Általános tapasztalat, hogy a halandóság és az egészségi állapot nem csak az egyes országok között, de az országokon belüli kisebb területi egységek között is jelentősen különbözik. Angliában például a magas halandóságú Északról és az alacsony halandóságú Délről szokás beszélni, míg Olaszországban a jó életkilátásokat nyújtó Északról, és a lényegesen rövidebb várható életkorral kecsegtető Délről. Ugyanakkor a részletesebb elemzések Angliára nézve például azt mutatták, hogy a legmagasabb halandóságú 1 millió ember három nagy iparváros, Glasgow, Manchester és Liverpool környékén, míg a legkedvezőbb életkilátásokat élvező 1 millió ember néhány London környéki településen él. (Shaw és mtsai, 1999). A 65 éven aluliak halandósága a legrosszabb kilátásokkal rendelkezők között 160%-kal volt magasabb a legjobb életkilátásokkal rendelkezők hasonló korcsoportjában tapasztaltnál. A hasonló módon kiválasztott „extrém” területeken a csecsemő-és gyermekhalandóság szerint 80-120%-os többletet mutattak a legkedvezőtlenebb helyzetű területek a legkedvezőbb helyzetűekhez viszonyítva. Ezek a területek azonban nemcsak a halandóság szempontjából különböznek egymástól, hanem életfeltételeik szinte minden mutatójában. A kedvezőtlen halandóságú területeken a kedvező életkilátásokkal rendelkező településekhez képest magas volt a szegény háztartások aránya (háromszor annyi gyermek élt például szegénységben), alacsony a magasabb képzettséggel rendelkezők, magas viszont a regisztrált munkanélküliek aránya. A magas halandóságot mutató területeken a fizikai munkát végzők aránya kétszer akkora volt, a jövedelmek viszont átlagosan 30%-kal alacsonyabbak voltak, mint a legkedvezőbb mortalitású területeken. A magas halandóságú területeken az állandó betegség miatt nem dolgozók aránya 340%-kal volt magasabb a szerencsésebb adottságú területeken tapasztalható aránynál. A halandóságban és az egészségi állapotban mutatkozó egyenlőtlenségek magyarázatának egyik iránya, mint ahogyan azt a fenti példával is próbáltuk illusztrálni, a „kompozíciós” magyarázat. Azok a kockázati tényezők, amelyeket az egészségi állapot és a társadalmi rétegződés kapcsolatáról szóló fejezetben megismerhettünk, bizonyos területeken jóval nagyobb arányban, más területeken viszont az átlagosnál kisebb arányban vannak jelen. A területi egyenlőtlenségek nagy része tehát a területen élő embereket szociális kockázatainak „kompozíciójával” magyarázhatóak.