Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

3.1.1.4. Foglalkozás és munka

Korábban egyértelmű volt, hogy a munka és egészség kapcsolatában az elsődleges hangsúlyt arra kell helyezni, hogy bizonyos munkakörök betöltése nagy fizikai erőfeszítést kíván, és sok munkát veszélyes körülmények között kell végezni. A munkakörülmények és az egészségi állapot kapcsolatát régebben elsősorban a foglalkozási betegségek témaköre jelentette.

Napjainkra a legtöbb fizikai munka jellege, a munkavégzés körülményei átalakultak. Az automatizáció kiváltotta a legnehezebb fizikai munkákat, és a munkavédelmi előírások mind szigorúbbá válása jelentősen javította a munkafeltételeket, legalábbis az európai és az észak-amerikai országokban. Mindazonáltal ma is vannak ágazatok, ahol az átlagosnál sokkal veszélyesebbek a munkakörülmények, és kimagaslóan sok munkahelyi baleset történik: ilyen a mezőgazdasági, az építőipari és a közlekedési ágazat. Európa volt szocialista országaiban pedig ma is jóval nagyobb szerepe van a klasszikus munkahelyi ártalmaknak, és ma is jóval több ember dolgozik nagy fizikai erőfeszítést kívánó munkakörökben, mint a nyugat-európai országokban (Kapitány, Kovács, Krieger, 2005).

A munkakörülmények modernizációja során azonban újfajta munkahelyi ártalmak váltak mind elterjedtebbé. A nehéz fizikai munkát sok esetben „automatizált” munka váltotta fel: a munkafolyamat apró szakaszokra bontásával egy-egy munkás mindig ugyanazt a rövid ideig tartó munkafázist végzi, amelyet napjában sok ezerszer is ismételnie kell. Napjainkra a fizikai munkák igen jelentős hányada unalmassá és szellemileg kimerítővé vált. A munkával való elégedetlenség másik fontos dimenziójává válhat a munkával kapcsolatos autonómia, vagy annak hiánya: jóval kevésbé kimerítő az a munka, amelynek során a dolgozók azt érezhetik, hogy kreatív módon járulnak hozzá az egész munkafolyamat sikeréhez, és bizonyos döntési jogkörökkel rendelkeznek munkájuk célját, illetve szervezettségét illetően (Karasek, 1979; Karasek, Theorell, 1990).

A munkavégzésben élvezett autonómia vizsgálata igen gyümölcsözőnek bizonyult a munkával kapcsolatos egészségi ártalmak természetének megértésében. Azok körében, akiknek munkája során a szigorú követelmények alacsony fokú autonómiával párosultak, a legtöbb kutatás magasabbnak találta mind a morbiditás szintjét általában, mind pedig a szívbetegségek és a mentális zavarok előfordulásának gyakoriságát (Siegrist, 1996).

A munkával kapcsolatos veszélyeztető tényező a bizonytalan munkaerő-piaci helyzet, és különösen ennek szélsőséges formája, a munkanélküliség. A munkanélküliek körében általában magasabb a mentális betegségek előfordulásának aránya, és az átlagosnál sokkal rosszabb az egészségi állapot is.

Magyarországon a munkanélküliség szintje 2004-ben az európai átlag körül volt, ugyanakkor a foglalkoztatottság szintje európai összehasonlításban igen alacsony. Feltehető, hogy a munkaerő-piacon formálisan meg nem jelenők igen nagy része több-kevesebb rendszerességgel a gazdaság informális szektoraiban dolgozik. A fekete, illetve a szürke gazdaságban dolgozókat nem védik a munkavédelmi előírások, és alkalmazásuk biztonsága nagyon alacsony fokú.

A férfiak körében a fizikai dolgozók halandósága több mint kétszer nagyobb, mint a szellemi dolgozóké. A nők körében a szellemi és fizikai dolgozók halandósága közötti különbség alig kisebb, mint a férfiaké.

Magyarországon a foglalkozási csoportok közötti halandósági különbségek nemzetközi összehasonlító vizsgálat alapján is igen magasnak tűnnek. 1988 és 1992 között a 30–44 évesek körében a fizikai munkát végző férfiaknak átlagosan 2,9-szer, a 45–59 éves korosztályban pedig 2,7-szer nagyobb volt a halálozás kockázata, mint a szellemi munkát végzőknek. Az életkor előrehaladtával a foglalkozásból eredő hátrányok csökkennek.

A vizsgálatba bevont országok1 közül az egyenlőtlenségek az Egyesült Államokban,

Anglia-Walesben és Norvégiában voltak a legalacsonyabbak. Ezekben az országokban a szóban forgó arányok 1,3–1,5 körül alakultak. Közepesnek minősíthetőek a fizikai/szellemi halálozási arányok Franciaországban és Finnországban, magasaknak bizonyultak viszont Csehországban és Magyarországon (Kunst, 1997).

1	Egyesült Államok, Anglia és Wales, Franciaország, Norvégia, Finnország, Csehszlovákia és Magyarország

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero