Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


4.3. Deviáns viselkedésformák

Az 1990-es években jelentős változások következtek be a különböző deviáns viselkedési formák elterjedtségének alakulásában. E változások nehezen értelmezhetők, egyrészt a különböző statisztikai adatok regisztrálásában bekövetkező változások, másrészt a szakmai és a közérdeklődés hangsúlyeltolódásai miatt.
A 20.. században a deviáns magatartások közül Magyarországot két tradicionálisan elterjedt viselkedési forma, a mértéktelen alkoholfogyasztás és az öngyilkosság jellemzi. Az elaránya csökkent, az alkoholizmus bizonyos mutatói csökkentek, mások tovább nőttek, a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó statisztikák bizonyos növekedést mutatnak, a mentális betegségek gyakorisága pedig az adatok szerint határozottan nő. A 90-es években a politikai, szakmai érdeklődés, és közérdeklődés a gyorsan növekvő bűnözés és a kábítószer-fogyasztás felé fordult, holott ezek gyakorisága nemzetközi összehasonlításban még ma is kedvezőbb képet mutat, mint a másik két deviáns viselkedésformáé. A mentális problémák a társadalom jelentős részét kisebb-nagyobb mértékben érintik, azonban talán éppen általános jelenlétük, valamint kevésbé „látványos” megjelenésük miatt nem kerültek az előbb említett deviáns viselkedésmódokhoz hasonló mértékben a figyelem középpontjába.
Bár kevés vizsgálat irányult eddig a férfiak és a nők közötti eltérésekre, a vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy a nők deviáns viselkedése bizonyos mértékig másképpen alakul, mint a férfiaké. Míg az alkoholizmus, az öngyilkosság és a kábítószer-fogyasztás tradicionálisan inkább a férfiakra jellemző magatartásformának számít, addig a neurózis, a szorongás és a depresszió inkább a nőket fenyegeti. A nők nagyobb arányban lesznek neurotikusak, vagy depressziósak, és gyakrabban szednek nyugtatót, illetve altatót problémáik megoldására. A nők körében az alkoholfogyasztás ma is alacsonyabb, és az alkoholizmus ritkább, mint a férfiak körében, ugyanakkor az alkoholbetegek között növekszik a nők aránya. Különösen terjed az alkoholfogyasztás a fiatalok és az értelmiségi nők között. Az öngyilkossági gyakoriság is alacsonyabb a nők, mint a férfiak között, sőt ez a gyakoriság az utóbbi években csökkent; egyes kutatási eredmények arra utalnak, hogy a nők öngyilkossági hajlama sokkal stabilabb, sokkal kevésbé függ külső tényezőktől, mint a férfiaké (Elekes, 1987).
A deviáns viselkedés területén jól érezhető a medikalizáció folyamata. A medikalizáció, illetve szűkebb értelemben a pszichiátrializáció a deviáns viselkedésvonatkozásában azt jelenti, hogy a társadalmi vagy erkölcsi szempontból nem kívánatos viselkedés orvosi diagnózist, betegség-minősítést kap, és ezzel a probléma megoldása az orvosi beavatkozás lesz. Az erőszakos viselkedés, az alkoholizmus, a kábítószer-használat, vagy akár a mindennapi rosszkedv is orvosi problémává válik. (Szász, 1974, 1999; Kramer, 1993).
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave