A szocializáció fogalmának segítségével magyarázatokat találhatunk a beilleszkedési zavarok, devianciák kialakulására. A tudomány, elsősorban a pszichológia és a szociológia a szocializáció zavaraiban, hibáiban látja a deviáns viselkedés kialakulásának mélyen rejlő okait, eredetét. A feltevés szerint az akut feszültségekre, stressz-helyzetekre reagáló normasértő viselkedés hátterében olyan korai, szocializációs eredetű zavarok állnak, melyek következtében sérül a személyiség fejlődése, ezen belül különösen sérül az a képessége, hogy elviselje a feszültségeket, illetve a feszültséget okozó helyzeteket meg tudja oldani. Ehhez egészségesen fejlődött, harmonikus, integrált, érett személyiség szükséges. Ennek kialakulásához pedig nyugodt, harmonikus családi háttérre, a kortárscsoportokkal kialakított jó kapcsolatokra van szükség. Amennyiben ezek hiányoznak, vagy hibásan, diszfunkcionálisan működnek, a személyiségfejlődés sérül, az egyén védtelenné, “törékennyé”, a társadalom törvényszerűségeinek kiszogáltatottá válik. Megnehezül számára a megfelelő viselkedés, a társas helyzetekhez kötődő normák betartása. A társadalmi devianciák kutatása során a vizsgálatok bebizonyították, hogy ezeknek a hátterében sokszor a családon belüli szocializáció sérülései, a szocializáció gyermekkori zavarai mutathatók ki, melyeknek következményeként a személy felnőttkorban kevésbé teherbíró a fellépő feszültségekkel szemben.