Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


2.3.3. Az egészségi állapot szubjektív értékelése

A fenti „objektív” mutatószámok – mint láttuk, nem kevés buktatóval járó – használatának alternatívájaként merült fel, hogy az egészségi állapot részletekbe menő „objektív” feltérképezése helyett fel lehetne mérni a „szubjektív” egészségi állapotot, az emberek saját egészségi állapotára vonatkozó vélekedéseit.
A szubjektív mérőeszközök bevezetése az emberek, a népesség értékeinek „emancipálásán” alapult, abban az értelemben, hogy a személyesen megélt-átélt problémákat legalább annyira fontosnak, ha nem fontosabbnak tekintik, mint a „külső szemlélők” által preferált szempontokat. Ilyen értelemben külsődlegesnek számítanak pl. az orvostudomány diagnosztikus szemléletéből következő szempontok, valamint a társadalomkutatók „átfogó” dimenziói is, amilyenekkel majd a kérdőívek esetében találkozunk.
Az egészségi állapot szubjektív értékelését manapság leggyakrabban egy ötfokozatú skála használatával valósítják meg. Ezen a skálán a kérdezettnek az aktuális időpontban, sokszor az elmúlt egy évre vonatkozóan kell értékelnie saját egészségi állapotát, „az átlagosnál sokkal jobb”, „az átlagosnál jobb”, „átlagos”, „az átlagosnál rosszabb” és „az átlagosnál sokkal rosszabb” kategóriák egyikébe való besorolás útján. Lehetséges 3, 4, 10 vagy akár 11 fokú skála is. Ezek a skálák, bár talán túl egyszerűnek tűnnek, végső soron igen alkalmasnak bizonyultak olyan összehasonlító vizsgálatokban, amelyekben nem a részletek, hanem az egészségesség más társadalmi tényezőkkel való összefüggése állt a középpontban. A szakirodalom tanulsága szerint a szubjektív módon értékelt egészségi állapot mutatója jobb prediktora (előrejelzője) volt a későbbi mortalitásnak, mint az orvosi kivizsgálások eredményeként kapott mérőszámok.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave