Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban

A fogorvosi kezelés többnyire úgy jelenik meg az emberek képzeletében, hogy a beteg passzívan és némán ül a fogorvosi székben, a fogorvos pedig a szájában matat, és csak néha bújik ki onnan, amikor újabb eszközt vesz elő. Az egyre kifinomultabbá váló eszközök és eljárások (pl. az érzéstelenítés hatékony módszerei, a vízsugárral hűtött nagysebességű fúró, a modern diagnosztika és a rekonstrukcióban alkalmazott anyagok) tovább csökkentik a beteg aktív részvételének szükségességét a kezelésben.
A 8. fejezetben áttekintettük a beteg és az orvos szerepeihez tatozó elvárásokat. A fogászatban lényegében ugyanezek a jogok és kötelezettségek működnek. A beteg igénybe veszi a fogorvos szakértelmét, ismereteit, kompetenciáját; cserébe együtt kell működnie vele. Ahhoz, hogy a fogorvos alkalmazhassa tudását és készségeit, a betegnek meg kell engednie, hogy a fogorvos behatoljon abba a személyes térbe, amelybe csak maga a beteg, illetve a hozzá legközelebb álló személyek juthatnak be. A száj az egyik leginkább védett intim szféra. A fájdalomcsillapítók alkalmazása olyan technológia, amely a beteg védekezési mechanizmusát gyengíti, és ezért a beteg kiszolgáltatottságát növeli. A beteg azzal az elvárással engedi át a személyes tere feletti befolyást a fogorvosnak, hogy ezt a befolyást csakis az ő érdekében, és csak a szükséges mértékben alkalmazza.
A legtöbb fogorvosi kezelésnél az orvos-beteg viszony dominancia modellje érvényesül, különösen az olyan intenzív kezeléseknél, mint a szájsebészeti beavatkozás vagy egy bonyolult fogászati rekonstrukció. Az irányító szerep-modell főleg a preventív fogászati kezeléseknél érvényesül. A kölcsönös kooperáció modelljét talán leginkább a fogszabályozásban figyelhetjük meg.
Egyes adatok szerint a páciens kommunikációjának mintegy kétharmada nonverbális jellegű. A fogorvos kommunikációjának fő elemei a következők:
  • „Aktív meghallgatás”. A fogorvos bátorítja a beteget, hogy minél részletesebben számoljon be a panaszról, valamint félelmeiről és elvárásairól is.
  • A beteg megnyerése. A fogorvos biztosítja a beteget, hogy megértette a problémát, és méltányolja a beteg szempontjait. A kezelés menetének előzetes tisztázása is segít a beteg megnyerésében.
  • A kezelés. A kezelés során a beteg kommunikációja erősen korlátozott. A fogorvos jelezi, hogy megérti a nonverbális kommunikációt, és figyelembe veszi a beteg kívánságait.
  • A szükséges információk összefoglalása. A kezelés végeztével, amikor a beteg felszabadul a beavatkozás által okozott stressz alól, a fogorvos még egyszer összefoglalja a diagnózist, a kezelés lényegét és a prognózist. A beteg esetleges tennivalóit, a következő vizit időpontját is rögzíthetik.
 
A fogorvos-páciens viszonyban a fenti általános jellegzetességeken túlmenően meghatározó szerepe van annak, hogy a beteg rendszeres látogatója-e a fogorvosnak, vagy ez az első, esetleg vélhetően egyetlen alkalom, hogy felkeresi. Az állandó orvos-beteg kapcsolatban a fogorvos befolyása túlterjedhet az adott kezelési szituáción, hatással lehet az pl. orális higiénés szokásokra vagy az étrendre. Az egy kezelésre korlátozódó kapcsolatban az orvos jogosultságai természetszerűen limitáltabbak. Annak az embernek, aki rendszeres időközönként felkeresi fogorvosát, hogy rutin-ellenőrzést kapjon, a fogorvossal való találkozás szokásszerű, folyamatos kapcsolatot jelent. Annak a betegnek, akinek a fogorvos felkeresését egy zavaró, tovább már nem tolerálható tünet, panasz ösztönözte, az orvos-beteg találkozás az úgynevezett beteg-karrier végpontját, a betegviselkedés egyéb állomásainak meghaladását jelenti.
Az általános orvosi ellátásban, különösen a fekvőbetegellátásban a betegek elégedetlenségének legjelentősebb oka az információ hiánya és a személytelen bánásmód. A fogorvoslás ezekben a vonatkozásokban általában kevesebb elégedetlenséget okoz. A fogorvosi kezelést gyakrabban előzi meg a beteg és az orvos közötti egyezkedés, amelynek lényeges alkotóelemei a terápiára vonatkozó információk, a kezelés-alternatívák várható rövid- és hosszú távú következményei és költségei. A fogorvos-beteg kapcsolatot befolyásolja az orális probléma, amely kezelésre szorul, az, hogy alkalmi vagy állandó betegről van-e szó, a beteg társadalmi státusza, a fogorvos személyes stílusa, a kezelés költségei és a fogorvoslásban jelentkező verseny élessége.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave