Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

3.1.1.3. Jövedelem és szegénység

A jövedelem egy család társadalmi és gazdasági helyzetének egyik legfontosabb meghatározója. A különböző jövedelmi helyzetekhez különféle életvitel, életmód kapcsolódhat, amely jelentősen befolyásolhatja mind az egészséges életvezetés, mind pedig az egészségügyi ellátás igénybevételének lehetőségeit.

A jövedelem és egészség kapcsolatára igaz leginkább, hogy a jövedelmek közötti viszonylag nagy különbség nem feltétlenül jelent különböző egészség-esélyeket és életkilátásokat; a jövedelmi skála legalsó lépcsőfokain azonban az egészségi állapot különösen rossz, a halandósági esélyek pedig különösen magasak lehetnek. A jövedelemmel kapcsolatos legfontosabb egészségszociológiai kérdés ezért az, hogy milyen mértékű egészségbeli hátrányokat jelent a szegénység.

A jövedelmi helyzet hatásait általában csak az egészségi állapotra vonatkozóan tudjuk vizsgálni, a jövedelmek számbavétele a mortalitás-vizsgálatok során komoly nehézségekbe ütközik. A meghaltak jövedelme ugyanis általában nem ismert (ellentétben például társadalmi helyzetük más jellemzőivel, mint például a lakóhely vagy iskolai végzettség). Ez alól csak a skandináv országok számítanak kivételnek, ahol a különböző személyes adatok összekapcsolását a törvény engedélyezi.

A regisztrációs problémákon túl azonban a jövedelmi helyzet más tekintetben is különbözik a társadalmi státusz korábban elemzett dimenziójától, az iskolai végzettségtől. Az iskolai végzettségre úgy tekintünk, mint amely egy személy társadalmi státuszát hosszú időn keresztül megbízhatóan jellemzi, a jövedelem ezzel ellentétben nagy változékonyságot mutathat. Empirikus vizsgálatok szerint Európa és Észak-Amerika országaiban a 20. század utolsó évtizedeit valóban a jövedelmek viszonylag nagymértékű változékonysága jellemzi1. Magyarországon a jövedelmi mobilitás az 1990-es évek során hasonló volt, mint a nyugat-európai országokban (Spéder, 2003).

Az 1990-es években egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei felhívták a figyelmet arra, hogy az egészségi állapot önértékelése és a jövedelmi helyzet erős összefüggést mutat. Finnországban a legmagasabb jövedelmi ötödbe eső férfiak körében 27 százalék volt azok aránya, akik egészségi állapotukat közepesnek vagy annál rosszabbnak minősítették, míg a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe esők között 49 százalék. A megfelelő arányok Svédországban 12 és 30, Nagy-Britanniában 19 és 44, Hollandiában 11 és 33, Németország nyugati részén pedig 47 és 63 százalék voltak. A statisztikai elemzés szerint (ha az egyes jövedelmi ötödökbe tartozók eltérő korstruktúráját is figyelembe vesszük) Németország nyugati felén kétszeres, Finnországban csaknem háromszoros, Svédországban és Nagy-Britanniában négyszeres, Hollandiában pedig 4,5-szeres volt a legszegényebbek esélye a leggazdagabbakhoz képest arra, hogy egészségi állapotuk legfeljebb “közepes” legyen. A nők körében hasonló arányokat találtak (Kunst és mtsai, 2004).

A jövedelmek és az egészségi állapot közötti összefüggések erősségét Magyarországon már több mint 20 évvel ezelőtt bemutatták (Losonczi, 1989).

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye a társadalmi mobilitás és a morbiditás kapcsolatára vonatkozott. Azok között, akik életük során mindig rossz helyzetben voltak, a betegek aránya 53 százalék volt, míg az életük során mindig jó helyzetben lévők 34 százaléka volt beteg. A megbetegedések szempontjából a legkedvezőbbnek a stabilan „középső” társadalmi helyzet bizonyult – a betegek aránya az ilyen státuszúak körében mindössze 23 százalék volt. A felfelé és a lefelé irányuló mobilitás egyaránt igen kedvezőtlen befolyást gyakorolt a megbetegedések gyakoriságára: a betegek aránya mindkét csoportban 44 százalék volt.

1	Ezt szokás a „jövedelmi mobilitás” jelenségének nevezni.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero