Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


3.1.1.6. Az egészségi állapot – ok vagy okozat?

Az eddigiekben a társadalmi egyenlőtlenségek és az egészségi állapot közötti összefüggéseket különféle dimenziók mentén vizsgáltuk, és evidenciaként kezeltük, hogy a – bármilyen dimenzió mentén mért – kedvezőtlen társadalmi helyzetet tartjuk a rossz egészségi állapot „okának”. Azaz feltételeztük, hogy az alacsony képzettség, a rossz feltételek között végzett munka, vagy az alacsony jövedelem az a tényező, amely az egészségi állapotot kedvezőtlenül befolyásolja. Elképzelhető-e, hogy a valóságos folyamatok éppen fordítva mennek végbe? Vezethet-e a rossz egészségi állapot alacsony iskolai végzettséghez és jövedelemhez, vagy alacsony presztízsű, rossz körülmények között végzett munkához?
Bizonyos, már gyermekkorban is megjelenő egészségkárosodások kétségkívül alacsony iskolai végzettséghez, és akár ezen keresztül is kevésbé kvalifikált munkavégzési lehetőségekhez, s alacsony jövedelemhez vezetnek. Ezeknek a károsodásoknak egy része kompenzálható az iskolai oktatás során, más része nem. A fiatal korban jelentkező komoly egészségkárosodások nagyon alacsony arányban vannak jelen a népességben. Ez az arány semmiféleképpen nem lehet felelős az egészségi állapotban nagy társadalmi csoportok között felnőttkorban megmutatkozó és nagy mértékű különbségekért, amelyeket az egészségi állapot különféle mutatói illetőleg a halálozási mutatók alapján a korábbiakban láthattunk.
Bizonyos szelekciós folyamatokat ma már nem csupán az – alábbiakban bemutatott – „oksági” magyarázó folyamatokat zavaró tényezőknek tekintjük, hanem önálló, s valójában igen fontos kutatási kérdésekké váltak. Befolyásolja-e az egészségi állapot például a foglalkozási pozíciót? Más szavakkal, rosszabbak-e azoknak az előmeneteli esélyei, akiknek rosszabb az egészségi állapota? Elképzelhető-e, hogy a rossz egészségi állapot következtében valaki lefelé süllyed a foglalkozási hierarchián (azaz a rossz egészségi állapot lefelé irányuló mobilitást eredményez)? Az ilyen típusú kérdések megválaszolásához viszonylag bonyolult, követéses elven alapuló empirikus vizsgálatokra van szükség, amelyekből ma még kevés áll rendelkezésre. A rossz egészségi állapothoz társuló társadalmi következmények kutatása azonban mindinkább előtérbe kerül, és a következő években számos új eredmény várható ezen a kutatási területen.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave