Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika


Hivatkozások

Antalné Szabó Á. 2005a. A tanári beszéd kérésalakzatai I. Magyar Nyelvőr 129: 173–185.
Antalné Szabó Á. 2005b. A tanári beszéd kérésalakzatai II. Felszólítást kifejező kérdések. Magyar Nyelvőr 129: 320–337.
Arminen I., M. Leinonen 2006. Mobile phone call openings: Tailoring answers to personalized summonses. Discourse Studies 8: 339–368.
Austin J. L. 1990. Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Bilous F., R. M. Krauss 1988. Dominance and accomodation in the conversational behaviours of same- and mixed gender dyads. Language and Communication 8: 183–194.
Boronkai D. 2004. Bevezetés a társalgáselemzésbe. Budapest: Ad Librum.
Boronkai D. 2006. A „genderlektusokról” egy szociolingvisztikai diskurzuselemzés tükrében. Szociológiai Szemle 4: 64–87.
Brown P., S. C. Levinson 1978/2008. Univerzálék a nyelvhasználatban: az udvariasság jelenségei. In: Síklaki I (szerk.): Szóbeli befolyásolás II. Nyelv és szituáció. Budapest: TypoTEX. 37–118.
Brown R., A. Gilman 1960/1975. A hatalom és a szolidaritás névmásai. In: Pap M. – Szépe Gy. (szerk.): Társadalom és nyelv: Szociolingvisztikai írások. Budapest: Gondolat. 359–388.
Brown R., A. Gilman 1989. Politeness theory and Shakespeare’s four major tragedies. Language in Society 18: 159–212.
Carston R., R. Powell 2006. Relevance theory: New directions and development. In: E. Lepore – B. C. Smith (szerk.): The Oxford handbook of the philosophy of language. Oxford: Oxford University Press. 396–427.
Clark H. H. 1979. Responding to indirect speech acts. Cognitive Psychology 11: 430–477.
Clark H. H. 1996. Using language. Cambridge: Cambridge University Press.
Clark H. H. 2002. Conversation, structure of. In: L. Nadel (szerk.): Enyclopedia of cognitive science. Basingstoke: Macmillan. 820–823.
Clark H. H., D. H. Schunk 1980. Polite responses to polite requests. Cognition 8: 111–143.
Csató V. – Pléh Cs. 1987–1988. Indirekt felszólítások a magyar nyelvben. Magyar Pszichológiai Szemle 44–45: 99–115.
Culpeper J. 2011. Impoliteness: Using language to cause offence. Cambridge: Cambridge University Press.
Domonkosi Á. 2002. Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban (A DE Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 79). Debrecen: Debreceni Egyetem.
Dunbar R. I. M. 1998. Grooming, gossip, and the evolution of language. Cambridge MA: MIT Press.
Dunbar R. I. M. 2010. How many friends does one person need? Dunbar’s number and other evolutionary quirks. London: Faber and Faber.
Dunbar R. I. M., N. Duncan, D. Nettle 1995. Size and structure of freely forming conversational groups. Human Nature 6: 67–78.
Duncan S. D. 1972. Some signals and rules for taking speaking turns in conversations. Journal of Personality and Social Psychology 28: 286–288.
Duncan S. D. 1979. A nyelv, a paralingvisztikai jegyek és testmozgás a beszélgetés szerkezetében. In: Pléh Cs. – Terestyéni T. (szerk.): Beszédaktus – kommunikáció – interakció. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 294–319.
Duncan S. D., L. J. Brunner, D. W. Fiske 1979. Strategy signals in face-to-face interaction. Journal of Personality and Social Psychology 37: 301–313.
Ervin-Tripp S. 2001. A szociolingvisztikai szabályokról: válogatás és együttes előfordulás. In: Pléh Cs. – Síklaki I. – Terestyéni T. (szerk.): Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó. 320–364.
Eysenck M. W., M. T. Keane 2003. Kognitív pszichológia. Hallgatói kézikönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Farley S. D., A. M. Ashcraft, M. F. Stasson, R. L. Nusbaum 2010. Nonverbal reactions to conversational interruption: A test of complementarity theory and the status/gender parallel. Journal of Nonverbal Behavior 34: 193–206.
Fay N., S. Garrod, J. Carletta 2000. Group discussion as interactive dialogue or serial monologue: The influence of group size. Psychological Science 11: 487–492.
Fiske A. P. 1992. The four elementary types of sociality. Psychological Review 99: 689–723.
Ford C., S. A. Thompson 1996. Interactional units in conversation: Syntactic, intonational, and pragmatic resources for the management of turns. In: E. Ochs – E. A. Schegloff – S. A. Thompson (szerk.): Interaction and grammar. Cambridge: Cambridge University Press. 134–184.
Fraser B. 1990. Perspectives on politeness. Journal of Pragmatics 14: 219–236.
Frobenius M. 2011. Beginning a monologue: The opening sequence of video blogs. Journal of Pragmatics 43: 814–827.
Ginisci A., C. Pontecorvo 2004. The organization of questions and answers in the thematic phases of hostile examination. Journal of Pragmatics 36: 965–995.
Goffman E. 1981. Feleletek és reakciók. In: E. Goffmann: A hétköznapi élet szociálpszichológiája. Budapest: Gondolat. 427–544.
Gordon D., G. Lakoff 1971. Conversational postulates. In: Papers from the Seventh Regional Meeting of the Chicago Linguistic Society. Chicago: Chicago Lingustic Society. 63–84.
Hall J. A., S. Coats, E. J. and-LeBeau 2005. Nonverbal behavior and the vertical dimension of social relations: A meta-analysis. Psychological Bulletin 131: 898–924.
Heldner M., J. Edlund 2010. Pauses, gaps and overlaps in conversations. Journal of Phonetics 38: 555–568.
Hjalmarsson A. 2011. The additive effect of turn-taking cues in human and synthetic voice. Speech Communication 53: 23–35.
Holtgraves T. 1992. The lingustic relaization of face manegement. Social Psychology Quarterly 55: 141–159.
Holtgraves T. 1997. Styles of languge use. Individual and cultural variablity in coversational indirectness. Journal of Personality and Social Psychology 73: 624–637.
Holtgraves T. 2002. Language as social action: Social psychology and language use. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum.
Hornstein G. A. 1985. Intimacy in conversational style as a function of the degree of closeness between members of a dyad. Journal of Personality and Social Psychology 49: 671–681.
Huszár Á. 2009. Bevezetés a gendernyelvészetbe. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Jagodics B., Janacsek K., Németh D. 2013. Az indirekt beszédaktusok feldolgozásának reakcióidőméréses vizsgálata. Pszichológia 33: 253–270.
Jagodics B., Németh D. 2012. A stratégiai beszélő elmélete: Az indirekt beszédaktusok használatának pszichológiai háttere. Magyar Pszichológiai Szemle 67: 681–700.
Jefferson G. 1972. Side sequences. In: Sudnow (1972, 294–338).
Kiss Sz. 2005. Elmeolvasás. Budapest: Új Mandátum.
Labov W. 1972. Studies in social interaction. New York: Free Press.
Labov W., D. Fanshel 1977. Therapeutic discourse: Psychotherapy as conversation. New York: Academic Press. Részletei magyarul: Beszélgetési szabályok, in: Pléh et al. (1997, 394–435); Átfogó beszédelemzés, in: Síklaki (2008, 61–102).
Lalljee M., M. Cook 1975. Filled pauses and floor holding: The final test? Semiotica 12: 219–225.
Lee J. J., S. Pinker 2010. Rationales of indirect speech: The theory of the strategic speaker. Psychological Review 117: 785–807.
Leech G. N. 1983. Principles of pragmatics. Harlow: Longman.
Maclay H., C. E. Osgood 1977. Hezitációs jelenségek az angol beszédben. In: Pléh Cs (szerk.): Pszicholingvisztika és kommunikációkutatás. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. 97–132.
Magyari L. 2008. A mentális lexikon modelljei a magyar nyelvben. In: Gervain J. – Pléh Cs. (szerk.): A láthatatlan nyelv. Budapest: Gondolat. 98–109.
Magyari L., J. P. de Ruiter 2008. Timing in conversation: The anticipation of turn endings. In: J. Ginzburg – P. Healey – Y. Sato (szerk.): Proceedings of the 12th Workshop on the Semantics and Pragmatics Dialogue. London: King’s College. 139–146.
Major B., A. Schmidlin, L. Williams 1990. Gender patterns in social touch: The impact of setting and age. Journal of Personality and Social Psychology 58: 634–643.
Markó A. 2006. Beszélőváltás a társalgásban. Előadás a IX. Balatonalmádi Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemen. (link)
Mast M. S. 2002. Female dominance hierarchies: Are they any different from males? Personality and Social Psychology Bulletin 28: 29–39.
Meltzer L., W. N. Morris, D. P. Hayes 1977. Interruption outcomes and vocal amplitude: Explorations in social psychophysics. Journal of Personality and Social Psychology 18: 392–402.
Németh T. E. (szerk.) 2011. Ember–gép kapcsolat. A multimodális ember–gép kommunikáció modellezésének alapjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Parker K. C. H. 1988. Speaking turns in small group interaction: A context-sensitive event sequence model. Journal of Personality and Social Psychology 54: 965–971.
Pickering M. J., S. Garrod 2004. Toward a mechanistic psychology of dialogue. Behavioral and Brain Sciences 27: 1–57.
Pinker S., M. A. Nowak, J. J. Lee 2008. The logic of indirect speech. Proceedings of the National Academy of Sciences 105: 833–838.
Pléh Cs. – Síklaki I. – Terestyéni T. (szerk.) 1997. Nyelv – kommunikáció – cselekvés. Budapest: Osiris Kiadó.
Reményi A. Á. 1994. Influences and values: A sociolinguistic study in the Hungarian system of address. Studies in Applied Linguistics 1: 85–109.
Reményi A. Á. 2000. Nyelvhasználat és hierarchia: munkahelyi csoportok megszólítási rendszerének diádikus elemzése. Szociológiai Szemle 3: 41–59.
Roger D., P. E. Bull, S. Smith 1988. The development of a comprehensive system for classifying interruptions. Journal of Language and Social Psychology 7: 27–34.
Roger D., A. Schumacher 1983. Effects of individual differences on dyadic conversational strategies. Journal of Personality and Social Psychology 43: 700–705.
Ruiter J. P. de, H. Mitterer, N. J. Enfield 2006. Projecting the end of a speaker’s turn: A cognitive cornerstone of conversation. Language 82: 515–535.
Sacks H., E. A. Schegloff, G. Jefferson 1974. A simplest systematics for the organization of turn-taking for conversation. Language 50: 696–735.
Schegloff E. A. 1972. Notes on a conversational practice: Formulating place. In: Sudnow (1972, 75–119).
Schegloff E. A. 1978. A társalgás kezdetén.… In: Horányi Ö. (szerk.): A kommunikáció II. A kommunikáció világa. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 143–172.
Síklaki I. (szerk.) 2008. Szóbeli befolyásolás. Budapest: TypoTEX.
Sperber D. 2007. Rudiments of cognitive rhetoric. Rhetoric Society Quarterly 37: 361–400.
Sperber D., D. Wilson 1986/1995. Relevance: Communication and cognition. Cambridge MA & Oxford: Blackwell.
Stasser G., L. A. Taylor 1991. Speaking turns in face-to-face discussions. Journal of Personality and Social Psychology 60: 675–684.
Stivers T., N. J. Enfield, P. Brown, C. Englert, M. Hayashi, T. Heinemann, G. Hoymann, F. Rossano, J. P. de Ruiter, K.-E. Yoon, S. C. Levinson 2009. Universals and cultural variation in turn-taking in conversation. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 106: 10587–10592.
Sudnow D. N (szerk.) 1972. Studies in social interaction. New York: Free Press.
Szili K. 2004. Tetté vált szavak. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Szili K. 2007. Az udvariasság pragmatikája. Magyar Nyelvőr 131: 1–17.
Tannen D (szerk.) 1993. Gender and conversational interaction. Oxford: Oxford University Press.
Tannen D. 2001. Miért értjük félre egymást? Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Tannen D. 2009. Pár-beszéd. Budapest: Nyitott Könyvműhely.
Walker M. B., C. Trimboli 1984. The role of nonverbal signals in coordinating speaking turns. Journal of Language and Social Psychology 3: 257–272.
Warren J. 2006. Address pronouns in French: Variation within and outside the workplace. Australian Review of Applied Linguistics 29: 1–17.
Wilson D., D. Sperber 2012. Meaning and relevance. Cambridge: Cambridge University Press.
Wilson T. P., J. Wieman, D. H. Zimmerman 1984. Models of turn taking in conversational interaction. Journal of Language and Social Psychology 3: 159–183.
Wilson T. P., D. H. Zimmerman 1986. The structure of silence between turns in two-party conversation. Discourse Processes 9: 375–390.
Zimmerman D. H., C. West 1975. Sex roles, interruptions and silences in conversation. In: B. Thorne – N. Henley (szerk.): Language and sex: Difference and dominance. Rowley MA: Newbury House. 105–129.

Pszicholingvisztika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave