Sport, életmód, egészség
Igényszint, teljesítménymotiváció
Tartalomjegyzék
- Sport, életmód, egészség
- Impresszum
- Bevezető
- 1. A sport története, az olimpizmus
- 1.1. A kultúra és testkultúra fogalma, összefüggése és típusai
- 1.2. A magyar sport társadalmi beilleszkedése és hatása a kezdetektől napjainkig
- 1.2.1. A magyar testkultúra a kezdetektől a XV. századig
- 1.2.2. Testkultúránk a kései feudalizmus korában (XVI–XVII. század)
- 1.2.3. A polgári testkultúra csírái Magyarországon és a reformkor (XVIII–XIX. század eleje)
- 1.2.4. A Habsburg-önkényuralom testkultúrája (1849–1867)
- 1.2.5. A Monarchia testkultúrájának rövid foglalata (1867–1918)
- 1.2.6. Testkultúránk a két világháború között (1919–1945)
- 1.2.7. A koalíciós és a pártállami sportmodell kialakulása (1948–1956)
- 1.2.8. A kádárista pártállami testkultúra (1956–1989)
- 1.2.9. Testkultúránk új kihívások előtt a rendszerváltozás után
- 1.2.1. A magyar testkultúra a kezdetektől a XV. századig
- 1.3. Az olimpizmus
- 1.3.1. Az újkori olimpizmus kialakulása
- 1.3.2. Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
- 1.3.3. Az olimpizmus eszmei alapjai
- 1.3.4. Az újkori olimpiai játékok előkészületei
- 1.3.5. A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulása és szereplésünk az első újkori olimpián
- 1.3.6. Olimpiai eredményeink társadalomtörténeti elemzése
- 1.3.1. Az újkori olimpizmus kialakulása
- Ajánlott irodalom
- 1.1. A kultúra és testkultúra fogalma, összefüggése és típusai
- 2. Nemzetek, sportágak, tendenciák az újkori olimpiák tükrében
- 2.1. Nyári olimpiai sportágak
- 2.1.1. Egyéni sportágak
- 2.1.1.1. Asztalitenisz (table tennis)
- 2.1.1.2. Atlétika (track and field)
- 2.1.1.3. Birkózás (wrestling)
- 2.1.1.4. Cselgáncs (judo)
- 2.1.1.5. Evezés (rowing)
- 2.1.1.6. Íjászat (archery)
- 2.1.1.7. Kajak-kenu (canoe-kayak)
- 2.1.1.8. Kerékpár (cycling)
- 2.1.1.9. Lovassport (equestrian)
- 2.1.1.10. Ökölvívás (boxing)
- 2.1.1.11. Öttusa (pentathlon)
- 2.1.1.12. Ritmikus gimnasztika (rhythmic gymnastics)
- 2.1.1.13. Sportlövészet (shooting)
- 2.1.1.14. Súlyemelés (weight-lifting)
- 2.1.1.15. Szörf (surfing)
- 2.1.1.16. Taekwondo
- 2.1.1.17. Tenisz (tennis)
- 2.1.1.18. Tollaslabda (badminton)
- 2.1.1.19. Torna (gymnastics)
- 2.1.1.20. Triatlon (triathlon)
- 2.1.1.21. Úszással kapcsolatos sportágak
- 2.1.1.22. Vitorlázás (sailing)
- 2.1.1.23. Vívás (fencing)
- 2.1.1.1. Asztalitenisz (table tennis)
- 2.1.2. Csapat sportágak
- 2.1.1. Egyéni sportágak
- 2.2. Téli olimpiai sportágak
- 2.2.1. Jégkorong (hockey)
- 2.2.2. Jégteke (curling)
- 2.2.3. Korcsolya (skating)
- 2.2.4. Sí (ski)
- 2.2.5. Sílövészet (biathlon)
- 2.2.6. Szánkó (toboggan)
- 2.2.1. Jégkorong (hockey)
- Ajánlott irodalom
- 2.1. Nyári olimpiai sportágak
- 3. Sporttudomány és tudományelmélet
- 3.1. A tudomány
- 3.1.1. Alapfogalmak
- 3.1.2. Konceptualizálás és operacionalizálás
- 3.1.3. Mérés és értékelés
- 3.1.4. A tudomány mérése
- 3.1.5. Közlemények típusai
- 3.1.6. Kutatási módszerek
- 3.1.7. Kvalitatív és kvantitatív vita
- 3.1.8. Kvalitatív kutatás
- 3.1.9. A kutatás etikai kérdései
- 3.1.10. A kutatásmódszertan hiányosságai
- 3.1.1. Alapfogalmak
- 3.2. A sporttudomány
- Ajánlott irodalom
- 3.1. A tudomány
- 4. A sportteljesítmény
- 4.1. A mozgásfejlődés
- 4.1.1. Az emberi mozgás fejlődéstani alapjai
- 4.1.2. Az emberi élet periódusai
- 4.1.3. Az alapvető mozgásformák fejlődése
- 4.1.3.1. A magzat mozgásai
- 4.1.3.2. Az újszülött motorikus fejlettsége Reflexek és elemi mozgásminták
- 4.1.3.3. Az első koordinált mozgások kialakulásának szakasza
- 4.1.3.4. Az alapvető mozgásformák kialakulásának szakasza
- 4.1.3.5. A mozgásformák tökéletesedésének szakasza
- 4.1.3.6. A mozgástanulás gyors fejlődésének szakasza
- 4.1.3.7. A motorikus tulajdonságok szerkezeti változásának szakasza – serdülés
- 4.1.3.8. Az egyéni jellemzők stabilizálódásának szakasza
- 4.1.3.9. Felnőttkori jellemzők
- 4.1.3.10. Élsport és élettartam
- 4.1.3.11. A nem sportolók motorikus jellemzői
- 4.1.3.12. Az alapvető mozgásformák változása az időskor folyamán
- 4.1.3.1. A magzat mozgásai
- 4.1.4. A képességek fejlődése
- 4.1.5. A mozgásfejlődés érzékeny fázisai
- 4.1.6. A motorikus képességek szekuláris változása
- Ajánlott irodalom
- 4.1.1. Az emberi mozgás fejlődéstani alapjai
- 4.2. Mozgásszabályozás, mozgástanulás
- 4.3. A sportteljesítmény élettani összetevői és hatásai
- 4.3.1. Sport és edzettség
- 4.3.2. Mozgatórendszer
- 4.3.2.1. Motoros egység fogalma, izomműködés
- 4.3.2.2. Az izmok rostösszetétele
- 4.3.2.3. A vázizmok felépítése, az izom-összehúzódás folyamata
- 4.3.2.4. Anyagcsere-folyamatok izomműködés során
- 4.3.2.5. Fáradás
- 4.3.2.6. Kondicionális képességek
- 4.3.2.7. Dopping
- 4.3.2.8. Bemelegítés
- 4.3.2.9. Stretching (nyújtás), hajlékonyság, mozgékonyság
- 4.3.2.10. Izombiopszia, elektromiográfia, izomláz
- 4.3.2.11. A mozgatórendszer passzív része: csontok
- 4.3.2.1. Motoros egység fogalma, izomműködés
- 4.3.3. Idegrendszer
- 4.3.3.1. Reflex, reflexív
- 4.3.3.2. Receptorok működése
- 4.3.3.3. Gerincvelő, nyúltvelő működése
- 4.3.3.4. Agytörzs működése
- 4.3.3.5. Kisagy
- 4.3.3.6. Az agykéreg szerepe, jelentősége a mozgásszabályozásban
- 4.3.3.7. Vegetatív idegrendszer
- 4.3.3.8. Mozgástanulás
- 4.3.3.9. Koordinációs képességek, ügyesség
- 4.3.3.1. Reflex, reflexív
- 4.3.4. Hormonális rendszer
- 4.3.5. Metabolikus rendszer
- 4.3.6. A kardiovaszkuláris rendszer
- 4.3.7. Respiratórikus rendszer
- 4.3.7.1. A légzőrendszer felépítése
- 4.3.7.2. Légzési térfogat, vitálkapacitás
- 4.3.7.3. Spiroergometria
- 4.3.7.4. A maximális oxigénfelvevő képesség értéke
- 4.3.7.5. Maximális oxigénfelvevő képesség számítása pályateszt segítségével
- 4.3.7.6. Változások a légzőrendszerben terhelés alatt
- 4.3.7.7. A légzőrendszer alkalmazkodása a folyamatos edztésterheléshez
- 4.3.7.8. A szöveti oxigénellátás zavarai: hypoxiák
- 4.3.7.9. Magaslati edzőtáborozás
- 4.3.7.1. A légzőrendszer felépítése
- 4.3.8. Sporttáplálkozás
- 4.3.8.1. Szabadidő-sportolók táplálkozása
- 4.3.8.2. Élsportolók táplálkozása
- 4.3.8.3. A sportolók energiaigénye
- 4.3.8.4. A sportolók szénhidrátszükséglete
- 4.3.8.5. A sportolók zsírszükséglete
- 4.3.8.6. A sportolók fehérjeszükséglete
- 4.3.8.7. A sportolók vitaminszükséglete
- 4.3.8.8. A sportolók ásványianyag-szükséglete
- 4.3.8.9. A sportolók rostszükséglete
- 4.3.8.10. A sportolók folyadékszükséglete
- 4.3.8.11. Sport és étrend-kiegészítés
- 4.3.8.1. Szabadidő-sportolók táplálkozása
- 4.3.9. Túledzés
- Ajánlott irodalom
- 4.4. A sportteljesítmény lélektani összetevői és hatásai
- 4.4.1. Pszichológia, sportpszichológia
- 4.4.2. A sportpszichológiai munka menete
- 4.4.3. Módszerek
- 4.4.4. Pszichoterápiás módszerek
- 4.4.5. A sportolók leggyakoribb viselkedészavarai
- 4.4.6. Ajánlások az optimális edzői viselkedésmódhoz, kommunikációhoz
- 4.4.7. Gyakorlati tanácsok
- 4.4.7.1. Gondolati stratégiák
- 4.4.7.2. Példák a sportolás közben használható pozitív megnyilatkozásainkra
- 4.4.7.3. Célkitűzések, közeli és távlati tervek
- 4.4.7.4. Gondolkozzunk és programozzuk agyunkat a profik módszereivel!
- 4.4.7.5. Mozgástanulás
- 4.4.7.6. A rövid idejű fóbia technika sportosított és módosított változata
- 4.4.7.7. Túlterhelés (túledzés, kiégés)
- 4.4.7.8. Néhány gondolat a gyerekek sporttal kapcsolatos motivációjáról
- 4.4.7.1. Gondolati stratégiák
- 4.4.8. Munka a válogatott keretek mellett
- 4.4.8.1. Női ifjúsági válogatott kajakozók sportpszichológiai felkészítő és önismereti kiscsoportja
- 4.4.8.2. A junior puskás sportlövő keret teljesítményelemzése és sportpszichológiai felkészítő programjának bemutatása
- 4.4.8.3. Az olimpiai utánpótlás-nevelő program
- 4.4.8.4. Szemelvény a lézeres állapotdiagnosztika és a technikai szint javításának köréből
- 4.4.8.5. Sportpszichológiai felkészítés
- 4.4.8.6. Eredmények, megbeszélés
- 4.4.8.1. Női ifjúsági válogatott kajakozók sportpszichológiai felkészítő és önismereti kiscsoportja
- 4.4.9. Szociálpszichológiai jelenségek a sportban
- 4.4.10. Felkészítés a sportkarrier lezárására és a „civil életformára” történő átmenetre
- Ajánlott irodalom
- 4.1. A mozgásfejlődés
- 5. A motoros teljesítmény összetevői, motoros tesztrendszerek
- 6. A sport veszélyei, a dopping
- 7. A sport célja, feladata korosztályonként
- 8. A sporttevékenység területei
- 8.1. A sport mint rekreáció
- 8.1.1. A rekreáció fogalmának tisztázása, célja
- 8.1.2. A rekreáció fogalmának története
- 8.1.3. A rekreáció fejlődése
- 8.1.4. A sport és a rekreáció közti különbség tisztázása
- 8.1.5. A rekreációs edzés és az élsportedzés összevetése
- 8.1.6. Mozgásos rekreáció
- 8.1.7. A rekreáció mozgásanyaga
- Ajánlott irodalom
- 8.1.1. A rekreáció fogalmának tisztázása, célja
- 8.2. Az iskolai testnevelés és sport
- 8.2.1. Az iskolai testnevelés célja, feladata tartalmi vonatkozásai
- 8.2.2. Testnevelés-tantervek
- 8.2.3. Értékelés
- 8.2.4. Az oktatás értelmezése a testnevelésben
- 8.2.5. Az oktatási stratégiák, módszerek
- Ajánlott irodalom
- 8.2.1. Az iskolai testnevelés célja, feladata tartalmi vonatkozásai
- 8.3. Az élsport, sporttehetség, tehetséggondozás
- 8.3.1. Sport és tehetség
- 8.3.1.1. Az intelligenciavizsgálatok jellemzői
- 8.3.1.2. Tehetségmegközelítések
- 8.3.1.3. Tehetségmodellek
- 8.3.1.4. Tehetségelméletek (Öröklött vagy szerzett tényezők elsődlegessége?)
- 8.3.1.5. Sporttehetség-meghatározások
- 8.3.1.6. Sporttehetség-fejlődéselméletek
- 8.3.1.7. A belső és külső környezet szerepe a sporttevékenységben és a sporttehetség-gondozásban
- 8.3.1.8. A sportágválasztás tényezői
- 8.3.1.9. Sportolási szokások, motivációk
- 8.3.1.10. A sportágválasztást meghatározó tényezők
- 8.3.1.11. A nem megfelelő sportágválasztás következményei
- 8.3.1.1. Az intelligenciavizsgálatok jellemzői
- 8.3.2. A kiválasztás
- 8.3.3. Kiégés a sportban
- Ajánlott irodalom
- 8.3.1. Sport és tehetség
- 8.4. Fogyatékos személyek és a sport
- 8.4.1. A fogyatékos személyek sportjáról
- 8.4.1.1. A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
- 8.4.1.2. A sport funkciói a fogyatékos személyek életében
- 8.4.1.3. Az egyéni bánásmód, a differenciálás alapjai
- 8.4.1.4. Motiváció és edzői szerepek a fogyatékos személyek sportjában
- 8.4.1.5. A sporttevékenységhez vezető út
- 8.4.1.6. Fogyatékos sportolókat a rendszeres sporttevékenységre motiváló tényezők
- 8.4.1.7. Az edzők szerepe és az edzőkkel szembeni elvárás a fogyatékos személyek sportjában
- 8.4.1.8. A jó edzővel szembeni elvárások
- 8.4.1.9. Edző és tanítvány kapcsolata
- 8.4.1.1. A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
- 8.4.2. A paralimpiai mozgalom rövid története
- 8.4.3. A fogyatékos emberek sportjának sportszervezeti háttere
- 8.4.4. Integráció értelmezése a fogyatékos emberek sportjának területén
- 8.4.5. Gyakran használt fogalmak (Ajánlás az egységes használatra)
- Ajánlott irodalom
- 8.4.1. A fogyatékos személyek sportjáról
- 8.5. A sport mint mozgásterápiás eszköz
- 8.1. A sport mint rekreáció
- 9. A sport mint életmód
- 9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód
- 9.1.1. Az egészségfejlesztés magyarázata
- 9.1.2. Életmód-értelmezés és meghatározása
- 9.1.3. Az egészséggel kapcsolatos életmód szociológiai vizsgálatainak problémái
- 9.1.4. Az életminőség
- 9.1.5. A mozgás mint létszükséglet
- 9.1.6. A rekreációs edzés az egészségtudatos életmód építőköve (vö. Fritz, 2006)
- 9.1.6.1. A rekreációs edzés szakirodalmakban való megjelenése
- 9.1.6.2. A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei
- 9.1.6.3. A rekreációs edzés hatásai
- 9.1.6.4. A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege
- 9.1.6.5. A folyamatosság és rendszeresség
- 9.1.6.6. A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály
- 9.1.6.7. A fokozatosság szabálya
- 9.1.6.8. Edzésmódszerek
- 9.1.6.9. A rekreációs edzések tartalma
- 9.1.6.10. A rekreációs edzés szabályozása
- 9.1.6.11. A rekreációs edzés hatásának ellenőrzése
- 9.1.6.12. A rekreációs edzés felszerelésszükséglete
- 9.1.6.13. Rekreációs edzésprogramminták
- 9.1.6.1. A rekreációs edzés szakirodalmakban való megjelenése
- 9.1.7. Népegészségügyi adatok és tendenciák
- 9.1.8. A sport mint az egészségfejlesztés, életminőség-javítás eszköze
- 9.1.9. A sport és a hétköznapok kapcsolata
- 9.1.1. Az egészségfejlesztés magyarázata
- 9.2. Sport és mentálhigiéné
- Ajánlott irodalom
- 9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód
- 10. Sport és társadalom
- 10.1. A sport gazdasági és üzleti háttere
- Bevezetés
- 10.1.1. A sportpiac területei
- 10.1.2. A sport fogyasztói – sportfogyasztói szokások alakulása Magyarországon
- 10.1.3. A sport mint vállalkozás
- 10.1.4. A sport reklámhordozó értéke, szponzoráció
- 10.1.5. A munkahelyi egészségfejlesztés gazdasági indokoltsága
- 10.1.6. Európai gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben (Fritz, 2005)
- 10.1.7. A munkahelyi egészségfejlesztés alkalmazásának eredményei
- Ajánlott irodalom
- Bevezetés
- 10.2. A sport szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei
- 10.2.1. A testnevelés és sport állami, társadalmi szerepe, rendszerének felépítése
- 10.2.2. A sport társadalmi szervezetei, megalakításuk és működésük feltételei, feladatai
- 10.2.3. A sportszakember
- 10.2.4. Az utánpótlás-nevelés, NUPI
- 10.2.5. A sportesemények szervezése
- 10.2.6. A sport létesítményszükséglete, technikai feltételei és fejlesztésének iránya
- Ajánlott irodalom
- 10.3. Sport és kommunikáció
- 10.4. Sport és művészetek
- 10.4.1. A testkultúra és a művészetek
- 10.4.2. A testkultúra képzőművészeti és irodalmi hagyatéka
- 10.4.2.1. Az őskor
- 10.4.2.2. Az ókori Egyiptom
- 10.4.2.3. Az ókori Elő-Ázsia
- 10.4.2.4. Az ókori görög művészet és a sport
- 10.4.2.5. A Római Birodalom testkultúrája és művészete
- 10.4.2.6. Testkultúra és művészet a középkori Európában
- 10.4.2.7. A reneszánsz művészet és testkultúra
- 10.4.2.8. A modern sportok és a művészetek
- 10.4.2.1. Az őskor
- Ajánlott irodalom
- 10.4.1. A testkultúra és a művészetek
- 10.5. A társadalom, az állam, a politika, a jog és a sport kapcsolata. Sportpolitikák és sportnormák. A sporttörvényekről. Főbb sportjogi esetek, példák és megoldások
- 10.5.1. A sport alapvető külső meghatározói: társadalom, politika, állam és jog
- 10.5.2. A sportpolitika egy évszázadáról – a jog tükrében
- 10.5.2.1. Az 1921. évi testnevelési törvény időtálló tanulságai
- 10.5.2.2. Joghiányos sportélet 1945 és 1990 között
- 10.5.2.3. Politikai rendszerváltozás és a sport
- 10.5.2.4. Elvek, tévutak és próbálkozások a sport állami-jogi szabályozásának gyakorlatában
- 10.5.2.5. Hatályos sporttörvényi rendelkezések, megoldások
- 10.5.2.6. Jövőkép a Nemzeti Sportstratégia mentén
- 10.5.2.1. Az 1921. évi testnevelési törvény időtálló tanulságai
- 10.5.3. A sport főbb alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi vonatkozásai
- 10.5.4. Főbb kifejezések, definíciók
- Ajánlott irodalom
- 10.6. Az Európai Unió és sport
- 10.6.1. Az uniós sport történeti háttere
- 10.6.2. A sport európai beágyazottsága
- 10.6.3. A civil szféra szerepe a sportban
- 10.6.4. Problémák, ellentmondások az európai sportban
- 10.6.5. Az EU sporttámogatási politikája
- 10.6.6. Támogatott programok
- 10.6.7. Lehetséges támogatási területek, célok
- 10.6.9. Nevelés sport által
- 10.6.10. Sportgazdaság
- 10.6.11. Sport és környezetvédelem
- Ajánlott irodalom
- 10.6.1. Az uniós sport történeti háttere
- 10.1. A sport gazdasági és üzleti háttere
- 11. A sport presztízse
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
Nyomtatott megjelenés éve: 2009
ISBN: 978 963 454 121 9
A kötet elsődleges célja, hogy tudományos igényű, aktuális és átfogó tanulmányt mutasson be a jelen sportjáról, a sporttudomány aldiszciplínáiról és határterületeiről. A kézikönyv elsősorban testkulturális, sporttudományi, rekreációs és életmódképzést nyújtó intézetek hallgatóinak, oktatóinak ajánljuk, de bizonyára haszonnal forgathatják fogyatékkal élők, időskorúak sporttevékenységével foglalkozó szakemberek is. A sport iránt elkötelezett, az egészségtudatos életmódot követő érdeklődők is sok értékes információt, tájékozódást segítő adatot és szempontot találhatnak benne. A kötet tizenegy fejezete részletesen foglalkozik a sport és az újkori olimpiák történetével, sportágaival, a sport tudományával, elméletével, a sportteljesítmény tényezőivel (mozgásfejlődés, mozgástanulás, élettani és pszichológiai hatások), a motoros teljesítmény összetevőivel, a sport veszélyeivel, a dopping témakörével, stb. Korosztályonként vizsgálja a sport feladatát, kitér a sporttevékenység minden területére (rekreáció, iskolai nevelés, élsport, tehetséggondozás, fogyatékkal élők sporttevékenysége, a sport mozgásterápiás szerepe). Külön fejezetben tárgyalja a sport életmódban betöltött szerepét, a sport társadalmi hatásait, üzleti hátterét, a sportkommunikáció formáit, valamint a sport művészeti vonatkozásait. Kötetünk szerzői, a sporttudomány, illetve a testnevelés és sporttudományi felsőoktatási intézetek elismert szakemberei.
Hivatkozás: https://mersz.hu/szatmari-sport-eletmod-egeszseg//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero