9.1.1. A tanárvizsgáló bizottság professziós tevékenysége személyzeti hátterének változásai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1925/1926–1930/1931. ciklusra kinevezett bizottság megalakulását követően már az 1925–1927 közötti időszakban is számottevő átalakuláson ment keresztül.1 A személyi változások mértékét felerősítette az is, hogy 1928 márciusától a VKM engedélyezte a rendes kinevezett bizottsági tagok ad hoc jellegű helyettesítését arra az esetre, ha a rendes cenzorok akadályoztatva voltak.2 Ehhez hozzájárult a tanárképzési reformnak az a következménye, hogy a VKM-nek lehetősége volt akár a testület elnökségében is megbontani az egyetemi tanárság autoritását a középiskolai tanárok sorából kinevezett cenzorokon keresztül.3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első olyan vizsgabiztosok, akik egyáltalán nem kötődtek az egyetemekhez Petrich Béla gyakorlóiskolai tanár, illetve középiskolai szakfelügyelő, valamint Bárczy Géza fővárosi reáliskolai rendes tanárok voltak, akik mindketten a francia nyelv és irodalomra nyertek kinevezést. Kinevezésükhöz kapcsolódó ügyszámon vált szintén a bizottság tagjává Hézser Aurél, aki a földrajz cenzoraként egy fővárosi felső kereskedelmi iskolában működött, majd utólag, 1932-ben szerzett emberföldrajzból magánképesítést nyert (Almanach, 1933a, p. 60). Az elméleti fizika 1928-ban nyilvános rendes tanárává kinevezett Ortvay Rudolf szintén a tanárvizsgáló bizottság tagjává vált (Almanach, 1930a, p. 56).4 Mellette a klasszika-filológián lett cenzor Szabó Miklós, akinek jelölésében tudósként és tanárként elért eredményei mellett szerepet játszhatott az Eötvös Collegium betagozódása a tanárképzés új rendszerébe.5 Hozzá hasonlóan szintén a testület tagjává vált Paál Árpád, a növénytan magántanára (Almanach, 1928a, p. 54).6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Távozott a testületből Badics Ferenc, aki az 1900/1901. tanév óta volt a bizottság tagja egykori gyakorlóiskolai igazgatóként, hosszú évtizedeket követően 1928 márciusában mondott le a professziós testület tagságáról.7 Teleki Pál elfoglaltságaira hivatkozva ugyancsak kérte felmentését a bizottsági teendők ellátása alól.8 Lépését előre jelezte, hogy maga helyett Keöpeczi Nagy Zoltánt ajánlotta a földrajzra,9 akit azonban a bizottság elnöki tanácsa nem fogadott el.10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legnagyobb horderejű változások az új tanárvizsgálati szabályzat bevezetését követően azonban az elnökséget érintették. 1928 szeptemberében nyugalomba vonult Szinnyei József elnök (Almanach, 1930a, p. 58), aki a tanárvizsgálati szabályzat reformjának irányításában kulcsszerepet játszott. Fenntartásainak jelzése mellett alapvetően a VKM intencióinak érvényesülését nem akadályozta, noha erre többszörösen is lehetősége lett volna a fővárosi bizottság és az egyetemközi bizottság tanárvizsgálati ügyekkel megbízott vezetőjeként. A megüresedő elnöki szék betöltését a kultusztárca olyan személyre bízta, aki maga is fontos szerepet töltött be a reformban: Fináczy Ernő korábban VKM-tisztviselő volt, több évtizedes egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezett, és a reform során mind a tanárképzési törvény, mind a tanárképző intézetek szervezeti szabályzatának kodifikációjában vezető szerepet töltött be. Így az elnöki feladatok ellátására, a bizottság beillesztésére az új tanárképzési intézményrendszerbe alkalmasnak mutatkozott. A Fináczy kinevezésével megüresedő alelnöki tisztet pedig Kornis Gyula foglalhatta el, aki a trifurkáló középiskoláztatás egyik szellemi atyja és az ehhez illeszkedő tanárképzés létrehozásának egyik legfőbb szorgalmazója volt. Kinevezése időpontjában államtitkárként működött a minisztériumban, így személyén keresztül az államhatalom közvetlenül is megjelent a professziós testületben.11 Ez lényegében egy a korábbiaknál is szorosabb állami kontroll alá történő helyezést vetített előre, hiszen a testület irányítását ellátó elnöki tanácsban az új tanárképzési intézményrendszer létrehozásában és fenntartásában közvetlenül érdekelt személyek kaptak helyet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. kép. Kornis Gyula
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a megállapítást támasztja alá, hogy az 1930/1931–1935/1936. ciklusra kinevezett bizottság élén Fináczyt Kornis Gyula váltotta fel, ami történelmi távlatban is jelentős változásként értékelhető.12 A fővárosi bizottságot ugyanis a gimnáziumi és a reáliskolai tanárvizsgáló bizottságok 1875-ös egyesítését követően mindig világi személy vezette (ld. Garai, 2022a, pp.106–109). A bizottság elnöksége az elnök személyén kívül még további három ponton módosult az 1925/1926–1930/1931. évihez képest. A Kornis Gyula elnöki kinevezése révén megüresedett alelnöki tisztséget Gombocz Zoltán foglalta el, aki már egy évtizedes tapasztalattal rendelkezett a bizottság működéséről, hiszen kinevezését 1921-ben nyerte el. Fináczy Ernő kikerült az elnökségből, csupán a pedagógiához kapcsolódó vizsgáztatási teendők ellátására kapott megbízást, helyét Négyesy László vette át, aki az 1895/1896–1900/1901. ciklusban a gyakorlóiskola tanáraként került a bizottságba, és így vált nyilvános rendes tanárrá 1911-ben állandósítva ezzel helyét a testületben (Almanach, 1931, p. 53; Garai, 2022a, p. 145). Az alelnökök száma így hétre bővült, közülük két fő, Dengl János és Trautmann Henrik a Felső Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottságot képviselték a testületben. Az elnöki tanács adminisztratív teendőinek ellátásához kapcsolódó „régi-új” tisztséget, a jegyzőséget Szidarovszky János látta el, aki beosztott gyakorló iskolai tanárként teljesített szolgálatot a vizsgálóbizottságnál és a tanárképző intézetnél. Melich János 1920-as kinevezésével a jegyző ügyköre lényegében egybeolvadt az ügyvezető alelnöki feladatokkal, Wittmann Ferenc visszavonulását követően. Az ügykörök ismételt szétválasztása 1930-ra arra utal, hogy a bizottság adminisztratív működése összetettebbé vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erre utal, hogy a bizottság kinevezett tagjainak száma a modern filológiai és a természettudományi területeken növekedett annak a következményeként, hogy a középiskoláztatás rendszerének átalakítása miatt ezeken a tudományterületeken volt várható a képesítési igény megnövekedése. Ez alól kivételt képezett a magyar irodalomtörténet és nyelv, mivel itt a cenzorok száma stagnált. Az irodalomtörténeten Badics Ferencet Papp Ferenc váltotta fel, aki Badicshoz hasonlóan 1919–1920 között szintén vezetője volt a gyakorlóiskolának. Távozott a fővárosi testületből Tolnai Vilmos, aki 1925-ben nyert kinevezést a pécsi tudományegyetem bölcsészeti karára (Lengvári, 2015), helyét Zlinszky Aladár nyugalmazott királyi tankterületi főigazgató nyerte el. A magyar nyelvészeten Szinnyei Józsefet Klemm Antal, a magyar mondattan magántanára és a pannonhalmi tanárképző főiskola nevelője váltotta fel (Almanach, 1931a, p. 69). Emellett szintén a nyelvészetre kapott kinevezést Zsirai Miklós, az ural-altáji nyelvészet helyettes tanára, valamint az Eötvös Collegium rendes oktatója (Almanach, 1932a, p. 59). Az irodalomtörténet vizsgabiztosainak a száma tehát kilencről nyolc főre csökkent, amely még Beöthy Zsolt Szinnyei Józseffel történő felváltásához kapcsolódott, a magyar nyelvészek száma viszont Zsirai kinevezésével egy fővel gyarapodott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klasszika-filológia tudományterületén az 1923-ban kinevezett Székely Istvánt Moravcsik Gyula, a középkori görög filológia, a magyar–bizánci kapcsolatok magántanára váltotta fel, aki az Eötvös Collegium neveltjeként,13 a Nagyboldogasszony útján is rendes tanárként működött (Almanach, 1931a, p. 69). Emellett új biztosként kapott megbízást Hornyánszky Gyula, aki eredetileg a kolozsvári-szegedi egyetem tanára volt, de 1925 decemberében a fővárosban kapott katedrát (Almanach, 1932a, p. 55).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A német nyelv és irodalomból Petz Gedeon, Bleyer Jakab és Koszó János mellé új tagként kapott megbízást Pukánszky Béla, az osztrák irodalom történetének magántanára és közgazdaságtudományi kari nyelvi előadó (Almanach, 1932a, p. 56), aki Moravcsikhoz és Koszóhoz hasonlóan szintén az Eötvös Collegium neveltje volt.14 Pukánszky mellett új biztosként kapcsolódott a testülethez Schwartz Elemér, a német nyelvjárástan és néprajz magántanára, valamint a ciszterci rendi tanárképző intézet nevelője (Almanach, 1933a, p. 57).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A francia nyelv és irodalom területén nem történt változás az 1925/1926–1930/1931. ciklushoz képest, tehát Gombocz Zoltán és Eckhardt Sándor eredetileg kinevezett biztosokhoz 1928 során csatlakozó Bárczi Géza és Petrich Béla kaptak az új ötéves periódusra is megbízást. A franciához hasonlóan a szláv nyelv és az olasz nyelv területén sem történt módosítás, így Melich János és Bajza József, valamint Zambra Alajos és Fest Sándor látták el a területek kérdezését. Az angol, valamint a román nyelv és irodalom területén azonban történt személyi átalakulás. Előbbin Yolland Artúr mellé kapott felkérést Fest Sándor, a régi angol irodalom történetének magántanára (Almanach, 1931a, 67), aki az angol nyelvtanári képzés kidolgozását és megalapozását segítette a tanárképző intézetben, s ugyancsak az Eötvös Collegium növendéke volt.15 Utóbbin pedig az 1914 óta a bizottságban működő Siegescu József 1931 folyamán elhunyt (Almanach, 1932a, p. 57), utódjává Tagliavini Károly a román nyelv és irodalomtörténet, valamint az általános romanisztika nyilvános rendes tanára vált (Almanach, 1931a, p. 60).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar és egyetemes történelem területén a bizottság korábban kinevezett tagjaihoz (Áldásy Antal, Domanovszky Sándor, Hóman Bálint, Heinlein István, Lukinich Imre, Szekfű Gyula és Szentpétery Imre) csatlakozott új cenzorként a klasszika-filológia területére is kinevezett Hornyánszky Gyula, aki Kruzsinszky Bálint ókori történeti előadót váltotta fel. Mellette Madzsar Imre, az Árpád-kor és a történetfilozófia magántanára, az Eötvös Collegium tiszteletdíjas történelemtanára (Garai, 2016, p. 120),16 valamint Miskolczy István, a késő középkor történetének magántanára, kegyesrendi tanár csatlakozott a testülethez (Almanach, 1931a, p. 72).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A földrajz területén a magyar irodalomhoz hasonlóan csökkent a biztosok száma. Az Erődi Harrach Bélát felváltó Teleki Pál ugyan lemondott, de még szerepelt a kinevezési okiraton. Mellette a bizottság tagja volt Cholnoky Jenő és Littke Aurél, utóbbit azonban Hézser Aurél, az emberföldrajz magántanára, középiskolai tanár váltotta fel (Almanach, 1932a, p. 69). Ezzel szemben a mennyiségtan területén a már kinevezett biztosokhoz (Fejér Lipót, Kürschák József, Suták József, Rados Gusztáv) csatlakozott Veress Pál, a valósváltozójú függvények magántanára (Almanach, 1931a, p. 71), aki a tanárképző intézet hivatalába beosztott oktatóként működött (Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet Évkönyve, 1930, p. 7). Az ábrázoló geometria (Rosmauer Lajos) és a természettan (Fröhlich Izidor, Tangl Károly, Wittmann Ferenc, Rybár István, Ortvay Rudolf, Pogány Béla) cenzorainak a mandátuma az 1927–1928-ban kinevezettekkel együtt meghosszabbodott. A vegytanon a matematikához hasonlóan szintén bővült a vizsgáztatók létszáma: a korábban kinevezett Ilosvay Lajoshoz, Bugarszky Istvánhoz és Buchböck Gusztávhoz csatlakozott Doby Géza, a növényélettan kémiai magántanára, a közgazdaságtudományi kar nyilvános rendes tanára (Almanach, 1931a, p. 66), valamint Pacsu Jenő, az organikus kémiai elméletek és az organikus kémiai tárgy magántanára (Almanach, 1934a, p. 63)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A természetrajz egyes részterületei közül elsősorban az ásványtan és a növénytan területein következtek be változások az 1925/1926–1930/1931. ciklusra kinevezett bizottsághoz képest. Előbbi biztosai közül Mauritz Béla és Papp Károly maradtak továbbra is a testület tagjai, míg Schafarzik Ferenc és Toborffy Zoltán 1927 folyamán elhunytak (Kiss, 2000, p. 46; Almanach, 1927a, p. 49). Az utóbbi terület személyi összetétele ugyan nem változott, mivel Mágócsy-Dietz Sándor, Tuzson János, Gombocz Endre és Paál Árpád megbízatása is meghosszabbodott, Paál azonban kinevezését követően, 1929-ben az általános növénytan nyilvános rendes egyetemi tanárává vált (Almanach, 1931, p. 56). Az állattan területén Zimmermann Ágoston és Méhely Lajos személye nem változott, előbbi azonban az állatorvosi főiskola katedráját a Műegyetemével cserélte fel az 1933/1934. tanévben (Almanach, 1934a, p. 61).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A filozófia és a pedagógia területeire kinevezett cenzorok közül Fináczy Ernő, Pauler Ákos és Kornis Gyula az új ciklusban is maradtak szakterületükön. Mázy Engelbert, pannonhalmi apát és tanárképző intézeti igazgató ugyancsak tagja volt már korábban is a testületnek.17 Az 1919 óta a bizottság tagjaként működő Székely Györgyöt Bognár Cecil, az ismerettan, logika, kísérleti pszichológia magántanára, bencés tanár váltotta fel (Almanach, 1931a, p. 68), illetve a terület új vizsgabiztossal gyarapodott Dékány István révén, aki a történetfilozófia magántanára volt és emellett a gyakorlóiskolában működött középiskolai tanárként (Almanach, 1932a, p. 64).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1930 júniusában kinevezett tanárvizsgáló bizottságról tehát megállapítható, hogy az 1924: XXVII. törvény 12. §-a, amely lehetővé tette egyetem bölcsészeti karához közvetlenül nem kötődő, de tudományos teljesítménnyel rendelkező biztosok kinevezését, utat nyitott több középiskolai tanár számára, akik a tanárvizsgáló bizottságban, vagy a tanárképző intézetben teljesítettek szolgálatot (Szidarovszky János, Veress Pál), esetleg a gyakorlóiskolában, illetve egyéb fővárosi középiskolában működtek tanárokként (Bárczi Géza, Petrich Béla, Hézser Aurél, Dékány István). Mellettük a törvény vonatkozó része lehetőséget adott több egykori, vagy aktív tanfelügyelő (Pintér Jenő, Zlinszky Aladár, Viszota Gyula, Friml Aladár, Fest Aladár) és felekezeti középiskolákhoz vagy tanárképző intézetekhez kötődő személyek (Kornis Gyula, Klemm Antal, Schwartz Elemér, Miskolczy István, Suták József, Mázy Engelbert, Bognár Cecil) kinevezésére, utóbbiak száma a korábbi ciklushoz képest több mint a duplájára nőtt.18

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állami, felekezeti középiskolai tanárok és a tanfelügyelők mellett figyelemre méltó egy másik jól azonosítható csoport jelenléte a cenzorok között. Az 1925/1926–1930/1931. ciklushoz képest az Eötvös Collegium egykori hallgatóinak a száma szintén több mint a duplájára, hat főről,19 14 főre emelkedett. Nagyobb részük ugyan egyetemi tanár volt, de előfordult közöttük is középiskolai tanár, illetve többen a Collegiumban működtek főállású oktatóként. Az 1924: XXVII. törvény 12. §-ának hatása tehát kettős volt, egyfelől lehetővé tette olyan cenzorok kinevezését, akiket a VKM kormányzati kultuszpolitikával egyetértő személyeknek tekintett. A testület teljes konformitása a kormányzat irányában pedig az elnök személyének a megválasztásán keresztül érvényesült. Másfelől arra is látható több példa, hogy a tanárképzési intézményrendszer részeként működő egyéb intézetekből (gyakorlóiskola, Eötvös Collegium) is lehetővé vált a professziós testület tagságának az elnyerése és ezzel az egyetemi tanári kinevezés elérése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ciklus során számos változás következett be a professziós testület összetételében. Pauler Ákos 1931 júniusában lemondott bizottsági tagságáról.20 Helyére báró Brandenstein Bélát javasolta az elnökség, aki a filozófia nyilvános rendkívüli tanára volt (Almanach, 1931a, p. 60). Paulerrel együtt Némethy Géza, a klasszika-filológia biztosa is felfüggesztette ideiglenesen tevékenységét betegségre hivatkozva, akit Kerényi Károllyal, a görög és római vallástörténet magántanárával pótolt a testület (Almanach, 1932a, p. 65).21 A természettan cenzorai közül 1931 folyamán elhunyt Fröhlich Izidor (Almanach, 1931a, p. 61), majd 1932 márciusában Wittmann Ferenc,22 aki több évtizeden át töltött be kulcsszerepet mind a tanárvizsgáló bizottságban, mind a tanárképző intézetben. Helyüket azonban minden jel szerint nem pótolta a professziós testület, hiszen a természettan helyett 1931–1932 folyamán a vegytanon történtek kinevezések. Előbb Zemplén Géza, műegyetemi rendes tanár,23 majd Gróh Gyula, az állatorvosi főiskola rendes tanár vált a testület tagjává a kémia területén.24 Kinevezésüket az indokolta Kornis szerint, hogy a kémia népszerű terület lett a természettudományi szakok között, s a megmaradt bizottsági tagok nem tudták a megnövekedett kereslettel járó elfoglaltságokat ellátni.25

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történettudomány területén Hajnal István az újkori egyetemes történelem, Alföldi András pedig a magyar föld archeológiájának nyilvános rendes tanárává vált 1930-ban, így mindketten a bizottsági tagságot nyertek 1931 májusában.26 Ugyanakkor egy évtizedes szolgálatot követően Hóman Bálint 1932 márciusában távozott a testületből várható miniszteri kinevezésével járó elfoglaltságokra hivatkozva.27

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1932/1933. tanév folyamán elhunyt a bizottság két alelnöke, a magyar irodalomtörténetre kinevezett Négyesy László, aki az 1895/1896–1900/1901. ciklus óta volt a bizottság tagja és Trautmann Henrik közgazdaságtudományegyetemi nyilvános rendes tanár. Négyesyt az alelnökségben nem pótolta a testület, de szakterületén Kéky Lajos, a Színművészeti Akadémia tanára, a magyar irodalomtörténet címzetes rendkívüli tanára kapott kinevezést (Almanach, 1933a, p. 54).28 Trautmann helyét pedig Grosschmid Lajos foglalta el az elnökségben, aki a közgazdaság-tudományi karon működött nyilvános rendes tanárként.29 Ugyancsak elhunytak Kürschák József, a matematika és Mázy Engelbert, a pedagógia kinevezett tanárai.30 Előbbit Sárközy Pál, a geometria és a differenciál egyenletek magántanára, a pannonhalmi tanárképző főiskola igazgatója helyettesítette (Almanach, 1934a, p. 63),31 utóbbit a pedagógián Nagy József Béla a tanárképző intézetbe beosztott gyakorlóiskolai tanár, a Magyar Paedagógia szerkesztője,32 valamint Kisparti János, a tanárképző intézet igazgatótanácsának tagja, kegyesrendi tanárképző intézeti igazgató váltotta fel.33 Kisparti azonban 1935-ben Szegedre távozott, mivel a VKM-miniszter tankerületi főigazgatóvá nevezte ki,34 amely az 1935: VI. törvény elfogadását követően egyértelműen a politikai szférához való kötődésének jele volt, hiszen a tankerületi főigazgatók túlnyomó részét megbízhatósági szempontokat mérlegelve lecserélte a kultusztárca (ld. Nagy, 1992, p. 39). Kisparti mellett szintén a bizottság tagjává vált Ábrahám Ambrus Andor premontrei kanonok, a gerinces állatok szövettanának magántanára (Almanach, 1934, p. 63), aki az 1935/1936. tanévben címzetes rendkívüli tanárrá vált (Almanach, 1936, p. 8).35

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1933/1934. tanév folyamán az 1907/1908. tanév óta a bizottságban szolgálatot teljesítő Bleyer Jakab, a német irodalomtörténet nyilvános rendes tanára elhunyt (Almanach, 1934a, p. 53). Utódja a katedrán és a bizottsági tagok között is Thienemann Tivadar lett, aki a pécsi egyetemről tért vissza ismét a fővárosba, így Bleyer és Thienemann között ugyanaz a személycsere valósult meg, ami az 1920-as évek első felében.36 A tanév során ismét bejelentette visszavonulását, a klasszika-filológia cenzora, Némethy Géza, aki Bleyerhez hasonlóan 1907/1908. tanévtől volt a bizottság tagja. Utódja az 1923-ban Szegedre távozó Huszti József lett, aki 1934-ben ismét Budapesten nyert egyetemi tanszéket (Almanach, 1934, p. 55).37 Szintén kérte nyugdíjazását Méhely Lajos,38 aki 1916 óta működött az állattan biztosaként. Utódjává az állatrendszertan nyilvános rendkívüli tanári kinevezését 1934-ben elnyerő Dudich Endre vált (Almanach, 1935a, p. 61).39 Ugyanekkor, szintén az állattan kérdezésére kapott megbízást Entz Géza, aki az összehasonlító állattan és bonctani nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezését 1934 júliusában nyerte el (Almanach, 1935a, pp. 60–61). Ugyancsak az egyetemi tanári kinevezése miatt vált a testület tagjává Mályusz Elemér, aki az 1526-ig tartó magyar történelem előadója volt.40 Némethyhez és Méhelyhez hasonlóan 1935-ben visszavonult Vári Rezső, a görög filológia nyilvános rendes tanára (Almanach, 1936a, p. 7). Pótlását azonban a tanárvizsgáló bizottság elnöksége nem tartotta szükségesnek, mivel a klasszika-filológián elegendő számú biztos állt rendelkezésre.41

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bizottság mandátumának lejárta előtt tragikus veszteségek is érték a testületet. Gombocz Zoltán alelnök egy rektori elektorválasztó ülésen 1935. május 1-én váratlanul elhunyt (Garai, 2016, p. 222). Weszely Ödön pedig előbb a pécsi tanárvizsgáló bizottság vezetéséről,42 majd a tanárképző intézeti elnöki mandátumáról is lemondott,43 mivel elnyerte a fővárosi egyetem pedagógiai professzúráját. Kornis Gyula fővárosi egyetemi megbízatását követően javasolta a bizottsághoz történő kinevezését,44 azonban 1935 márciusában influenzás megbetegedéséből már nem tudott felgyógyulni.45

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárvizsgáló bizottság működését népes adminisztratív személyzet segítette, akiknek a változásairól kevés adat áll rendelkezésre. Munkájukat Melich János ügyvezető alelnökként irányította, s tevékenységük két rétege különíthető el. Azokat az adminisztratív ügyeket, amelyeknek a kezeléséhez tudományos felkészültség kellett (kérelmek befogadása, tanulmányi tanácsadás, minisztériumi ügyiratokhoz kapcsolódó ügyintézés) a tanárvizsgáló bizottsághoz gyakorlóiskolai tanárként beosztott személyek végezték. Közülük a legrégebben, az 1922/1923. tanév óta Szidarovszky János állt szolgálatban, aki az elnöki tanács adminisztratív ügyeiben és a klasszika-filológiára beosztott biztosként összetett feladatkörrel rendelkezett. Státusza az 1930/1931. tanévben a tanárképző intézethez lett ugyan rendelve (Alamanch, 1931a, p. 63), azonban a tanárvizsgáló ügyvitelének kezelésében is rendszeresen részt vállalt. A két intézmény között rugalmas volt a személyzet erőforrásainak felhasználása, s az adminisztratív feladatok függvényében alkalmazták a tanárvizsgálati vagy a tanárképző intézmény ügyeinek kezelésében a tudományos személyzetet. Ezt mutatja, hogy Nagy József Béla, Sági István és Veress Pál, a tanárképző intézethez beosztott tanárok a tanárvizsgáló bizottság nyilvántartásában is megjelentek.46

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adminisztratív tevékenységek mechanikus munkavégzést igénylő teendőit (hallgatók fogadása, kérelmek, vizsgatételek kézbesítése, iratanyagok egyberendezése, kezelése, vizsgajegyzőkönyvek archiválása) altisztek, díjnokok és kezelőtisztek végezték. Közülük a legrégebben, 1910 óta Bongor József altiszt teljesített szolgálatot, munkáját Máté Áron, szintén altiszti rangban segítette. Panda József kezelőtisztként vett részt az adminisztratív teendők ellátásában, leginkább a vizsgákkal összefüggő irodai teendőket látta el. Nélkülözhetetlenségét és a bizottság adminisztratív feladatainak számosságát jól jelzi, hogy amikor 1932-ben tífuszban megbetegedett, Melich Jánosnak kérnie kellett egy díjnok ideiglenes alkalmazását, hogy a vizsgafolyamatok szervezése ne akadjon meg.47 Állandó díjnokként a bizottság Wiener Gézát alkalmazta 1926 óta, aki egy kisebb 1932–1933 közötti tanárképző intézeti alkalmazást követően,48 1933 folyamán nyert rendszeresített kinevezést Melich János előterjesztését követően, mivel Panda nem épül fel beteségéből, s még 1932 folyamán elhunyt.49 Wiener alkalmazása jelzi, hogy épp úgy mint a tudományos ügyek kezelését végző személyek esetében, az altisztek, kezelők és díjnokok tekintetében is rugalmas volt az átjárás a tanárvizsgáló bizottság és a tanárképző intézet között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A testület személyzeti hátterének változásairól összességében megállapítható, hogy a tanárképzés 1921–1929 közötti reformját követően a VKM előbb a bizottság elnökségi tagjai között helyezett el olyan személyeket, akik megbízhatóságukat az intézményrendszeri átszervezésekhez kapcsolódó folyamatokban már bizonyították. Az 1930 utáni ciklusban pedig Kornis Gyula elnöki kinevezését követően lényegében a bizottsági tagok helyettesítésére kinevezett új tagok között is érvényesült, hogy lehetőség szerint a kultuszpolitikával konform személyek kinevezését hozza javaslatba az elnökség. Ennek köszönhetően a katolikus iskolafenntartó felekezetekhez kötődő cenzorok száma szemmel látható mértékben növekedett. Ugyanakkor az 1924: XXVII. törvény 12. §-a lehetőséget adott arra is, hogy a tanárképzési intézményrendszerhez kötődő gyakorlóiskolából, valamint a professzionalizmust formáló intézményekből (tanárképző intézet, Eötvös Collegium) is kinevezést lehessen nyerni. Ennek legnagyobb nyertesei kétségkívül a Nagyboldogasszony útján működő tanárképző internátushoz kapcsolódó személyek voltak, akik közül részben egyetemi tanári kinevezésükkel, részben pedig a Collegiumban meglevő óraadói állásukkal tudtak belépni a professziós testületbe. A személyzeti politika tekintetében tehát ugyanaz a kettőség érvényesült mint magában a tanárképzési reformban: a professziós intézmény részéről megfogalmazott igényt felhasználva – saját legitimitásának erősítésére személyzeti vonatkozásban nyitottabbá válni a középiskolai tanárok irányában – a VKM részben irányítói szerepkörén keresztül, részben Kornis Gyula elnökségének felhasználásával fokozatosan erősítette az állami befolyás érvényesülését az új bizottsági tagok megválogatásán keresztül.
 
1 48.319/925. IV. A VKM-miniszter rendelete a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjainak kinevezéséről az 1925/1926–1930/1931. ciklusra. Budapest, 1925. július 2. ELTE EL 14/e. 3. doboz, 1920–1929, 6. dosszié, 1925–1926.
2 Tv. 1388/1927–1928. Szinnyei József a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez. Budapest, 1928. március 12. MNL OL K 636. 304. doboz, 26. tétel (1928).
3 Ld.1924: XXVII. tc. 12. §.
4 87.530/1928. V. A VKM-miniszter rendelete Ortvay Rudolf, Hézser Aurél, Petrich Béla és Bárczy Géza tanárvizsgáló bizottsági taggá történő kinevezéséről. Budapest, 1928. november 20. ELTE EL 14/e. 3. doboz, 1920–1929, 9. dosszié, 1928–1929. A tanárvizsgáló bizottsági tagság elnyerését a bölcsészeti kar ülésén is jelezte az elnöklő dékán Ortvay esetében, amely jelezte, hogy a kar számára sem közömbös az egyetemi tanárok felügyeletének kiterjesztése a középiskolai tanárok képzése felett. Jegyzőkönyv a budapesti kir. m. Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának 1928. december hó 7-én tartott II. rendes (ezdei 6.) üléséről. ELTE EL 8/a. 34. kötet, 1928–1929.
5 6.503/1928. IV. A VKM-miniszter rendelete Szabó Miklós, az Eötvös Collegium tanárának tanárvizsgáló bizottsági taggá történő kinevezéséről. Budapest, 1928. február 7. ELTE EL 14/e. 3. doboz, 1920–1929, 8. dosszié, 1927–1928.
6 Tudósítás Paál Árpád és Wager József kinevezéséről. ELTE EL 14/e. 11. doboz.
7 Tv. 1393/1928. Dr. Badics Ferenc lemondó levele a tanárvizsgáló bizottság tagságáról. Budapest, 1928. március 17. ELTE EL 14/e. 9. iktatókönyv, 1926–1929.
8 Tv. 2089/1930. Gróf Teleki Pál lemondó levele a tanárvizsgáló bizottság tagságáról. Budapest, 1930. május 28. ELTE EL 14/e. 10. iktatókönyv, 1929–1933.
9 Tv. 618/1929. Teleki Pál gróf ajánlja Keöpeczi Nagy Zoltánt. Budapest, 1929. november 4. ELTE EL 14/e. 10. iktatókönyv, 1929–1933.
10 Tv. 619/1929. A Budapesti Tanárvizsgáló Bizottság elnökségének levele Teleki Pálhoz kérése elutasításáról. Budapest, 1929. november 4. ELTE EL 14/e. 10. iktatókönyv, 1929–1933.
11 66.036/928.V. A VKM-miniszter rendelete Fináczy Ernő elnökké és Kornis Gyula alelnökké történő kinevezéséről az 1925/1926–1930/1931. ciklus hátralevő részére. Budapest, 1928. szeptember 18. ELTE EL 14/e. 3. doboz, 1920–1929, 8. dosszié, 1927–1928.
12 520-33/1930. A VKM-miniszter rendelete a budapesti állami középiskolai tanárvizsgáló bizottság kinevezésére az 1930/1931–1935/1936. ciklusra. Budapest, 1930. június 2. ELTE EL 14/e. 3. doboz, 1920–1929, 10. dosszié, 1929–1930. A bizottság 1930/1931–1935/1936. ciklusra kinevezett tagjait lásd a Függelék 13. táblázatában.
13 MDKL 13. doboz, 13. dosszié, 39. csomó.
14 MDKL 16. doboz, 16. dosszié, 47. csomó.
15 MDKL 5. doboz, 6. dosszié, 14. csomó.
16 MDKL 12. doboz, 13. dosszié, 36. csomó.
17 520-33/1930. A VKM-miniszter rendelete a budapesti állami középiskolai tanárvizsgáló bizottság kinevezésére az 1930/1931–1935/1936. ciklusra. Budapest, 1930. június 2. ELTE EL 14/e. 3. doboz, 1920–1929, 10. dosszié, 1929–1930.
18 Az 1925/1926–1930/1931. ciklusban Kornis Gyula, Mázy Engelbert és Suták József voltak felekezetekhez kapcsolódó kinevezett tanárvizsgáló bizottsági tagok.
19 Az 1925/1926–1930/1931. ciklusban Horváth János, Gombocz Zoltán, Eckhardt Sándor, Zambra Alajos, Szentpétery Imre, Gombocz Endre kötődtek a Collegiumhoz. A felsorolt személyek között nem jelenik meg Teleki Pál, aki curatora volt az internátusnak, de nem volt tagja, s órát sem adott az intézetben, illetve Suták József, aki 1898-ig tagja volt a tanári testületnek, később azonban csak tiszteletdíjasként jelent meg időszakosan a tanárok között (Ld. Garai, 2016, p. 74).
20 Tv. 2148/1931. Pauler Ákos levele a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökségéhez, amelyben lemond tagságáról. Budapest, 1931. június 10. ELTE EL 14/e. 10. iktatókönyv, 1929–1933.
21 Tv. 1192/1931–1932. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének felterjesztése a VKM-miniszterhez dr. báró Brandenstein Béla és Kerényi Károly kinevezéséről. Budapest, 1932. január 28. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 2. dosszié, 1931–1932; 13.075/1932. IV. A VKM rendelete Báró Brandenburgi Béla és Kerényi Károly kinevezéséről a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságba. Budapest, 1932. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
22 Tv. 30/1932–1933. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének végjelentése az 1931/1932. tanévről. Budapest, 1932. július 9. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–8. tétel (1932–1936).
23 4675/193.IV. A VKM-miniszter rendelete Zemplén Géza kinevezéséről a tanárvizsgáló bizottsághoz. Budapest, 1931. június 30. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 1. dosszié, 1930–1931.
24 14.988/1932.IV. A VKM-miniszter rendelete Gróh Gyula kinevezésére a tanárvizsgáló bizottság tagjául. Budapest, 1932. május 10. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 2. dosszié, 1931–1932.
25 Tv. 1595/1931–1932. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele Gróh Gyula kinevezése tárgyában. Budapest, 1932. március 18. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
26 520-6/1931. A VKM-miniszter rendelete Hajnal István és Alföldi András tanárvizsgáló bizottsági taggá való kinevezéséről. Budapest, 1931. május 2. ELTE EL 14/e. 11. doboz.
27 Tv. 1594/1931–1932. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele Hóman Bálint lemondásáról. Budapest, 1932. március 18. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
28 12.522/1933. IV. Hóman Bálint VKM-miniszter a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjául nevezte ki Kéky Lajost. Budapest, 1933. január 23. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 3. dosszié, 1932–1933; Tv. 999/1932–1933. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez Kéky Lajos kinevezésével kapcsolatban. Budapest, 1933. január 16. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
29 13.452/933. IV. Hóman Bálint VKM-miniszter a tanárvizsgáló bizottság tagjául kinevezte Grosschmid Lajost. Budapest, 1933. március 20. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 3. dosszié, 1932–1933. A Felső Kereskedelmi Iskolai Tanárvizsgáló Bizottságban Trautmannt Kuntner Róbert váltotta fel, Grossmchmid kinevezése tehát elsősorban a középiskolai bizottságban betöltött funkciójának pótlására szolgált. Tv. 1453/1932–1933. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez bizottsági tagok kinevezése tárgyában. Budapest, 1933. március 11. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
30 Tv. 4/1933–1934. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének végjelentése az 1932/1933. tanévről. Budapest, 1933. július 1. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–8. tétel (1932–1936).
31 Tv. 238/1933–1934. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez Sárközy Pál kinevezése tárgyában. Budapest, 1933. szeptember 14. MNL OL K 636 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936); 22.368/1933. IV. A VKM-miniszter rendelete dr. Sárközy Pál kinevezéséről a budapesti tanárvizsgáló bizottság tagjául. Budapest, 1933. szeptember 30. MNL OL K 636 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
32 Tv. 770/1932–1933. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez Nagy József Béla kinevezése tárgyában. Budapest, 1932. december 12. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936); 25.150/1932. IV. A VKM-miniszter rendelete dr. Nagy József Béla kinevezéséről a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjává. Budapest, 1932. ELTE EL 14/e. 11. doboz.
33 14.798/1933.IV. Hóman Bálint VKM-miniszter a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjául nevezte ki Kisparti Jánost. Budapest, 1933. április 29. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 3. dosszié, 1932–1933.
34 596/1935. Kisparti János, a szegedi tankerület királyi főigazgatójának levele a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökségéhez. Szeged, 1935. szeptember 3. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 5. dosszié, 1934–1935.
35 Tv. 13/1932–1933. Kornis Gyula a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez Ábrahám Ambrus kinevezése tárgyában. Budapest, 1932. július 6. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
36 Tv. 1397/1933–1934. Kornis Gyula államtitkár, a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez Huszti József és Thienemann Tivadar kinevezése ügyében. Budapest, 1934. február 3. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
37 13.327/1934. IV. A VKM-miniszter Huszti József és Thienemann Tivadar kinevezéséről a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottsághoz. Budapest, 1934. február 3. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
38 Tv. 16/1934–1935. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének végjelentése az 1933/1934. tanévről. Budapest, 1934. augusztus 1. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–8. tétel (1932–1936).
39 25.966/1933. Szily Kálmán államtitkár Dudich Endre egyetemi helyettes tanárt, m. tanárt a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjává kinevezte. Budapest, 1933. december 31. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 3. dosszié, 1932–1933.
40 21.868/1934. IV. Szily Kálmán államtitkár a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjává Entz Gézát és Mályusz Elemért kinevezte. Budapest, 1934. október 18. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 5. dosszié, 1934–1935.
41 Tv. 523/1934–1935. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének levele Vári Rezső ügyében. Budapest, 1934. október 31. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
42 66/1934–1935. Weszely Ödön levele a VKM-miniszterhez lemondása tárgyában. Pécs, 1935. február 11. MNL OL K 636. 625. doboz, 15–6. tétel (1932–1936).
43 182/1934–1935. Weszely Ödön a tanárképző intézet elnökének levele a VKM-miniszterhez lemondása ügyében. Pécs, 1935. február 13. MNL OL K 636. 625. doboz, 15–6. tétel (1932–1936).
44 Tv. 1489/1934–1935. Kornis Gyula, a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság elnökének levele a VKM-miniszterhez Weszely Ödön bizottsági tagul való kinevezése tárgyában. Budapest, 1935. február 15. MNL OL K 636 624. doboz, 13–6. tétel (1932–1936).
45 Tv. 3/1935–1936. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének végjelentése az 1934/1935. tanévről. Budapest, 1935. július 1. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–8. tétel (1932–1936).
46 Tv. 2/1930–1931. Nyári szabadságolások a tanárvizsgáló bizottságban. Budapest, 1931. július 31. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 1. dosszié, 1930–1931.
47 Tv. 233/1932–1933. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének levele egy ideiglenes napidíjas alkalmazása ügyében. Budapest, 1932. szeptember 19. MNL OL K 636. 624. doboz, 1932–1936. 13–2. tétel
48 Tv. 36/1933–1934. Melich János ügyvezető alelnök jelentése az Illetményhivatalnak Wiener Géza illetményeit illetően. Budapest, 1933. július 6. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, dosszié, 1932–1933.
49 16.131/933. IV. Fülei-Szántó Endre miniszteri osztálytanácsos rendelete Wiener Géza díjnok rendszeres beosztása ügyében. Budapest, 1933. június 28. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, dosszié, 1932–1933; Tv. 4/1933–1934. Melich János a Budapesti Állami Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság ügyvezető alelnökének végjelentése az 1932/1933. tanévről. Budapest, 1933. július 1. MNL OL K 636. 624. doboz, 13–8. tétel (1932–1936).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave