A szakértői autoritás hanyatlása a középiskolai tanárképzés területén

Tartalomjegyzék

• A szakértői autoritás hanyatlása a középiskolai tanárképzés területén
• Impresszum
• 1. Előszó
• 2. A kutatás historiográfiai keretei
• chevron_right3. A kutatás elméleti, fogalmi keretei
  • 3.1. A kutatás alapfogalmainak értelmezése
• 4. Eszmetörténeti keretek
• 5. A középiskolai tanárképzés deprofesszionaliációjának politikai-társadalomtörténeti kontextusa
• 6. A kutatás módszerei és forrásai
• chevron_right7. A középiskolai tanárképző intézmények működése a világháború után 1925/1928-ig
  • chevron_right7.1. A tanárvizsgáló bizottság működése 1920–1928 között
    • 7.1.1. A tanárvizsgáló bizottság professziós tevékenységének személyzeti háttere és ennek változásai a világháborút követően
  • chevron_right7.2. A tanárvizsgáló bizottság professziós tevékenységének rétegei
    • 7.2.1. A háború és a Tanácsköztársaság örökségével való szembenézés
    • 7.2.2. A konszolidálódott ügyvitel előtt álló kihívások: új szaktárgy, tiszttanárok képzése, szerzetesrendi jelöltek ügyei, más szakcsoportból történő átjelentkezések és külföldi tanulmányok beszámítása
    • 7.2.3. A tanárvizsgáló bizottság működésének materiális vonatkozásai: elhelyezés, a hivatal működésének fenntartási költségei, a vizsgadíjak változásai
  • chevron_right7.3. Töredékek a tanárképző intézet működéséről, 1920–1925
    • 7.3.1. A professzionalizmus formálásának személyzeti háttere
    • 7.3.2. A tanárképző intézet ügyvitelének konszolidációs folyamata a háborút és a forradalmakat követően
    • 7.3.3. A professzionalizmust formáló intézmény működésének materiális vonatkozásai: a tanárképző intézet létszámának, felekezeti összetételének és a működéssel összefüggő költségek változásai
    • 7.3.4. Kísérletek a professzionalizmus formálásának egyoldalú módosítására
• chevron_right8. A középiskolai tanárképzés 1921–1929 közötti reformja
  • 8.1. A tanárvizsgálati szabályzat felülvizsgálatának, módosításának folyamata
  • 8.2. Az 1924: XXVII. törvény kidolgozása, a tanárképzés intézményes struktúráinak átszervezése
  • 8.3. A tanárképző intézet reformja, az 1924: XXVII. törvény végrehajtásának előkészítéséhez kapcsolódó munkálatok az egyetemközi bizottságban
  • 8.4. A professzionalizmus formálásának felemás központosítása
  • 8.5. A professzionalitás egységes protokollok mentén történő formálása
• chevron_right9. A középiskolai tanárképzés intézményeinek működése a reformot követően, 1925/1928–1936 között
  • chevron_right9.1. A tanárvizsgáló bizottság működése 1928–1936 között
    • 9.1.1. A tanárvizsgáló bizottság professziós tevékenysége személyzeti hátterének változásai
  • chevron_right9.2. A tanárvizsgáló bizottság professziós tevékenységének rétegei, 1928–1936
    • 9.2.1. A bizottság működési körülményeinek kvantitatív vonatkozásai, ügyköre és ennek változásai a tanárképzési reformot követően
    • 9.2.2. A bizottság professziós autoritásának érvényesülése a hallgatói folyamodványok, vizsgaengedélyek, szabályzatértelmezés és módosítás, valamint a gyakorlati idő eltöltésének a vonatkozásában
    • 9.2.3. A tanárvizsgálati szabályzat módosításai, új tanárvizsgálati szabályzat megalkotása
    • 9.2.4. A bizottság professziós autoritásának hanyatlása, a változó kultúrpolitikai törekvések érvényesülése a bizottsággal szemben
  • chevron_right9.3. A középiskolai tanárképző intézet működése 1925–1936 között
    • 9.3.1. A professzionalizmus formálásának személyzeti háttere, ennek változásai
    • 9.3.2. A tanárképző intézet belső ügyvitele: a tanárképzés szabályozásával összefüggő ügyvitel, a professzionalizmus formálása a hallgatói kérelmeken keresztül, fegyelmi ügyek
    • 9.3.3. A professzionalitás egységes protokollok mentén történő alakítása, a gyakorlóévet érintő elvi szabályok változása és a gyakorlóiskolák ügyeinek kezelése, tanári továbbképző tanfolyamok szervezése
    • 9.3.4. A tanárképző intézet kapcsolatainak változásai a bölcsészkarral, valamint a VKM-mel: közalkalmazotti ösztöndíjak odaítélése, az 1936-os felsőoktatási reform tanárképző intézetet érintő vonatkozásai
    • 9.3.5. A tanárképző intézet működésének materiális, kvantitatív vonatkozásai, a jelöltek számának, szakterületeinek megoszlása, társadalmi összetételük és felekezeti hátterük
• 10. Összefoglalás
• chevron_rightFüggelék
  • A vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1919. évi 200.467. B. XVI. számú körrendelete a katonai szolgálatot nem teljesített középiskolai (felső kereskedelmi iskolai) tanárjelölteknek a volt tanácskormány idején tett tanárvizsgálatai érvényessége tárgyában
  • A vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1919. évi 188.306. B. XVI. számú körrendelete a hadviselt középiskolai tanárjelölteknek a volt tanácskormány idején tett tanári vizsgálatai érvényessége és a hadviselt tanárjelölteknek a szenvedett tanulmányi veszteségek ellenében nyújtandó kedvezmények tárgyában
  • 104.649. /1920.V. A VKM-miniszter rendelete a budapesti országos tanárvizsgáló elnökségének a tanárjelöltek tanácskormány idején tanúsított magatartásának megvizsgálásáról, igazolóbizottság alakításáról. Budapest, 1920. április 18.
  • 5. /1920. Schneller István a Kolozsvári Országos Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatójának levele a VKM-miniszterhez a tanárképzés ügyének az egyetemi és főiskolai ügyosztályhoz való visszahelyezése tárgyában. Budapest, 1920. június 19.
  • A Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképzőintézet Szervezeti Szabályzata, 1924
  • ad. 350/1932. Szabályzat és Utasítás a középiskolai tanárjelöltek gyakorlati képzéséről. Kiadatott a M. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszternek 1929. évi 525-5-18. számú rendeletével. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1929
  • Tk. 611/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a gyakorlóévre való folyamodásról. Budapest, 1930. november 22.
  • 858. /1930. A gyakorló középiskola igazgatójának, Staud János hirdetés a gyakorló évre való jelentkezésről. Budapest, 1930. október 27.
  • Tk. 737/1930–1931. Melich János elnökhelyettes hirdetménye a gyakorlóévre való folyamodásról. Budapest, 1930. december 29.
  • Tk. 2106/1931–1932. A gyakorló tanárjelöltek jelentkező lapja
  • Tk. 2204/1931–1932. Működési bizonyítvány. Budapest, 1932. április 15.
  • 1277. /1931–1932. Melich János elnökhelyettes leirata a Mária Terézia Leánylíceum igazgatóságának a Működési Bizonyítvány kiállításáról. Budapest, 1932. január 18.
  • Ad. Tk. 1673/1932–33. szám. D. melléklet. A Szabályzat és Utasítás jóváhagyásra felterjesztett példánya. Budapest, 1933. március 16.
• Táblázatok
• Képek jegyzéke
• Irodalomjegyzék
• A középiskolai tanárképzés történetének kronológiája a két világháború között

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 205 1

DOI: 10.1556/9789636642051

Gyűjtemény: Szabadon elérhető kiadványok

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

A kötet egy a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával megvalósuló kutatás eredménye, amely a középiskolai tanárképzés szakértőinek deprofesszionalizációját vizsgálja két szakértői intézmény, a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság és a Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet 1920–1936 közötti történetén keresztül. A vizsgálat kiterjedt levéltári forráskutatásra épül, amely érintette az ELTE Egyetemi Levéltár, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának, a Mednyánszky Dénes Könyvtár és Levéltár, valamint az Országos Széchenyi Könyvtár állományait.

Az 1921–1929 közötti tanárképzési reform során az államhatalom átszervezte a középiskolai tanárképzés intézményrendszerét, amelynek eredményeként átalakult az intézmények szerepe a képzésen belül. A tanárvizsgáló bizottságnak a képesítés szabályozásán keresztül gyakorolt autoritása háttérbe szorult a jelöltek elméleti és gyakorlati felkészítését szervező tanárképző intézettel szemben. Az intézmények működésének az átszervezésével és célzott személyi kinevezésekkel az állami oktatásügyi irányítás elérte, hogy a szakértői döntéshozatal során a tudományos szempontok fokozatosan háttérbe szoruljanak, s helyüket kultúra- és társadalompolitikai irányelvek vegyék át. Az így kialakuló konformizmus kétségessé tette az intézmények létalapját és fennmaradását.

Hivatkozás: https://mersz.hu/garai-a-szakertoi-autoritas-hanyatlasa-a-kozepiskolai-tanarkepzes-teruleten//