MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Orvosi szociológia
6.3.2.1. Pályaválasztás, felvételi
Az orvosi egyetemre igen magas a felvételi ponthatár, nagyok a felvételi követelmények. Nincs lehetőség arra, hogy a középiskolából „hozott pontok” alapján bekerüljön egy diák az egyetemre. Az orvosi egyetemre készülő diákok többsége már középiskolás korában erre a hivatásra készül.
Az orvosok körében hagyományosan igen magas arányú a hivatás öröklődése. Az orvostanhallgatók más egyetemista csoportokhoz képest nagyobb arányban érkeznek előnyös társadalmi=gazdasági helyzetű csoportokból. Ezen belül jellegzetes az orvos-családokból érkezett diákok magas aránya. Ezekben az estekben a szülők, rokonok és a család barátainak jelentős része orvos. Egy 1999-es vizsgálat szerint (TÁRKI „Orvosok” kutatás) a praktizáló orvosok egyharmadának szülei, nagyszülei között volt orvos. Ennek a családi háttérnek a következtében igen sok medikus viszonylag alacsony életkorban választott magának hivatást, ami rámutat a családi szocializáció nagy szerepére.
A már említett első orvosegyetemi felmérések eredményei szerint az orvostanhallgatók többségét az orvostudomány iránti érdeklődés és a betegeken való segítés szándéka vezette az orvosi pályára. Olyan megfontolások, mint fizetés, önállóság, hatalom, a pályaválasztás során nem játszottak szerepet. Ez az „idealisztikus” irányultság összhangban van az uralkodó társadalmi értékrenddel, amely az orvos szerepéhez az önzetlen segítségnyújtást és a technikai kompetenciát rendeli hozzá. Az újabb kutatások azonban már azt mutatják, hogy az úgynevezett sikerértékek, mint a magas társadalmi presztízs vagy a gazdasági lehetőségek, szintén szerepet játszanak a pályaválasztásban.
Azok, akik már korán eldöntötték, hogy orvosok lesznek, és ennek megfelelően szervezték korábbi tanulmányaikat (különös hangsúlyt helyezve a biológia és kémia tanulására), a felvételi vizsgákon előnyben vannak azokhoz képest, akik ezt a döntést későbben hozták meg.
Az orvosi egyetemre felvett diákok a sikeres felvételi után szinte megdicsőülnek. Úgy érzik, hogy különleges teljesítményt nyújtottak, a legnehezebb akadályon már túl vannak, az egyetemre való bekerülés után már semmi sem akadályozhatja meg, hogy orvosok legyenek. Környezetük is érezteti velük, hogy „magasabb rendűek” lettek, maga az orvostanhallgató cím is egyfajta tiszteletet eredményez a laikusok körében. Elkezdik szétválasztani a „laikusok” és az orvosok „bennfentes” világát, saját magukat a laikusok körében egyre inkább a bennfentesekhez sorolják.
Tartalomjegyzék
- Orvosi szociológia
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Betegség, gyógyítás, társadalom
- 2. Az egészségi állapot mérése. Mortalitás és morbiditás Magyarországon
- 3. A halandóság és az egészségi állapot vertikális és horizontális társadalmi egyenlőtlenségei
- 4. A deviáns viselkedés
- 5. A betegviselkedés
- 6. Az orvosi hivatás
- 6.1. Társadalmi rend, presztízs, klasszikus hivatásrendek
- 6.2. Modern hivatás, modern hivatásrend
- 6.3. A pályaszocializáció
- 6.4. Az orvosi hivatás szekularizációja
- 6.5. Az orvosok státusza a mai Magyarországon
- 6.6. Összefoglaló megjegyzések: egyes társadalmi folyamatok hatása az orvosképzésre
- Felhasznált irodalom
- 7. Az orvosok testi és lelki egészségi állapota
- 8. Az orvos-beteg kapcsolat szociológiai megközelítése
- 9. Az öngyógyítástól a kórházig
- 10. Hozzáférés, költségek, minőség az egészségügyben
- 11. Az egészségügyi rendszer jellegzetességei
- 11.1. Az egészség meghatározói – az egészség társadalmi beágyazottsága
- 11.2. Az egészségügyi rendszerek kérdései
- 11.3. Az egészségügyi rendszerek
- 11.4. A korszerű egészségügyi rendszerek alapelvei
- 11.5. A magyar egészségügyi rendszer leírása
- Felhasznált irodalom
- 12. Az orális egészség szociológiai megközelítése
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. Az orális megbetegedés történelmi változásai
- 12.3. A társadalmi környezet szerepe az orális egészségben
- 12.4. Orális betegviselkedés
- 12.5. Orális egészségviselkedés
- 12.6. Társadalmi egyenlőtlenségek
- 12.7. Az orvos-beteg kapcsolat a fogászatban
- 12.8. A fogorvosi hivatás
- 12.9. Az orális egészség intézményrendszere
- Felhasznált irodalom
- 12.1. Bevezetés
- Névmutató
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 698 6
A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
