Olyan társadalmat, amelyekben minden résztvevő a társadalmi helyzetének minden dimenzióját illetően egyenlő lenne, nem ismerünk. A társadalmi tagoltságnak igen sok formája létezik. A modern társadalmak jellemzője, hogy azok az ismérvek, amelyek régebben nagyon fontosak voltak az egyes személyek társadalmi pozícióját illetően – mint pl. a származás, a különféle etnikumokhoz, avagy felekezetekhez való tartozás – háttérbe szorultak. A modern társadalmak társadalmi tagoltságát elsőként Marx, majd vele vitázva, de igen sokban egyet is értve Max Weber írta le a 19. és 20. század fordulóján. Bár a modern társadalmak tagoltságáról alkotott képünk azóta árnyaltabbá vált, és a társadalmi struktúrában is számos olyan változás következett be, amely egy évszázaddal ezelőtt még nem volt látható, a társadalmi tagoltságról való gondolkozásunkat alapvetően mégis e két szerző határozza meg. Azok a társadalmi rétegződés-képek, amelyek más társadalomkép alapján közelítenek a társadalmi különbségek magyarázatához, kevésbé bizonyultak alkalmasnak empirikus kutatásokban való gyakorlati alkalmazásra, például olyan problémák vizsgálatára, mint amilyen az egészségi állapot és társadalmi pozíció közötti kapcsolat jellege.