Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva (szerk.)

Orvosi szociológia

7.2. A magyar orvosok egészségi állapotára vonatkozó kutatások

Az elmúlt 20 évben két magyarországi vizsgálat irányult az orvosok egészségi állapotának felmérésére. 1988-ban 204 orvossal készült interjú alapján vizsgálták a kutatók az orvosok munkaterheltségét, egészségmagatartását és egészségi állapotuk alakulását. A felmérés felhívta a figyelmet a krónikus betegségek kiugróan magas előfordulási arányára, és arra a tényre, hogy már a 39 év alatti orvosok közel 20%-ának volt krónikus jellegű megbetegedése.

A kutatók a halálozási adatok vizsgálata alapján úgy találták, hogy az átlagnépességgel és az egyéb értelmiségi foglalkozásokkal összehasonlítva a középkorú orvosok esetében kiemelkedően nagy gyakoriságot mutatott az infarktus-halálozás. (Ez az eredmény, mely ellentmond a külföldi vizsgálatok fentebb idézett adatainak, összefüggésben állhat azzal, hogy Magyarországon sajnos az orvosok körében még mindig magas a dohányosok aránya – mint azt egy lentebb idézett vizsgálat igazolta.) A kutatás másik megdöbbentő eredménye, hogy az elhunyt orvosnők 38%-a még nyugdíjas kora előtt halálozott el, illetve, hogy az orvosnők születéskor várható élettartama mindösszesen 68 év volt – csaknem 6 évvel elmaradva a női átlagéletkortól (Molnár, Mezey, 1991).

2002-ben újabb kutatás indult, amely 407 orvos kérdőíves vizsgálatára alapítva megállapította, hogy az orvosokra és orvosnőkre a túlterheltség, a hosszú munkaidő és a nem elégséges alvásmennyiség jellemző. A diplomásokból álló kontrollcsoporthoz viszonyítva az orvosok és az orvosnők többet dohányoztak, több nyugtatót fogyasztottak, és kevesebbet sportoltak. Az orvosok körében mért depresszivitás, valamint az öngyilkossági gondolatok előfordulása jelentősen gyakoribb volt, mint a kontrollcsoportban.

A betegségstruktúra vizsgálatakor a kutatók megállapították, hogy a diplomás kontrollcsoporttal összehasonlítva az orvosok körében lényegesen nagyobb arányban fordultak elő krónikus megbetegedések. A minta férfi orvosai között nagyobb arányban fordult elő cukorbetegség, májbetegség, magas vérnyomás, szívinfarktus, gyomor-, nyombélfekély és vesebetegség. Az orvosnők a daganatos megbetegedések, az allergia, a gyomor- és nyombélfekély, a gyomor- és bélrendszeri betegségek és a nőgyógyászati betegségek terén mutatnak többletet a diplomás kontrollcsoporthoz képest. A kutatás során – elsőként Magyarországon – igazolhatóvá vált, hogy az orvosnők körében a terhességgel, szüléssel kapcsolatos problémák (művi abortusz, spontán vetélés, veszélyeztetett terhesség) jelentősen nagyobb arányban fordulnak elő, mint más diplomás nőknél (Győrffy, Ádám, 2005).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 698 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

A könyv második, átdolgozott kiadása számos olyan változtatást tartalmaz, amelyek az elmúlt évek tanítási tapasztalatai, valamint országunk Európai Unióhoz való csatlakozása miatt váltak szükségessé. Így az alapképzésen túli szakembereknek is javasolható, akik a mindennapos orvoslás feladatai túl a munkájukhoz kapcsolódó új szociológiai fogalmakkal és azok jelen világ magyarázataival naprakészen is tisztában akarnak lenni, és az új szociológiai kihívásoknak a mindennapjaikban megfeleljenek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szanto-susanszky-orvosi-szociologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero