Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia


6.1.2. Presztízs, karizma, társadalmi presztízs

A presztízs a társadalom egyik rendező elve. Azokat a társadalmi csoportokat, amelyek között a társadalmi különbséget a társadalmi megbecsülés (presztízs) jelenti, rendnek nevezzük. „Az osztályok a javak termeléséhez és megszerzéséhez való viszonyok szerint tagozódnak, a rendek a javak fogyasztásának elvei szerint, különleges életvitelmódok alakjában” (Weber, 1967, 241.). Magas presztízsre csak azok a csoportok számíthatnak, amelyek meghatározott életvitelt folytatnak, a csoporton kívüliekkel csak meghatározott helyzetekben érintkeznek, magatartásuk legfőbb szabályozója a „rendi becsület”, s a csoportba kívülállók nem vagy csak nagyon kicsi valószínűséggel kerülhetnek be. A feudális rendek eredeti alapja a birtok volt, de a presztízs akkor is fennmaradt, ha a birtok már elveszett. A már megszerzett presztízs nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra öröklődik, erről gondoskodik a rendi életre nevelés.
„A hivatásrend is rend, azaz társadalmi megbecsülésre csak különleges – esetleg a foglalkozás által determinált – életvitel alapján tarthat igényt” (Weber, 253.). A hivatásrendek alapja nem a birtok, hanem a karizma. A karizmatikus egyének sajátos, természetfelettinek képzelt testi és szellemi adottságok hordozói. Művészetüket vagy uralmukat a karizma jóvoltából gyakorolják. Ez egyaránt érvényes prófétákra, katonai vezérekre vagy vadászexpedíciók vezetőire.
Ha az egyéni karizma nemcsak örökölhető, hanem „mágikusan átruházható”, megjelenik a hivatali karizma. Kialakulnak azok az intézmények és képzési formák, amelyek a szakmai képzésen túl neveltjeiket felkészítik arra az életformára, amely a hivatásrend presztízsét fenntartja, és tagjait karizmatikus képességekkel ruházza fel. Ennek eszköze a szigorú fegyelem, a tekintély, a rang feltétlen tisztelete és az erős hierarchizáltság. A rendi jellegű csoportok csak a saját csoportjukon belüli merev fegyelem segítségével biztosíthatják az alárendeltekkel szembeni fölényt. Ezáltal a rendi becsület és rendi életvitel egyöntetűvé tétele és ápolása a fegyelem érdekében, amely a hivatásrend alapja, rendkívüli mértékben tudatosodik, és kívánatos magatartássá válik.
A presztízs és a karizma között szoros kapcsolat van. A hivatali karizmából kialakulhat társadalmi presztízs. A társadalmi presztízs a társadalom lényeges rendező elve, „valamiféle varázsszó a társadalmi élet számos olyan területén, amelyet nem lehet közvetlen módon tetten érni, noha hatása szakadatlanul észrevehető” (Kluth, 1957, 120.). A társadalmi presztízs mentén kialakult rend fenntartja önmagát és presztízsét.
 

Orvosi szociológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave