Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


4.1. A deviancia jelenségének elméleti háttere

A deviancia jelenségének a társadalmi normákból kiinduló megközelítése látszólag egyszerű. Az első, legegyszerűbb válasz arra, hogy mit nevezünk deviáns viselkedésnek, az az, hogy a deviancia egyenlő a normaszegő magatartással. Vagyis azt az embert tekintjük deviánsnak, aki nem tartja be a társadalom írott és íratlan szabályait, viselkedése eltér a társadalom nagy többségének normakövető magatartásától. Más oldalról közelítve hozzátehetjük, hogy a deviáns egyén nem tud beilleszkedni a társadalomba. Tudnunk kell azonban, hogy a deviancia, bár közvetlenül személyhez kötött, közvetve mindig az adott társadalomnak, a kultúrának a terméke.
Ez azt is jelenti, hogy az adott kultúra szabja meg a deviánssá minősítés mércéjét és határait. Ebből a szempontból a kultúrák különböznek egymástól. Az egyik kultúra alacsonyabbra teszi azt a mértéket, amelytől kezdve devianciaként kezeli az egyén viselkedését, a másik kultúrában ezek a határok kitolódnak; az ilyen kultúra toleránsabb a deviánssá minősítés vonatkozásában.
A társadalom – melynek a kultúra az alkotórésze – közösségekből épül fel, így megközelíthetjük a devianciát a közösségek és tagjainak cselekvéseiből kiindulva is. A közösségek sajátos normatív szabályozórendszert alakítanak ki maguknak. A társadalom normatív vetülete meghatározza a közösséget, úgy, hogy biztos vonatkoztatási pontokat nyújt tagjai számára. A közösségek azonban nemcsak a normák szabályozói, hanem az elfogadott, a „normális” viselkedés határainak fenntartói is. Meghatározzák a közösség tagjainak cselekvéskörét. A közösségek hajlamosak arra, hogy ezen a meghatározott körön kívüli viselkedést helytelennek, vagy nem megfelelőnek, deviánsnak tartsák. Ezáltal őrzik meg a csoport, a közösség és a társadalom kulturális és normatív egységét, amely egyben szabályozza és meghatározza a tágabb környezetbe való beilleszkedéshez szükséges határokat is. Ezt a beilleszkedést nehezíti, hogy a határvonalak nem állandóak, így ezek felismerése, továbbá a normatív szabályokhoz való alkalmazkodás bizonyos jártasságot, tudást igényel. Akik ebben az alkalmazkodásban sikeresek, azok számára könnyebb a társadalomba való beilleszkedés.
Számos elméleti magyarázat született a deviáns viselkedés leírására, értelmezésére.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave