MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
2.3. Morbiditás
Az egészségi állapot legpontosabb leírásához elvileg úgy jutnánk, ha a vizsgálni kívánt népesség minden tagját tüzetes kivizsgálásnak vetnénk alá, amelynek során a kóros állapotok minden fajtáját felfedezhetnénk. A gyakorlatban az efféle tökéletes kivizsgálás természetesen kivitelezhetetlen. Ehelyett vagy a népesség egy kisebb részének (mintájának) egészségi állapotát térképezik fel, vagy pedig bizonyos, jól meghatározott betegségekre vonatkozó teljeskörű felmérések (szűrések) szolgáltatnak – részleges – információkat az egészségi állapotról. A morbiditási (megbetegedési) arányok ismerete (becslése) ugyanakkor nélkülözhetetlen a járványtanban és az egészségügyi szolgáltatások tervezésénél.
A morbiditási mutatók használatának lehetőségeit nagymértékben korlátozza a felmérések relatíve magas költségigénye. A morbiditási vizsgálatok használhatóságát továbbá rontják az orvosi diagnózisok tartalmában megmutatkozó variációk is. Ezért a népességek, népességcsoportok szintjén a morbiditást is különféle indikátorok segítségével szokás jellemezni, amelyeket gyakran nem a teljes népességre vonatkozóan ismerünk, hanem a népesség bizonyos mintáin való kikérdezés útján állapítunk meg, becsülünk. A továbbiakban a legfőbb indikátor-típusokat vesszük sorra.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
