MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
4.3.3.2. Alkoholizmusra hajlamosító tényezők
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete az alkoholfogyasztókat szociális minta alapján a következő csoportokba sorolja: az absztinensek, akik soha nem fogyasztanak alkoholt; a szociális ivók, akik elsősorban társaságban, illetve valamilyen alkalom megünneplésére isznak, a nagyivók, akik rendszeresen és sokat isznak, gyakran lerészegednek. Közéjük tartoznak a „probléma-ivók”, akik ugyan nem rendszeresen, de önkontroll nélkül isznak, ha úgy érzik, gondjaik vannak. Közülük sokan válnak idővel alkoholbetegekké. Végül az alkoholbetegek, akiknek tevékenysége, gondolatai az alkohol megszerzése körül forognak.
A magyarországi empirikus devianciakutatások több fontos tényező jelenlétére hívják fel a figyelmet. Számos esetben az egyéni szocializációt megzavaró eseménynek (pl. szülők elvesztése, alkoholizmusa, pszichiátriai zavarai, ridegsége) van jelentős szerepe. A kutatások valószínűsítik, hogy a mikrokulturális hatások is jelentősek: alkoholisták szülei között és baráti-munkatársi környezetében gyakran vannak olyanok, akik nagy mennyiségben és gyakran isznak. A társadalomnak, illetve az egyén társas környezetének hatásai is igen jelentősek: a közösség ivási szokásai közvetítik az egyén felé az alkoholfogyasztásra vonatkozó normákat és értékeket; sok esetben az adott társaságban a „nem ivás” szinte szégyennek minősül.
Mint minden deviáns viselkedés esetében, az alkoholizmus kialakulásánál is kulcs-szerepe van az akut és különösen a krónikus pszichés megterhelésnek, a stressz-állapotok, belső feszültségek előfordulásának, és a velük való megküzdés zavarainak.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
