MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
2.3.1 „Esetszám típusú” mérőszámok
Az „esetszám típusú” mérőszámok az egyes egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, a különböző egészségügyi intézményekben megjelenők számát mérik. Ezek az indikátorok inkább az egészségügyi szolgáltatások tervezésénél használhatóak és kevésbé a népesség vagy bizonyos népességcsoportok egészségi állapotának jellemzésére. Esetszám típusú mérőszámok például: a háziorvosnál egy adott év alatt megjelent betegek száma, a méhnyakrák szűrővizsgálaton résztvevők száma (vagy ahhoz a csoporthoz viszonyított aránya, amely számára a szűrés ajánlott), a kötelező védőoltásokban részesítettek aránya a 14 év alattiak között, a művese-kezelésben részesülők tízezer lakosra jutó száma, és így tovább. A példák igyekeznek bemutatni, hogy az esetszám típusú mérőszámok valóban nélkülözhetetlenek az egészségpolitika számára. Az egészségi állapotról ugyanakkor ezek a mérőszámok keveset árulnak el.
Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételét ugyanis sok olyan tényező is erősen befolyásolja, amelyek a népesség egészségi állapotától teljesen függetlenek. Elsőként kell megemlíteni a hozzáférhetőség, ezen belül az elérhetőség problémáját. Általános tendencia, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél mutatkozó nehézségek (hosszú utazás, költségek) a betegek jelentős hányadát távol tartják a szolgáltatások igénybevételétől. Az is világos, hogy mind a potenciális igénybe vevők, mind pedig az orvosok attitűdjei, bizonyos eljárások preferenciája vagy diszpreferenciája jelentősen befolyásolhatja azt, hogy milyen gyógyító beavatkozásból végül is mennyit vesznek igénybe.
Az egészségügyi intézmények és szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan Magyarországon igen sok adat áll rendelkezésre, sajnos legtöbbje csupán területi bontásban. Részletesebb adatokat 1992 óta gyűjtenek1.
Az egészségügyi intézmények igénybevételének intenzitása Magyarországon sem elsősorban az egészségi állapot egyenlőtlenségeivel magyarázható. A háziorvosi ellátást példaképpen véve, a kilencvenes évek végén az ellátottak lakossághoz viszonyított aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabbak közé tartozott, ugyanakkor ez a két megye mutatta a legmagasabb halandóságot.
Az alap- és járóbeteg ellátás igénybevétele hosszú idő óta alacsonyabb arányú a falvakban, mint a városokban, a kórházi ellátást viszont nagyobb arányban veszik igénybe azok, akik falvakban laknak. Mindez a falvak alap- és járóbeteg ellátásának nem megfelelő színvonalára utal.
| 1 | Ezeknek igen nagy része a GYÓGYINFOK nyilvános adatbázisán keresztül hozzáférhető |
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
