, amelyekben az iskoláskorhoz kötődően kötelező fogorvosi ellátás van, a gyermekek és serdülőkorúak fogazata gondozottabb, a megelőzés hatékonyabb; ez a kötelező ellenőrzés megszűnésével a fiatal felnőttkorban lazul.
A terhes nők megelőző viselkedése, ellenőrzéseken való részvétele és a fluorszint növelését célzó gyógyszeres kezelés a fiatal kor és fiatal középkor sajátossága. A gyermekszülés és szoptatás utáni fogromlás is természetesen életkorhoz kötődő jelenség.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave