Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Angol

Az angolban a korai nyelvfejlődési zavarra jellemző legmarkánsabb tünetek a következők: (i) az igei inflexiós morfémák, a jelen E/3 -s és a múlt időt jelölő -ed elhagyása, (ii) a segédigék elhagyása, (iii) névelők elhagyása és (iv) a hibás esetjelölés személyes névmásokon. Az igei inflexiós morfémák és a segédigék gyakori elhagyása azt eredményezi, hogy a gyerekek finit – azaz időre, módra nézve jelölt és egyeztetett – igealakokat elváró kontextusokban nemfinit alakokat, ragozatlan igetöveket használnak, pl. E/3 igerag elhagyása a *Daddy take it, az is segédige elhagyása a *Peter here mondatban (pl. Rice et al. 1995). Számos vizsgálat mutatta ki, hogy a múlt idő jelölésében sokkal többet hibáznak a szabályos (pl. want–wanted, play–played) mint a rendhagyó (pl. sing–sang, make–made) ragozású igealakok esetében. Esetjelölés az angolban csak névmásokon van, nyelvi zavarban a tipikus esetjelölési hiba a tárgyesetű névmás használata alany pozícióban, pl. *Me put that up vagy *Him run (pl. Loeb–Leonard 1991). Fontos megjegyezni, hogy efféle nemfinit és tárgyesetű alannyal járó formák természetesek a beágyazott tagmondatokban, pl. She saw [me put that up]. Paul Fletcher kiemeli, hogy olykor előfordulnak argumentumszerkezeti hibák is (kötelező igei bővítmények elhagyása), és a nyelvi zavart mutató gyerekek egy részére jellemző a bonyolultabb szerkezetek elkerülése a kevesebb bővítményt tartalmazó szerkezetek választásával (the truck moved szemben azzal, hogy he moved the truck – Fletcher 1992; Fletcher–Ingham 1995).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero