MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
4.2.4. Stigmatizáció és deviáns karrier
A minősítés sokszor nem áll meg egyetlen aktusnál, hanem a deviánsnak ítélt személyt tartós „pecséttel” látja el. Ezt a tartóssá váló minősítést nevezte el Goffman stigmatizációnak, vagyis megbélyegzésnek (Goffman, 1963). Ezzel arra utalt, hogy aki megkapja a deviancia stigmáját, nem tud tőle megszabadulni, sőt idővel maga is azonosul vele. Súlyos következménye a stigmatizációnak, hogy a megjelölt személy besorolása a deviáns csoportba, ez a sajátos minősítés, elvágja a nem deviáns társadalommal való kapcsolatainak lehetőségét, nagyobb erővel vonja szoros kötelékbe a devianciával, illetve fogékonyabbá teszi újabb devianciák iránt. Ezért különösen a korai stigmatizáció nem visszariasztó hatású; éppen ellenkezőleg, a szorongások felfüggesztésével, a vívódások kiküszöbölésével a személy számára egyfajta fellélegzést jelent. Így a stigma mintegy „önbeteljesítő jóslatként” elindítja az egyént a deviáns karrier útján. A stigma így lényegesen megváltoztathatja az egyén identitását, személyközi kapcsolatait, egész életútját.
Az utóbbi időben erősen bírálták a minősítési elméletet. Kétségtelen, hogy az első deviáns cselekmény elkövetésekor több más tényező is szerepet játszik. Ezekkel a deviancia szociológiájának több irányzata is foglalkozik. Bizonyítottnak lehet azonban tekinteni, hogy a deviánssá minősítés a társadalmi intézmények és a szűkebb környezet részéről megerősíti az egyént abban, hogy további hasonló cselekményeket kövessen el, illetve elfogadja minősítését. Így fokozódik veszélyeztetettsége, kiszolgáltatottsága, törékenysége, védtelensége. Fontos következtetése tehát a minősítési elméleteknek, hogy a deviáns viselkedések gyakorisági okainak kutatásakor nagy figyelmet kell fordítani a devianciával foglalkozó intézmények működésének vizsgálatára.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
