Garai Imre: A szakértői autoritás hanyatlása a középiskolai tanárképzés területén
›
9. A középiskolai tanárképzés intézményeinek működése a reformot követően, 1925/1928–1936 között
›
9.3. A középiskolai tanárképző intézet működése 1925–1936 között
›
9.3.2. A tanárképző intézet belső ügyvitele: a tanárképzés szabályozásával összefüggő ügyvitel, a professzionalizmus formálása a hallgatói kérelmeken keresztül, fegyelmi ügyek

9.3.2. A tanárképző intézet belső ügyvitele: a tanárképzés szabályozásával összefüggő ügyvitel, a professzionalizmus formálása a hallgatói kérelmeken keresztül, fegyelmi ügyek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újjászervezett tanárképző intézet belső ügyvitelének összetettségéről az elnöki adminisztrációt összehangoló Melich János elnökhelyettes számolt be panaszos hangvételben a kultusztárca egyetemi és főiskolai ügyosztályának referense számára 1927-ben, amikor egy második díjnok intézethez történő állandó hozzárendelését próbálta elérni. A kívülálló számára készült összefoglaló szerint a tanárképző intézet munkatársai először a felvételi alkalmával találkoztak a tanárjelöltekkel, akiket a tanárvizsgálati szabályzat alapján tájékoztattak a lehetséges választható szaktárgyakról, illetve a tanulmányozásukhoz szükséges előadások és gyakorlatok látogatásáról. A felvételi folyamat során megvizsgálták a felvételre jogosító dokumentumokat, majd ellenőrizték a tanárképző intézeti jelentkezőkönyvet és a tanárjelölt nyilvántartásához szükséges, kitöltött származási jegyzéket. A felvétel elnöki jóváhagyását követően, amely a jelentkezőkönyv aláírásával történt meg, a választott szakterületet képviselő igazgatótanácsi taghoz kellett a jelölteknek fáradnia tanulmányi eligazítás végett, amelyet a félév végén ellenőrzés céljából meg kellett ismételni. A beiratkozási folyamat az intézet törzskönyvébe történő feljegyzéssel zárult le, amelyben rögzítették a tagok nevét és tanulmányi eredményeit. Lényegében a törzskönyvi feljegyzés bizonyította, hogy a tanárjelöltek eleget tettek az 1924: XXVII. törvény 4. §-ban szereplő előírásoknak, és egyetemi tanulmányaik alatt tagjai voltak az intézetnek. A törzskönyvi feljegyzést minden félév elején, illetve végén kérnie kellett a jelölteknek a jelentkezőkönyveik tanácstagi láttamozását követően. A félév eleji beiratkozást felügyelő tanárok ellenőrizték az egyetemi beiratkozás érvényességét, s ekkor fogadták a szakváltoztatásra, vagy újabb, harmadik, esetleg negyedik szaktárgy felvételére irányuló kérelmeket. Az intézeti adminisztrációnak a beiratkozási időszakot követően volt lehetősége a tanárjelöltek névjegyzékének, statisztikai adatainak összeállítására, illetve a tanárvizsgálati fokokra jelentkezettek számára hiteles jelentkezőkönyvi másolatok kiadására. A félév végén a tanácstagok által aláírt jelentkezőkönyv bemutatásakor történt meg az eredmények rögzítése a törzskönyvben, amellyel lényegében a hallgatók „érvényesíthették”, azaz a tanárvizsgálat szempontjából beszámították szemeszterüket. Emellett a tanárképző intézet vezetésének feladata volt a tanárjelöltek egyévi gyakorlatra történő beosztása, így a gyakorlóév megszervezésének koordinálása. Az elnökség emellett a tankerületi főigazgatói jogokat gyakorolta a gyakorlóiskola felett, s bizonyos vonatkozásokban a gyakorló jellegű középiskolák tanárképzéssel összefüggő ügyei felett is eljárhattak.1 Felügyelte továbbá a tanárképző intézeti ösztöndíjak, illetve az 1927: XIV. törvény által bevezetett köztisztviselői, vagy gyakran közalkalmazotti ösztöndíjként hivatkozott juttatások odaítélését.2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ügykörök áttekintése nyomán érzékelhető, hogy az intézet milyen összetett eljárási mechanizmust alkalmazott a tanárjelöltek tanulmányainak felügyeletére. Így célszerűnek tűnik a professzionalizmus teoretikus szakasza formálását érintő elvi szabályok áttekintése és ezekhez kapcsoltan a hallgatói beadványokban alkalmazott eljárásrendek áttekintése annak feltárásához, hogy az intézet legfőbb vezetése (elnök, elnökhelyettes, igazgatótanács) és adminisztrációja (beosztott tanárok) egységes standardok mentén bírálták-e el az egyes ügytípusokat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. kép. Melich János
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elnökség hirdetményeken keresztül tájékoztatta a jelölteket teendőikről vagy a szabályozásokat érintő változásokról. A felvételről rendszerint volt egy általános elnöki felhívás, amely az 1924: XXVII. törvény értelmében felszólította a hallgatókat, hogy a tanári végzettség megszerzése az 1924/1925. tanévtől csak tanárképző intézeti tanulmányok nyomán volt lehetséges.3 Ezt Melich János részletes útmutatása egészítette ki, amelyből kiderült, hogy a beiratkozások időtartama, ősszel szeptember első napjaitól a hónap utolsó harmadáig, szeptember 20-ig tartott, tavasszal pedig január végétől február közepéig. A hirdetményből az is kiderült, hogy a beiratkozási folyamat valójában három lépésből állt. Az újonnan beiratkozóknak először be kellett mutatniuk az egyetemi felvételijükhöz kapcsolódó dékáni végzést, a születési anyakönyvi kivonatukat, valamint érettségi bizonyítványukat. Ekkor az ügyintéző átnyújtotta a jelentkezők számára a jelentkezőkönyvet és a származási jegyzéket, akik egyúttal felvilágosítást kérhettek szaktárgyaik kiválasztásához kapcsolódóan. Ezt követően a jelentkezőkönyvet és a származási jegyzéket a hallgatóknak maguknak kellett kitölteniük és az első jelentkezést követő napon ellenőrzésre bemutatni a kapott dokumentumokat. Az ügyintéző tanár ekkor ellenőrizte az adatokat, s a származási jegyzéket visszatartva átadta az ügyintézéshez kapcsolódó személyes dokumentumokat a jelöltnek, a jelentkezőkönyvet pedig aláírásra az elnöknek. Végül, két nap elteltével a jelentkezőkönyv benyújtását követően mehettek a hallgatók az elnök által aláírt tanárképző intézeti leckekönyvért. Ekkor kaptak útbaigazítást arról is, hogy választott szakterületükkel mely igazgatótanácsi tagot kell felkeresniük részletes tanulmányi útmutatásért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmányaikat folytató jelöltek számára a beiratkozás egy héttel később kezdődött, mint a tanulmányaikat megkezdő elsőévesek esetében, de az eljárás ugyanúgy három lépésből állt: előbb jelentkezőkönyvüket és egyetemi indexüket be kellett nyújtaniuk a tanárképző intézet hivatalába, ahol rögzítette az adminisztratív személyzet beiratkozásukat, majd két nap múlva visszakaphatták benyújtott dokumentumaikat. Ezek kézhez vételét követően tudtak jelentkezni utolsó lépésben az illetékes tanácstagnál, aki szintén aláírta a jelentkezőkönyvet.4 A beiratkozási határidő lejártát követően csak a rektori engedéllyel utólag beiratkozott jelöltek jelentkezését fogadta el az intézet abban az esetben, ha az engedély kiállítását követő egy héten belül jelentkeztek, és késedelmüket megfelelő indokkal tudták igazolni.5 Az engedély kiállítását követő két héten túl már sem a beiratkozásra, sem a jelentkezőkönyv aláíratására nem adott engedélyt az elnökség. Így a beiratkozások végső határideje rendszerint október második hetének végére esett.6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt a beiratkozási procedúrát a VKM 540-5/172–1929. (XII. 30.). számú rendelkezése azzal egészítette ki, hogy az 1930/1931. tanévre történő első beiratkozók számára orvosi igazolást kellett arról felmutatniuk, hogy nem rendelkeztek olyan testi, szellemi adottságokkal, amelyek megakadályozták őket a tanári pályán történő működésben. Ilyen orvosi igazolást korábban az alapvizsgára történő jelentkezéskor kértek a jelöltektől, így a fogyatékkal élőket már a tanárképző intézetbe történő jelentkezéskor elzárták a hivatáscsoportba történő belépéstől.7 Az igazgatótanács általában véve az intézkedést helyesnek találta és már az 1929/1930. tanév második félévére újonnan beiratkozók esetében is alkalmazta. A VKM-rendelete mögött emberiességi szempontokat láttak érvényesülni a tanácsban, ugyanis így nem kétévi tanulmányokat követően, hanem már a jelentkezéskor el lehetett tanácsolni az alkalmasnak nem tekintett hallgatókat a pályától. Észrevétel mindössze két szempontból merült fel az eljárással kapcsolatban. Egyrészt Gombocz Zoltán és Domanovszky Sándor azt javasolták, hogy az Eötvös Collegium és az Országos Ösztöndíjtanács mintájára valamely klinikával kössön az intézet megállapodást a vizsgálatok lebonyolítására, ahelyett, hogy a hallgatóknak az igazolást maguknak kellett beszerezniük. Előbbi ugyanis a Korányi, utóbbi a Kéthly-klinikával állt szerződésben, a tanárképző intézet számára pedig a Herzog-klinikát javasolták.8 Másrészt a rendeletet követően Werner Adolf zirci apát kérte az elnökséget, hogy a premontrei jelöltek esetében tekintsenek el az orvosi bizonyítvány kérésétől az intézetben, mivel a rendbe történő jelentkezésnél már átestek egy orvosi vizsgálaton. Ehhez VKM-jóváhagyást is kért az intézet vezetésétől a rend elöljárója,9 amelyet az igazgatótanács támogatott.10 A rendi felterjesztést11 támogató tanárképző intézeti álláspont12 hatására azonban a VKM valamennyi tanítórend tagja számára megengedte, hogy orvosi igazolás nélkül iratkozhassanak be az állami tanárképző intézetekbe.13

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összetett, több lépcsőből álló beiratkozási folyamat természetszerűleg magában hordozta a félreértések, mulasztások lehetőségét. Utólagos felvételi kérelmet több ok miatt nyújthattak be a hallgatók az elnökséghez: előfordult, hogy a jelentkező hallgatók úgy fogtak egyetemi tanulmányokhoz, hogy nem kívántak tanári pályára lépni, csak bölcsészkari tanulmányokat kívántak folytatni, időközben azonban meggondolták magukat, és mégis be akartak iratkozni a tanárképzőbe.14 Felsőbb évesek esetében előfordult, hogy a kérelem benyújtása azért volt szükséges, mert aláíratták ugyan jelentkezőkönyvüket a tanácstaggal, de elfelejtették azt bemutatni az intézet hivatali helyiségében, hogy a beiratkozás végleges legyen a soron következő félévre.15 Az utólagos aláírások olyan ügyeknek számítottak, amelyekben a kérelmeket fogadó adminisztrációs feladatokat ellátó beosztott tanárok csak javaslatot tehettek, de döntést nem hozhattak, így az elnökhelyettes felé továbbították a beadványt, aki az igazgatótanácsi ülés elé terjesztette. Az igazgatótanács többnyire azt az eljárást követte, hogy a kedvező döntést a félév végéig függőben hagyta, és végrehajtását ahhoz kötötte, ha a hallgató megfelelő előmeneteli jegyet mutatott fel, vagy a tanárképző intézeti órákon szorgalmat tanúsított.16 Ehhez hasonló elbírálás alá esett a beiratkozás arra való hivatkozással történő elmulasztása, hogy valamilyen okból (leginkább családi vagy anyagi gondokra hivatkoztak) távol kellett maradnia a jelölteknek a fővárostól, így egy ismerősre vagy barátra bízták a beiratkozással járó teendő elvégzését, akik vagy teljesen elmulasztották megtenni, vagy egyes részlépéseket elhagytak.17 Abban az esetben nem szankcionálták a beiratkozást elmulasztó hallgatókat, ha az 1925 előtti rendszerben abbahagyták tanulmányaikat, s az időközben megváltozó szabályokról tudomást nem szerezve mindössze a tanácstagokkal íratták alá jelentkezőkönyvüket.18

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén utólagos felvételért folyamodtak olyan jelöltek, akiket a tanárvizsgáló bizottság a vizsgaeredmény elégtelensége vagy tanulmányok elévülése miatt újabb egyetemi és tanárképző intézeti tanulmányokra utasított. Közöttük is kiemelkedik Millner Margit, német–latin szakos szakvizsgázott tanárjelölt speciális esete, aki azért nem tehette le a pedagógiai vizsgát, mert utoljára 1927-ben volt beiratkozva az egyetemre, így egy újabb félévi egyetemi tanulmányokat követően jelentkezhetett a vizsgafokra.19 Mivel Millner ügyében egyértelmű volt a beiratkozás oka, így igazgatótanácsi határozatra sem volt szükség kérése teljesítéséhez.20

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több hallgató azért folyamodott utólagos beiratkozási kérelemért, mert téves információk kezdtek el terjedni közöttük. Azt gondolták, hogy csak akkor lehet a beiratkozást kérni a következő félévre, ha valamennyi felvett tárgyból előre megszerezték a tanárok aláírását az egyetemi indexben és a tanárképző intézeti jelentkezőkönyvben egyaránt, emiatt azonban lekésték a beiratkozási határidőt. A szabályoknak ez a téves olvasata nagy méreteket öltött, amire abból lehet következtetni, hogy ugyanezzel a kéréssel több hallgató fordult az elnökséghez.21 Az elnökség ezekben az esetben elfogadhatatlannak találta a tájékozatlanságból fakadó mulasztást, így az igazgatótanácsi ülés elé vitték a beadványokat, amelyen a rendszeres munkától és az elért tanulmányi eredményektől tették függővé a jelöltek féléveinek elismerését.22

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beiratkozás elmulasztása olykor amiatt hiúsult meg, mert a jelöltek valamilyen módon akadályoztatva voltak a tanárképző intézet hivatalában történő megjelenésben. Lutter Tibor, az Eötvös Collegium, 1949–1950 közötti igazgatója, betegsége miatt késte le a beiratkozási határidőt, s a hivatalban való megjelenését az is késleltette, hogy nem zárta le az 1931/1932. tanév II. félévét egyetemi indexében, amely nélkül nem mert jelentkezni a tanárképző intézetben.23 Körmendy Árpád karpaszományos őrmester pedig katonai áthelyezése miatt nem tudott a beiratkozási kötelezettségének időben eleget tenni: az egyetemi beiratkozást követő 14 nap után sem jelentkezett a tanárképző intézetben.24 Lutter esetében a kar kivételesen engedélyezte a dékáni és a tanári aláírások megszerzését,25 így egyetemi félévének érvényesítése után a tanárképző intézet szorgalmától tette függővé a tanárképző intézeti félév elismerését.26 Körmendy esetében azonban semmilyen feltételt nem támasztott az elnökség annak ellenére, hogy az őrmester nem tudta igazolni pontosan meddig tartotta vissza a dékáni hivatal iratait, ami miatt az intézetben nem tudott időben jelentkezni.27

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Olykor az utólagos beiratkozási kérelmet más tanulmányi kéréssel kötöttek egybe a jelöltek kedvezőbb elbírálást remélve. Szilassy Ferenc kegyesrendi jelölt már szakvizsgálata előtt megkezdte gyakorlatát a budapesti IX. kerületi kegyesrendi gimnáziumban, azonban szakvizsgálatának növénytani részén elégtelen érdemjegyet szerzett.28 A gyakorlatot időlegesen felfüggesztette, hogy szakvizsgáját befejezhesse. Amellett, hogy kérte utólagos beiratkozását, különleges rendi érdekekre hivatkozva azt is el akarta fogadtatni az elnökséggel, hogy félbeszakított gyakorlatát ismerje el utólagosan.29 Ügyét az igazgatótanács 1932. június 9-i ülésén tárgyalta, amelyen az előadó Melich János elnökhelyettes kérése teljesítését javasolta tekintettel a rendi érdekekre. Kornis Gyula azonban arra hivatkozva javasolta annak elutasítását, hogy a rendi jelöltek világi társaikkal szemben előnyt élveztek a tanulmányi feltételekben. Nem javasolt további kedvezményadást, így gyakorlatát az igazgatótanács nem ismerte el arra hivatkozva, hogy a tanárvizsgálati szabályzat előírásaival szemben a sikertelen szakvizsgáját nem februárban, hanem egy hónappal később, 1932 márciusában teljesítette, emiatt mindössze a beiratkozás vonatkozásában teljesült kérése.30

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az utólagos beiratkozás mellett külön kérvénnyel kellett folyamodnia a hallgatóknak a felvételért, amennyiben külföldi okmányokkal rendelkeztek, vagy tanulmányaikat nem a fővárosi egyetemen kezdték el. Külföldön folytatott középiskolai tanulmányokat követően az elnökség megvizsgálta az érettségi képesítő erejét, illetve utasította a jelöltet a honosítási eljárás lefolytatására.31 A más egyetemen folytatott tanárképző intézeti tanulmányok esetében olyan típusú elbocsátási procedúra, mint a tanárvizsgáló bizottságok esetében csak abban az esetben volt szükséges, ha a jelölt már gyakorlótanítást folytatott.32 A teoretikus felkészülés szakaszában a jelölteket minden megkötés nélkül felvette a fővárosi tanárképző intézet, akár Pécsett,33 vagy Szegeden34 folytattak korábban elméleti megalapozó tanulmányokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hasonló módon a hallgatók rendszerint felvilágosításért folyamodtak, amennyiben nem teljes értékű klasszikus tanulmányokat folytattak a középiskolában vagy valamely felsőoktatási intézetben, s emiatt latinból, görögből vagy mindkettőből pótlólagos tanulmányokra, illetve pótérettségire szorultak. Ezekben az esetekben az intézet adminisztrációja tájékoztatta arról a hallgatókat, hogy kell-e további tanulmányokat folytatniuk a tanárképző intézetben,35 vagy érettségijüket ki kellett-e egészíteni további vizsgákkal, amelyeket a tanárvizsgáló bizottság előtt is teljesíthettek.36

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A félév eleji teendőkhöz kapcsolódott, s legkésőbb a beiratkozás alkalmával kellett jelezni szaktárgyak megváltoztatását,37 sorrendjük felcserélését,38 több szak egyidejű hallgatása esetén, amely az alap- és szakvizsgák teljesítési idejének, esetleg összevonásuk szempontjából volt lényeges, illetve új, harmadik vagy negyedik szaktárgy felvételét39 vagy törlését.40 Az elnökség általában ezeket a kéréseket tudomásul vette, és teljesítette még akkor is, ha a jelölt időközben meggondolta magát, és egy sorrendváltoztatást követően visszatért eredeti szakterületeinek rendjéhez,41 vagy szaktárgyait azért változtatta meg, hogy elkerülje tanulmányaiban a félévveszteséget,42 esetleg szakterületeinek megváltoztatását előbb vezette fel a jelentkezőkönyvbe, mint ahogyan azt kérelmezte volna.43 A kérelmek teljesítését azokban az esetekben tagadta meg, amelyekben a hallgatók tanulmányai rendszertelenek voltak,44 vagy féléveiket nem zárták le megfelelően.45

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik tárgy felvételére vonatkozó kérelmek esetében is a tanulmányi rendszerezés elvének betartatására törekedett az intézet vezetése. Amennyiben a jelöltek szakvizsgát követően vettek fel harmadik tárgyat, az 1931/1932. tanévtől heti 12 óra felvételét várták el, amelyből legalább négy órának kollokviumnak kellett lennie. Heti több mint 20 óra hallgatásával, benne legalább hat óra kollokviummal, tandíjmentességet lehetett nyerni. Tanulmányi szempontból azonban valójában azt tartotta célravezetőnek az intézet vezetése, ha a harmadik tárgyat együtt hallgatták a jelöltek az első két szaktárgyukkal.46 Három tárgy egyidejű hallgatása azonban nehézkes volt, különösen amiatt, mert az egyetemi és a tanárképző intézeti órák együttes száma nem lehetett nagyobb heti 35 óránál.47 Így a harmadik tárgy felvételének esetében a jelölteknek a szaktárgyak megválasztásával,48 illetve a felvétel időzítésével is körültekintően kellett eljárniuk, hogy a tanulmányi időt és költségeket minél csekélyebbre tudják szorítani.49

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elvileg a félév eleji teendők során kellett a hallgatóknak a személyi adataikban történt változtatásokat bejelenteni, azonban előfordult, hogy ezeket csak a tanév folyamán jelezték az intézet vezetése felé. Ezek közül a leggyakoribb a névváltoztatás volt házasság, vagy névmagyarosítás miatt, amely ügytípusként az 1930-as évektől jelent meg.50 Ilyen adat lehetett még a vallásfelekezet megváltoztatása, amelyre az izraelita felekezetből való kitérés és a római katolikus hitre történő áttérésről maradt fenn példa az intézet iratai között.51 Ennek oka lehetett a hazai zsidóságot sújtó adminisztratív intézkedések és intézményes antiszemitizmus, amelynek egyik megnyilvánulási formája volt, hogy a két világháború közötti időszakban a nem keresztény felekezetek tagjait keresztény vagy államilag fenntartott iskolákba nem nevezték ki tanárnak, különösen az 1935-ös tanügyigazgatási reformot követően (Nagy, 1992, p. 65).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A félév eleji teendőkhöz hasonlóan a félév végén is a tanárképző intézet tájékoztató felületein elhelyezett hirdetményeken keresztül tájékoztatta a tanárjelölteket az elnökség a teendőkről. Ezek még a beiratkozás ügymeneténél is összetettebbek voltak, ugyanis a jelölteknek ügyelniük kellett arra, hogy az egyik szaktárgyuk esetében legalább egy heti három-, a másik szakterület esetében pedig egy heti kétórás egyetemi vagy műegyetemi főkollégiumot teljesítsenek. Ezt a követelményt a részlettárgyakra oszló szakok esetében (magyar nyelv és irodalom, történelem, természetrajz) oly módon lehetett teljesíteni, hogy félévenként csak egy részterületből kellett előmeneteli jegyet szerezni, azonban minden szemeszterben más-más részterületen kellett a kollégiumokat hallgatni. Az előadások mellett legalább egy szemináriumi jellegű órán is fel kellett mutatni érdemi részvételt.52 A harmadik szaktárgyat választók esetében csak két szaktárgyból kellett kollokviumi jegyet bemutatniuk az 1931/1932. tanévig, ezt követően azonban ezekből is minden félévben heti négyórás kollégiumból kellett vizsgajegyet szerezni. A természettant vagy természetrajzot harmadik szaktárgyul választók számára egy vegytani előmeneteli jegy megszerzése is kötelező volt, amely a mennyiségtan és a természettan szakosok számára szintén kötelező kitétel volt már az első félévben. A fizika szakosoknak emellett a harmadik és a negyedik félévben mechanikából kellett kollokválni, amely alól csak akkor nyerhettek felmentést, ha alapvizsgájukat a negyedik félévben sikeresen teljesítették. Az egyetemi kollokviumok és szemináriumok mellett az előírt tanárképző intézeti órákat is látogatnia kellett a tagoknak, amelyekből szorgalmi jegyet kellett szerezniük.53

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárképző intézeti kollokviumok alól abban az esetben lehetett mentesülni, ha a jelöltek a kellő időben, azaz a negyedik félévben alapvizsgát vagy a nyolcadikban szakvizsgát tettek. A vizsgák elhalasztásának az esetére a kedvezmény nem volt igénybe vehető. Mivel a természetrajz három részterületre oszlott, így a hallgatók a vizsgáikat két részletben tehették le, így a másik szaktárgyukból, a földrajzból vagy vegytanból viszont szorgalmi jegyet kellett szerezniük valamely szakterületükbe vágó tanárképző intézeti órából. A jegyeket az egyetemi tanárok egyetemi órák esetében az indexbe, a műegyetemi tanárok a műegyetemi pótleckekönyvbe, a tanárképző intézet saját tanárai pedig a tanárképző intézeti jelentkezőkönyvbe kellett, hogy rögzítsék. Az előmenetelt minden félév végén be kellett mutatni a szakterületet felügyelő tanácstagnak, aki a tanulmányi kötelesség maradéktalan teljesítése esetén aláírta a félévet. Az aláírt jelentkezőkönyvet pedig be kellett mutatni a törzskönyvbe történő feljegyzésre a tanárképző intézet elnöki adminisztrációja számára.54 A szakfelügyelettel megbízott ellenőrző tanácstagok személyéről ugyancsak hirdetményben tájékoztatták a hallgatókat, közölve azt a határidőt a félévben, ameddig a bemutatásnak és a jelentkezőkönyvek aláíratásának meg kellett történnie.55

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezeket az általános követelményeket speciálisan előírt követelményekkel tovább részletezték. Ezeknek a részletszabályoknak a célja lehetett egy előadás látogatásának az elősegítése azzal, hogy több általános követelmény kiváltását tette lehetővé. Így az 1929/1930. tanévben a kémia szakosok az egyetemi és műegyetemi rendes tanárok által meghirdetett órák látogatása mellett a Csűrös Zoltán műegyetemi adjunktus által hirdetett „Szerves Kémiai” előadás hallgatásával is teljesíthették tanulmányi kötelezettségeiket.56 A különleges szabályok ugyanakkor arra is irányulhattak, hogy az általános követelmények teljesítését csak bizonyos órák látogatása esetén tekinthették teljesültnek a tanácstagok,57 vagy tanulmányi hiányok pótlását,58 esetleg a tanárvizsgálati szabályzat által előírt vizsgakövetelmények teljesítését segíthették elő.59

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a tanulmányi előfeltételek nem teljesültek, vagy a jelöltek elmulasztották egyetemi indexük és tanárképző intézeti leckekönyvük határidőig történő bemutatását, a tanácstag megtagadhatta az aláírást.60 Ekkor külön engedélyért kellett az elnökségen keresztül az igazgatótanácshoz folyamodni az aláírás engedélyezéséért, azaz a félév érvényesítéséért. Az aláírást azonban nemcsak a tanulmányi követelmények teljesítésének a hiánya, vagy a bemutatás elmulasztása miatt lehetett megtagadni, hanem formai okok miatt is. Ilyennek minősült, ha a hallgató a tanárképző intézeti órákat a jelentkezőkönyvben a félév elején és végén nem íratta alá az előadó tanárokkal, vagy az órákat szabálytalanul töröltette (az aláíratás előtt a tanárképző intézet hivatali adminisztrációja törölte az órákat külön engedélykérés nélkül, az aláíratás után azonban az illető tanácstag engedélyéhez volt kötve a törlés).61

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A félév összetett lezárási folyamata számos ügytípust eredményezett, ezeknek a bírálata során több tényezőt vett figyelembe az a tanárképző intézet adminisztratív személyzete, amely fogadta a kérelmeket és elsődleges javaslatot fogalmazott meg az igazgatótanács számára. Az egyik tényező, miként az utólagos beiratkozási kérelmek esetében, úgy ezeknek a beadványoknak az elbírálásánál is, a tanulmányok rendszerezettségének a biztosítása, illetve a jelöltek szorgalmas óralátogatásának az elősegítése volt. Figyelembe vették emellett a hallgatók korábbi „előéletét”, azaz azt, hogy fordultak-e korábban az elnökséghez bármilyen kéréssel, valamint a beadványaikban foglaltak valódiságtartalmát és a mulasztások körülményeit is mérlegelték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanácstagoktól a félév végén nem kaphatták meg az aláírást azok a jelöltek, akiknek tárgytörlés volt esedékes, s ezt nem zárták le megfelelőképpen. A törlés kezdeményezése megeshetett a heti 35 óraszámot meghaladó kurzusok felvétele,62 óraütközés63 vagy betegség64 miatt történő óralátogatási nehézségek következtében. A törlés feltételéül szabálytalanság esetében rendszerezett óralátogatást várt el az igazgatótanács rendszerint.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszeres tanulmányok biztosításának az elve olyan erősen áthatotta az intézmény működését és ezen keresztül a hallgatói ügyek elbírálását, hogy egy szabálytalan gyakorlat kialakulása felett is szemet hunyt az elnöki adminisztráció, illetve az igazgatótanács. Megesett ugyanis, hogy a jelöltek különböző okok miatt nem tudtak kollokviumot felmutatni egyik szaktárgyukhoz kapcsolódóan. Így amennyiben nem sikerült alap-65 vagy szakvizsgájuk,66 s a kollokviumok idejét lekésték, csak a következő félévben vizsgázhattak. Voltak olyan jelöltek, akik a vizsgákat meg sem próbálták,67 eredménytelenül kollokváltak,68 vagy túlzott elfoglaltságuk miatt nem tudtak tanulmányi kötelességeiknek eleget tenni.69 Ezekben az esetekben az igazgatóanács hangsúlyozta, hogy utólagos kollokválására nem adhatott engedélyt az intézeti szabályzat alapján, de a hallgatók kérelmét „előjegyezte”, ami azt jelentette, hogy a beadványokat függőben hagyva a következő félévben tett eredményes kollokvium után a félévet elismerte. Ezzel lényegében egy a szabályzat betűjével ellentétes, de szellemiségével mégis megegyező gyakorlat folytatásához járult hozzá, hiszen az utólagos kollokválás az elnökség értelmezésében a rendszerezetten folytatott tanulmányokra való törekvés bizonyítéka volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb kérelem azonban a törzskönyvi feljegyeztetés és a félév végén a tanácstagi aláírás bemutatásának hiányához kapcsolódóan érkezett az elnökséghez. A feljegyzés elmaradására változatos okokat hoztak elő a kérelmekben a jelöltek: volt aki feledékenységből,70 tájékozatlanságból,71 a beiratkozás elmulasztása miatt, amelyre csak utólag derült fény,72 vagy valamely vizsgafok sikerülte után azonnali munkavégzés nyomán feledkezett meg a jelentkezőkönyv bemutatásáról.73 De a szomszédos államokba történő utazással járó nehézségek is akadályt képezhettek a kötelességek teljesítésében.74 A tanácstagi aláíratás elmulasztásának megokolásában ugyancsak változatosak voltak az indokok: hirtelen elutazás családi okok miatt,75 tájékozatlanság,76 külföldi ösztöndíj,77 hivatalos külföldi kiküldetés,78 áthelyezés,79 betegség,80 a beiratkozási terminus lekésése,81 vagy tanulmányi hiányosságok következtében nem tudták jelentkezőkönyvüket a tanácstagnak bemutatni.82 Ugyanígy akadálya lehetett az aláírás megszerzésének, ha a jelöltek nem találták a tanácstagot az egyetemen, s emiatt késték le a terminust,83 vagy a tanácstaggal való aláíratást a jelentkezőkönyv elvesztése hiúsította meg.84 A hallgatók egy része azonban eleve azzal a kéréssel fordult az elnöki adminisztrációhoz, hogy félévüket az aláírás hiányában zárja le, azaz érvénytelenítse. Ez főként akkor szolgálta a jelöltek érdekeit, ha bizonyosan tudták, hogy az elnökség ügyüket nem fogja kedvezően megítélni, de tanulmányaikat folytatni akarták, így a későbbi adminisztratív nehézségeket megelőzendő inkább elvesztették félévüket, minthogy a tanulmányaik folytatásakor hosszas ügyintézésbe kelljen bonyolódniuk.85 Ezekben az esetekben a hallgatók gyakran arra apelláltak, hogy feltárják nehéz anyagi körülményeiket,86 amelyek a tanulmányaikban való előrehaladást gátolták meg,87 így a várható kedvezőtlen döntést azzal próbálták mérsékelni, hogy egyszerre több félévet kívántak elismertetni abban a reményben, hogy közülük legalább egyet elismer az igazgatótanács. Ez a számítás azonban nem minden esetben vált be.88 A félévek lezáratlansága a jelöltek egy részét eleve arra vezette, hogy a tanári ambícióikkal időlegesen89 vagy véglegesen leszámoljanak, és tanárképző intézeti tanulmányaikat befejezzék.90

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes ügyek megítélésében nem rajzolódik ki egységes gyakorlat sem az elnöki adminisztráció, sem az igazgatótanács döntéseiben. Ennek legfőbb oka az volt, hogy az intézet a professzionalizmus standardizált jellegű formálását tekintette fő céljának, azaz a jelölteket arra kötelezte, hogy a tanárvizsgálati szabályzat és a tanárképző intézet utasításai, valamint időlegesen bevezetett szabályok szerint végezzék tanulmányaikat, lehetőleg rendszerezett formában. Ennek az elvnek az érvényesítése jelentette az ügykezelésben a legfőbb mércét, azonban az egyes hallgatói beadványokat egyedileg és az abban megjelenő személyes szempontok figyelembevételével bírálták el. Jól érzékelhető, hogy az elnöki adminisztrációt végző Sági István, illetve Veress Pál a kérelmekről alkotott elsődleges vélemények megalkotásakor az ügyeket típusokba osztotta, de mindig megjelentek az ügytípusok mellett a személyes életkörülmények szempontjai. Ezek az igazgatótanácsi üléseken is előkerültek, amelyeket rendszerint Melich János elnökhelyettes vezetett elő, ha az elnökség nem volt jogosult a döntéshozatalra (utólagos beiratkozás, törlés, félév feljegyzésének, tanácstagi aláírás engedélyezése). A tanácsi döntésekben is rendszerint az a törekvés volt tetten érhető, hogy a kérelmező egyéni élethelyzetében miként felelhet meg a hivatáscsoport által elvárt tudáskánon rendszerezett elsajátítási követelményének. Ez azt eredményezte, hogy általában véve a hallgatóság túlnyomó része ugyan szisztematikusabb egyetemi és tanárképző intézeti tanulmányokat követően jelentkezett a tanárvizsgálatokra mint 1925 előtt, de az egymással hasonlóságot mutató ügytípusokban hozott döntések mutattak kisebb-nagyobb eltéréseket. Tehát az egyéni szempontok mérlegelése miatt lényegében nem alakultak ki azonos standardok az ügytípusok megítélésében, bár ezek létrehozására az intézet mindvégig törekedett, azzal, hogy egyes ügyeket „elvi jelentőségűnek” nyilvánított, ezekre azonban a teoretikus tanulmányokkal összefüggő ügyekben egyetlen alkalommal sem hivatkoztak precedens jelleggel a fennmaradt forrásokban. Az ügyek megítélésének két szintje között (elnöki adminisztráció – igazgatótanács) tulajdonképpen szinergia alakult ki, mivel az adminisztrációban kialakított elsődleges véleményeket és javaslatot Melich János elnökhelyettesként áttekintette, s szükség esetén korrigálta.91 Az igazgatótanácsban ritkán fordult elő, hogy az elsődleges véleményt a tanács felülírta, ezekben az esetekben azonban inkább megengedő jelleggel a tanulmány folytatásának ösztönzésére irányuló döntéseket hozott.92

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fegyelmi ügyekben azonban az elnökség és a tanács kevéssé bizonyult engedékenynek. A vizsgált időszakban két vonatkozásban merültek fel a tanárképző intézetben fegyelmi ügyek: az egyik a tanácstagok aláírásának a meghamisítása, a másik pedig az 1932-es kommunista összeesküvésben érintett tanárképző intézeti tagok nyomán. Az aláírások hamisítása, illetve az érdemjegyek átírása az 1930-as évek elejére gyakori problémává vált, amelyet jelez, hogy az elnökség külön hirdetményben figyelmeztette a jelölteket a jelentkezőkönyvekben végrehajtott jogosulatlan bejegyzések lehetséges következményeire, amelyek között szerepeltek a tanárképző intézet tagjai közül való kizárás, illetve a valamennyi tudományegyetemről való eltiltás szankciói is.93 Ez azonban nem tartotta vissza az elkövetőket, és visszatérően előfordultak ilyen típusú visszaélések. Amennyiben a hallgatók nem csupán a jelentkezőkönyveikben szereplő adatokat, hanem az egyetemi indexeikben is önkényes módosításokat hajtottak végre, akkor az Egyetemi Tanács járt el velük szemben. Fejér Ferenc esetében a tanács kimondta az 1926/1927. I., 1928/1929. II. és az 1929/1930. I. és II. féléveinek megsemmisítését és az egyetemről való kétévi kizárását. Az ítélet 1928-ban tett alapvizsgájának érvényességét is veszélyeztette a négy egyetemi és tanárképző intézeti félév hiánya miatt. A Tanárvizsgáló Bizottság azonban egy alapvizsga utáni félévét beszámította, így vizsgálatát végül nem nyilvánították érvénytelennek. A kedvezmény adására az sarkallta a testületet, hogy Fejér együttműködést tanúsított, és bevallotta, a tandíjmentesség miatt követte el tettét.94 A tanárképző intézet az Egyetemi Tanács döntését egyszerűen bejegyezte Fejér törzskönyvébe, illetve jelentkezőkönyvébe, ami azt jelentette, hogy féléveit a tanárvizsgálatok szempontjából érvénytelennek tekintette. Felmerült újbóli beiratkozásának a megengedése, amelyért az eltiltást követően folyamodott az elnökséghez. A folytatólagosan elkövetett hamisítások ellenére a beiratkozással szemben nem támasztott akadályt az intézet vezetése.95 Az Egyetemi Tanács ilyen típusú ügyekben rendszerint alkalmazott rövidebb eltiltásokat, a Fejérre kiszabott szankciók tehát nem voltak rendkívüliek.96

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a jelölt csak a tanárképző intézet jelentkezőkönyvében követett el hamisítást, úgy az igazgatótanács folytatott le fegyelmi eljárást, amelynek első eleme az érintett tanácstag értesítése és a kérdéses aláírás megvizsgálására történő felkérés volt.97 Miután a tanácstag az aláírást hamisnak ítélte,98 következett a szembesítés, amely olykor elmaradt, mivel a jelölt szégyenérzete miatt inkább nem tett eleget az elnökség meghívásának és egyszerűen abbahagyta tanulmányait.99 Ha a szembesítésen az érintett hallgató együttműködő volt és bevallotta tettét, az igazgatótanács fegyelmi határozatot hozott, amely az érintett félévek megsemmisítésével járt.100 A tanácsi határozatok azonban ezekben az esetekben sem voltak teljesen konzisztensek, amire leginkább Vörös István esete mutat rá. Melich János 1930 júliusában átiratban jelezte Mauritz Béla bölcsészkari dékánnak, hogy a jelentkezőkönyvek szokásos ellenőrzésekor Vörös tanárképző intézeti és egyetemi indexében egyaránt gyanús aláírásokat találtak Tangl Károly, Rybár István és Ortvay Rudolf nevéhez kötötten.101 Mivel a hamisítások az egyetemi indexet is érintették, így Fejér Ferenc ügyéhez hasonlóan az Egyetemi Tanács folytatta le a fegyelmi eljárást, amelynek során Vörös bevallotta a hamisításokat. A kihallgatás során azonban zavartan viselkedett, aminek következtében elmeorvosi vizsgálatra küldték. A vizsgálat megállapította, hogy a jelölt beszámíthatósága korlátozott. Erre hivatkozva a Tanács nem alkalmazott súlyosabb szankciót, féléveinek megsemmisítése mellett tanulmányai folytatását újabb elmeszakértői véleményhez és a beszámíthatóság helyreállításához kötötte.102 A tanárképző intézet elnöksége is megkapta a határozatot, amelyet az Egyetemi Tanácshoz hasonlóan értelmezett, azaz az érintett féléveket (1928/1929. II., 1929/1930. I., II.) semmissé nyilvánította, és ezt a törzskönyvben, illetve a jelentkezőkönyvben is rögzítette.103

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vörös azonban az 1931/1932. tanévben ismét jelentkezett a bölcsészeti karon, ahol felvették, miután az újabb elmeszakértői vélemény egészségesnek nyilvánította. Egyetemi felvételét követően a tanárképző intézethez is benyújtotta jelentkezését, amely azonban nem iktatta tagjainak sorába arra hivatkozva, hogy aláírás-hamisítását folytatólagosan követte el. Az elkövetés módjából olyan erkölcsi fogyatkozásra következtetett az elnökség Vörös esetében, amely miatt az igazgatótanács sem tartotta kívánatosnak, hogy tanári pályára lépjen.104 A döntés nem élvezett teljes támogatottságot, mivel az elnökség a határozatot a VKM-miniszter elé terjesztette, amelyben hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel nem zárta el a jelöltet az egyetemi tanulmányoktól, hiszen a bölcsészdoktorátus megszerzésére továbbra is lehetősége nyílt.105

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A VKM nem találta megalapozottnak a döntést, így újabb eljárás lefolytatására szólította fel az igazgatótanácsot, amely miatt Vöröst ismét meghallgatták,106 illetve külön igazgatótanácsi ülést hívtak össze az ügy megtárgyalására.107 Az 1932. február 25-én tartott ülésen az ügyet részletesen ismertette az elnökhelyettes, majd a VKM felszólításának eleget téve tanácskozás kezdődött arról, hogy Vörös felvehető-e. Az eszmecserét Melich azzal, a VKM-felterjesztésben szereplő érvvel vezette be, hogy a felvétel megtagadása nem fogható fel büntetésnek, mivel a bölcsészkaron a tanulmányok folytatására továbbra is lehetősége volt a hallgatónak, s a tanári pályától egyébként is el kellett tanácsolni az arra nem alkalmas személyeket. Az alkalmatlanság megállapítását nem csupán testi fogyatékosságra vezethető okok, hanem az erkölcsi-jellembeli fogyatkozás is lehetővé tette, utóbbit az elnökhelyettes súlyosabb érvnek tekintette az eltanácsolás mellett. Ehhez a véleményhez csatlakozott Domanovszky Sándor, Tangl Károly és Négyesy László is. Utóbbi felvetette, hogy a két orvosi vélemény között túlságosan rövid idő telt el, így nem volt teljesen bizonyosra vehető a beszámíthatóság. Kisparti János az 1924: XI. törvényre hivatkozott, amely kimondta, hogy a középiskolákban a tanulókat vallásos erkölcsi alapokon kellett nevelni, amelynek Vörös aligha tudott megfelelni. Az ügyhöz kapcsolódóan még felmerült, hogy a tanárképző intézet számára külön fegyelmi szabályzatot kellene megalkotni, amelynek a tanárvizsgálatokhoz kapcsolódó visszaélésekre is ki kellett volna terjednie.108 Az ülés határozatait Petz Gedeon elnök egy újabb felterjesztésben közölte a kultusztárcával,109 amely az igazgatótanács előzetes várakozásaival szemben végül elfogadta Vörös felvételének a megtagadását.110

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vörös István fegyelmi ügye több vonatkozásban is figyelemre méltó. Az igazgatótanácsi ülésen megkérdőjeleződött az orvosi szakvélemény útmutatása, amelyet a felvétel során más esetben irányadónak tekintett az intézet. Vörös tanári pályára lépésének a kérdése felett önállóan kívánt professziós autoritást gyakorolni az igazgatótanács, amelyet egy erkölcsi-világnézeti dimenzióban értelmezett. Ebben Vörös folytatólagos elkövetése összeférhetetlennek bizonyult a tanári hivatás által megkívánt, s az 1924: XI. törvény által nyíltan elvárt világnézeti célok teljesítésével (ld. Nagy, 2000, p. 1328), ami önmagában rámutat arra, hogy az államhatalmi elvárások milyen mértékben hatották át az intézet döntéshozatali mechanizmusait, s azt, hogy ezeket az elvárásokat az igazgatótanácsban Kisparti képviselte, aki a kultusztárca törekvéseinek egyik fontos támogatója volt az intézetben. Ebben az esetben ráadásul a Vörös ügyével szinte párhuzamosan zajló Fejér Ferenc, illetve a későbbi aláírás-hamisítási ügyekben hozott döntésekkel is ellentétes, azoknál szigorúbb határozat született. A fegyelmi szabályzat felvetésének a gondolata pedig azt tükrözte, hogy az Egyetemi Tanulmányi és Fegyelmi Szabályzat hatálya alól történő elszakadással a tanárképző intézet maga kívánt joghatósági igényt formálni a tanárjelöltek ügyei felett, amellyel párhuzamosan az igazgatótanács autoritását a tanárvizsgálati ügyek irányába is ki kívánta terjeszteni (Abbott, 1988, pp. 94–96).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Vörös István esetében meghatározó erkölcsi-világnézeti dimenzió jelent meg az 1932-es egyetemi kommunista csoport működésében érintett hallgatók ügyében is. Az Eötvös Collegiumhoz kapcsolódóan kirobbant ügyben, először az internátusban tartóztattak le 1932. júniusában hét hallgatót (Garai, 2019, 214), majd ezt követte 1933 februárjában további nyolc hallgató előállítása.111 Utóbbi csoport tagjaihoz kapcsolódóan 1933 májusában született meg a bíróság elsőfokú ítélete, amelynek során többeket fogházban letöltendő büntetésre ítéltek, egy hallgató esetében pedig felmentő határozat született.112 A tanárképző intézeti adminisztráció javaslata az volt ügyükben, hogy csak azok a hallgatók folytathassák tanulmányaikat, akiket nem marasztalt el a bíróság másodfokon. Azonban számukra is külön felvételi eljárás lefolytatását tartotta szükségesnek az elnökség.113 A két bírósági eljárási szakasz között jelentkezett Oskó Aladár, aki elsőfokú felmentő ítéletét követően kérte, hogy az 1931/1932. tanévben megkezdett gyakorlóévét folytathassa.114 Az elnöki adminisztráció és az igazgatótanács azonban ehhez nem járult hozzá, így gyakorlat folytatása csak az eljárás végleges lezárulása után merülhetett fel.115

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összeesküvéssel kapcsolatba került hallgatók kilátásai a tanulmányok folytatására kedvezőtlenek voltak. Már a másodfokú eljárás lezárulása előtt az Egyetemi Tanács fegyelmi eljárást indított velük szemben, s több előzetes szankciót alkalmazott, amelyek kiterjedtek a beiratkozásra, okleveleik kiállítására, vizsgára, valamint a doktori szigorlatra való bocsátásuk tilalmára az eljárás lezárulásáig.116 Az ügy kapcsán a VKM előbb 1934 novemberében a 24.402/1934. IV. (XI. 22.) számú rendeletével,117 majd 1936 decemberében is kezdeményezte egy nyilvántartás létrehozását és fenntartását118 azokról az egyetemi hallgatókról, akik kommunista jellegű szervezkedésben voltak érintettek.119 Ennek megalkotása inkább arra utal, hogy sem a kultusztárca, sem az intézet vezetése nem tekintette kívánatosnak, hogy az érintettek ismét felsőoktatási tanulmányokat folytassanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megállapítható tehát, hogy a hallgatók ügykezelésén keresztül történő professzionalizmus formálása nem egységes standardok mentén történt. A tanulmányi rendszerezés elvének alkalmazása során a kérelmek mögött meghúzódó személyes élettörténeteket is figyelembe vette az elnöki adminisztráció és az igazgatótanács. Ez azt eredményezte, hogy azonos ügyekben kisebb, olykor pedig nagyobb eltéréseket mutató döntések születtek. Megállapítható továbbá Szilassy Ferenc, illetve Ács Ernő és Körmendy Árpád eseteiből, hogy a rendi és katonaviselt tanárjelöltek esetében a döntéshozatal során az elnöki adminisztráció és az igazgatótanács is hajlott az enyhébb határozatok meghozatalára. A fegyelmi ügyekben ugyancsak az egységes alapelvek hiánya rajzolódik ki, amelyek akkor váltak szembetűnővé, ha a vétségek értelmezhetőek voltak erkölcsi-világnézeti dimenzióban.
 
1 Ld. Tk. 238/1927–1928. Melich János, a budapesti középiskolai tanárképző intézet elnökhelyettesének levele a VKM miniszterhez. Budapest, 1927. szeptember 25. MNL OL K 636. 303. doboz, 26. tétel (1928).
2 A törvény végrehajtására kiadott 60.000/1927 (VIII. 30.) rendelet 13.§ szerint a bölcsészeti kar azon hallgatóinak, akik a tanárképző intézet tagjai voltak, a tanárképző intézetek elnöksége, a tagsággal nem rendelkező „szabadbölcsészek” részére, pedig a kari tanács adományozta az ösztöndíjakat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a VKM által a bölcsészeti karok és a tanárképző intézetek számára együttesen kijelölt ösztöndíjkeretet a két intézet közös megállapodása útján kellett az érdemesnek tartott hallgatók között felosztani.
3 Tk. 9/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a tanárképző intézetbe való beiratkozásról. Budapest, 1930. július 3. ELTE EL 15/b. 2.doboz,1930/1931, 1–600.
4 Kivételes esetekben a tanácstagok helyett az elnök vagy az elnökhelyettes is hirdetett aláíratási alkalmakat, amikor az akadályozott tanácstagok helyett adták meg a jelölteknek az aláírást. Tk. 373/1930–1931. Melich János elnökhelyettes hirdetménye tanácstagi utólagos aláírásokról. Budapest, 1930. október 6. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
5 Tk. 105/1930–1931. Melich János elnökhelyettes hirdetménye a budapesti középiskolai tanárképző intézetbe történő felvételről az 1930–1931. tanévben, amely szeptember 9-től 20-a között lehetséges. Budapest, 1930. szeptember 2. ELTE EL 15/b. 2. doboz,1930/1931, 1–600.
6 Tk. 266/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a beiratkozás és az aláíratás határidejéről. Budapest, 1930. szeptember 20. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
7 A magasabb évfolyamokon az 1929/1930. vagy azt megelőző évfolyamok továbbra is az alapvizsgán igazolták alkalmasságukat, így a beiratkozáskor történő igazolás felmenő rendszerben lépett életbe. Tk. 10/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a tanárjelöltek orvosi vizsgálatáról. Budapest, 1930. július 3. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930/1931, 1–600.
8 Tk. 699/1930–1931. Jegyzőkönyv a Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsának 1930. november 29-én tartott üléséről. Budapest, 1930. december 11. III. 1. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
9 443/1930. Werner Adolf zirci apát átirata a középiskolai tanárképző intézet elnökségének orvosi bizonyítványok kiállításának feloldásáról a rendi jelöltek részére. Budapest, 1930. október 2. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
10 Tk. 699/1930–1931. Jegyzőkönyv a Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsának 1930. november 29-én tartott üléséről. Budapest, 1930. december 11. III. 2. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
11 1264/1930. A Magyar Kegyes-Tanítórend főnökének levele a piarista rendtagok orvosi vizsgálatának mellőzése tárgyában. Budapest, 1930. december 1. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
12 Tk. 738/1930–1931. Melich János elnökhelyettes felterjesztése a VKM-miniszterhez a ciszterci tanárjelöltek orvosi vizsgálatának elengedéséről. Budapest, 1930. december 29. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
13 540-5/2-1931. A VKM-miniszter rendelete a szerzetesrendekhez tartozó tanárjelöltek orvosi alkalmasságáról. Budapest, 1931. január 27. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
14 Halász Terézia elsőéves történelem–földrajz szakosként legalábbis ezt az érvet hozta fel késői beiratkozási kéremére. Tk. 407/1930–1931. Halász Terézia első éves történelem–földrajz szakos hallgató kérvénye a tanárképző intézet elnökségéhez utólagos felvétel tárgyában. Budapest, 1930. október 8. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Állításának némileg ellentmondott az a tény, hogy 1930. szeptember 23. iratkozott be az egyetemre, 24-én kitöltötte a tanárképző intézeti jelentkezőkönyvet, s csak október elején jelentkezett ismét az intézeti adminisztrációnál az elnöki aláírásért. Így felvételét csak „szigorú figyelmeztetés” tartotta lehetségesnek Sági István. ad. Tk. 407/1930–1931. Sági István feljegyzése Halász Terézia utólagos felvételi kérelme ügyében. Budapest, 1930. október 12. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
15 Bors Margit másodéves hallgató megszerezte ugyan a tanácstagi aláírást, ami rendszerint a folyamat nehezebb része volt, mert a legkisebb szabálytalanság esetén is megtagadták ezzel a félév érvényességét a tanárvizsgálat szempontjából is kockára téve, ám elfelejtett beiratkozni a tanárképző intézet hivatalában. Tk. 484/1930–1931. Bors Margit másodéves bölcsészhallgató kérvénye, amelyben utólagos beiratkozását kéri a tanárképző intézetbe. Budapest, 1930. október 22. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Bors Margit esetéhez nagyon hasonló volt Nagy Zoltán utólagos beiratkozási engedélykérelme, aki szintén megfeledkezett a beiratkozásról. Tk. 812/1932–1933. Nagy Zoltán hetedféléves bölcsészhallgató kérvénye utólagos beiratkozási engedélyért. Budapest, 1932. november 4. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933. 601–1250. Esetét azonban súlyosbította, hogy egyszer már az igazgatótanács hozzájárulásával érvényesítette a félévét, így a testület úgy határozott, hogy a következő szabálytalanság alkalmával félévének érvényesítését megtagadják. ad. Tk. 812/1932–1933. Sági István feljegyzése Nagy Zoltán félévének érvényesítéséről. Budapest, 1932. november 5. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933. 601–1250.
16 Bors Margit esetében az igazgatótanács 1930. november 27-i határozata azt tartalmazta, hogy jelentkezése utólag elfogadható, ha megfelelő tanulmányi eredményt mutatott fel. ad. Tk. 484/1930–1931. Sági István feljegyzése Bors Margit utólagos beiratkozási kérelméhez. Budapest, 1930. december 2. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
17 Divinyi Mihály negyedéves hallgató azzal védekezett, hogy öccse megbetegedése miatt kellett elutaznia Budapestről. Távollétében a beiratkozást egy ismerősére bízta, aki megfeledkezett kötelességéről. Tk. 554/1930–1931. Divinyi Mihály negyedéves bölcsészhallgató kérvénye, amelyben a tanárképző intézetbe való felvételét kéri a felsőkereskedelmi iskolai kollégium tagjaként. Budapest, 1930. november 6. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Divinyi ügye szintén az igazgatótanács elé került, amely 1930. november 27-i ülésén hozzájárult az utólagos beiratáshoz megfelelő tanulmányi teljesítmény felmutatása esetén. ad. T. 554/1930–1931. Sági István feljegyzése Divinyi Mihály ügyéről. Budapest, 1930. december 2.
18 Kopcsányi Jánosné Schürz Erzsébet az 1924/1925–1925/1926. tanévekben volt a tanárképző intézet tagja, ekkor még csupán a tanácstagokkal kellett láttamozni a jelentkezőkönyvet, külön nem volt szükséges beiratkozni. Tk. 1107/1932–1933. Kopcsányi Jánosné szül. Schürz Erzsébet harmadéves hallgató kérvénye utólagos beiratkozásra. Budapest, 1932. december 19. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250. Az elnök megadta az engedélyt a beiratkozásra minden további záradék nélkül, s régi jelentkezőkönyvét újabbra cserélték ki számára. ad. Tk. 1107/1932–1933. Sági István feljegyzése Kopcsányi Jánosné Schürz Erzsébet utólagos beiratkozásáról. Budapest, 1932. december 20. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
19 Tk. 914/1930–1931. Millner Margit szakvizsgázott és abszolvált tanárjelölt kérése a tanárképző intézetbe való felvétele ügyében. Budapest, 1931. január 28. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
20 ad. Tk. 914/1930–1931. Sági István feljegyzése Millner Margit ügyében. Budapest, 1931. január 28. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
21 Tk. 690/1932–1933. Juhász Georgina ötödféléves bölcsészhallgató kérvénye utólagos beiratkozásra. Budapest, 1932. október 19. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250; Tk. 691/1932–1933. Kiss Pál magyar-francia hetedféléves hallgató kérvénye utólagos beiratkozásra. Budapest, 1932. októbere. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933; Tk. 697/1932–1933. Stieber Róbert kérvénye utólagos beiratkozásra vonatkozóan. Budapest, 1932. október 20. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
22 ad. Tk. 690/1932–1933. Sági István feljegyzése Juhász Georgina ügyében. Budapest, 1932. december 6. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
23 Tk. 766/1932–1933. Lutter Tibor gyakorló tanárjelölt kérvénye az utólagos beiratkozásra, az 1932–1933. tanév I. félévének elismerésére. Budapest, 1932 októbere. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
24 Tk. 1478/1930–1931. Körmendy Árpád karpaszományos őrmester, vegytan–természetrajz szakos elsőéves hallgató folyamodványa felvétele ügyében. Budapest, 1931. február 26. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
25 Ld. 810/1932–1933. D.sz. Németh Gyula bölcsészetkari dékán végzése Lutter Tibor részére. Budapest, 1932. október 1. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
26 ad. Tk. 766/1932–1933. Sági István feljegyzése Lutter Tibor gyakorló tanárjelölt tanárképző intézeti félévének elismeréséről. Budapest, 1932. október 29. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
27 Körmendy arra hivatkozott, hogy eleve későn iratkozott be a bölcsészkarra áthelyezése miatt, de az egyetemi indexet a Questura visszatartotta. Ennek időtartamát azonban nem tudta igazolni. ad. Tk. 1478/1930–1931. Sági István feljegyzése Körmendy Árpád karpaszományos őrmester beiratkozása ügyében. Budapest, 1931. március 18.
28 Ilyen esetekben a gyakorlatot akkor lehetett megkezdeni, vagy folytatni, ha a nem sikerült görög nyelvi vizsgálatot a jelölt három hónapon belül teljesítette. Ld. Tk. 1293/1931–1932. Melich János hirdetménye a görög vizsga sikertelenségének hatásairól a latin szakosok gyakorlóévi beosztására. Budapest, 1932. január 22. ELTE EL 15/b. 6.doboz, 1931–1932, 1254–2550.
29 Tk. 2135/1931–1932. Szilassy Ferenc kegyesrendi tanárjelölt kérvénye a TKI-be való utólagos beiratkozás tárgyában. Budapest, 1932. március 16. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
30 2954/1931–1932. Jegyzőkönyv a Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsának 1932. június 9-én tartott üléséről. Budapest, 1932. június 9. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600; ad. Tk. 2135/1931–1932. Sági István feljegyzése Szilassy Ferenc kegyesrendi jelölt ügyéhez. Budapest, 1932. június 10. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
31 Jakó Géza rendkívüli bölcsészhallgatóként kérte felvételét. A revali (tallini) német főreáliskolában végezte középiskolai tanulmányait, amely azonban mindössze ötosztályos volt, s az elemi iskola hatodik osztályára épült. Így Jakó 12 évi tanulmányok helyett 11-et tudott kimutatni, s érettségijét sem honosította. Emiatt az elnökség kiegészítő érettségi vizsga, illetve az érettségi honosítására utasította. Ezek igazolásáig felvételéhez nem járult hozzá. Tk. 1075/1930–1931. Jakó Géza rendkívüli bölcsészhallgató a tanárképző intézetbe való felvételéért folyamodik. Budapest, 1931. február 3. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk.1075/1930–1931. Melich János feljegyzése Jakó Géza felvételi kérelméhez. Budapest, 1931. február 9. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
32 Tk. 1444/1932–1933. Prém József gyakorló tanárjelölt kérvénye a budapesti tanárképző intézetbe történő felvétele ügyében. Budapest, 1933. február 14. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173. A kisebb tanárképző intézetek esetében, ahol a gyakorlóiskolai kapacitások egyáltalán nem álltak rendelkezésre, vagy csak csekély számú férőhelyre jelentkezhettek a jelöltek, gyakran kérték a fővárosi társintézetet jelöltjeik fogadására. Prém József esetében is ez történt: a szakvizsgával bezárólag Pécsett folytatta tanulmányait, majd a gyakorlóévét a fővárosban töltötte. ad. Tk. 1444/1932–1933. Sági István feljegyzése Prém József gyakorlóiskolai beosztásához. Budapest, 1933. február 16. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
33 Tk. 1296/1930–1931. Szőke Balázs bölcsészhallgató kéri felvételét a budapesti középiskolai tanárképző intézetbe. Budapest, 1931. február 16. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
34 Tk. 1195/1930–1931. vitéz Édes András kérvénye a tanárképző intézetbe való felvétele ügyében. Budapest, 1931. február 5. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700. Ágoston Béla úgy jelentkezett Szegedről a fővárosi tanárképző intézetbe, hogy már alapvizsgát tett. Ennek ellenére a budapesti tanárképző intézet elnöksége nem kötelezte semmilyen elbocsátási folyamat kérvényezésére. Ld. Tk. 1407/1932–1933. Ágoston Béla bölcsészettanhallgató kérvénye a tanárképző intézetbe történő beiratkozásra. Budapest, 1933. február 10. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
35 Csaba László evangélikus segédlelkész a soproni teológiai fakultáson végzett tanulmányokat, ahol görögöt is tanult, s vizsgával is rendelkezett a területből. Bizonyítványainak bemutatását követően azonban az elnökség a kiegészítő görög tanfolyam látogatására kötelezte. Tk. 1443/1932–1933. Csaba László evangélikus segédlelkész kérvénye a görög nyelvi vizsga elengedése ügyében. Budapest, 1933. február 10. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173; ad. Tk. 1443/1932–1933. Sági István feljegyzése Csaba László ügyéhez. Budapest, 1933. február 22. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
36 Dr. Vértesi Ilona 1932 októberében arról érdeklődött az elnökségnél, hogy leánylíceumi érettségijét milyen módon kell kiegészítenie, ha tanári végzettséget kíván szerezni. Sági István válaszában megjegyezte, hogy a leánylíceumi érettségi az 1926: XXIV. törvény szerint a fiúgimnáziumok végbizonyítványainak képesítő erejével bírt. Amennyiben történelmi–nyelvi szakcsoportot választott, úgy az alapvizsgáig minden félévben kiegészítő latin nyelvórákat kellett vennie, és az alapvizsgán egy a latin érettségivel megegyező vizsgát kellett tennie. Ha latin, művészettörténet, filozófia vagy történelem szakokat választott, és nem tanult a középiskolában négy évig görögöt, illetve nem rendelkezett belőle érettségivel, úgy görög kiegészítő tanfolyamot is látogatnia kellett, és kiegészítő görög érettségi vizsgát kellett tennie. A mennyiségtan–természettani tárgycsoporton nem kellett sem a latin, sem a görög nyelvet hallgatni. Latinból akkor kellett kiegészítő érettségit tenni, ha doktori címet kívánt szerezni a jelölt. Tk. 747/1932–1933. Sági István gyakorlóiskolai tanár levele dr. Vértes Ilona leánylíceumi tanárnak a leánylíceumi érettségi képesítő erejéről. Budapest, 1932. október 24. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
37 Goszleth Evelin természettan–kémiáról váltott történelem–földrajz szakpárra, amelyet az elnökség engedélyezett számára. Tk. 164/1930–1931. Goszleth Ervin levele a tanárképző intézet elnökségének szaktárgyai megváltoztatása ügyében. Budapest, 1930. szeptember 9. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. ad. Tk. 164/1930–1931. Sági István feljegyzése Goszleth Ervin szakváltása ügyében. Budapest, 1930. szeptember 11. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
38 Vajda Mária latin–olasz–francia szakos hallgató és franciaországi ösztöndíj kapcsán jutott arra az elhatározásra, hogy szaktárgyainak sorrendjét latin–francia–olaszra cseréli fel. Tk. 176/1930–1931. Vajda Mária latin–olasz–francia szakos hallgató beadványa az elnökséghez szaktárgyai sorrendjének megváltoztatása ügyében. Budapest, 1930. október 12. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
39 Tk. 167/1930–1931. Fiedler Edith latin-német szakos hallgató beadványa a művészettörténet harmadik tárgyként való felvétele ügyében. Budapest, 1930. szeptember 11. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 167/1930–1931. Melich János engedélye Fiedler Edith harmadik szaktárgyának engedélyezése ügyében. Budapest,1930. szeptember 11. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
40 Tk. 204/1930–1931. Macassy Edit III. éves hallgató kérése harmadik szaktárgyának törlése ügyében. Budapest, 1930. szeptember 15. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
41 Raith Etelka eredetileg német–francia–angol szakos volt, majd az angol és a német sorrendjét felcserélte. Miután mindhárom területből lealapvizsgázott, s az angol alapvizsgája a vártnál rosszabbul sikerült, ismét kérte szakterületei sorrendjének megváltoztatását. Ekkor az eredeti sorrend visszaállítását indítványozta, amelyhez az elnökség hozzájárult, jelezve, hogy a tanárvizsgáló bizottságnak is lesz teendője a kérelemmel a tanárvizsgálatok sorrendjének újbóli megállapítása miatt a szakvizsgálati fokon. Tk. 2656/1931–1932. Raith Etelka ötödféléves angol–francia–német szakos bölcsészhallgató kérvénye szaktárgyai sorrendjének megváltoztatása ügyében. Budapest, 1932. június 6. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600. ad. Tk. 2656/1931–1932. Sági István feljegyzése Raith Etelka szaktárgyai sorrendjének megváltoztatási kérelméhez. Budapest, 1932. június 10. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600.
42 Benkóczy György eredetileg magyar–francia angol szakos volt. Mivel alapvizsgája két alkalommal nem sikerült, így az évveszteséget elkerülendő szaktárgyait megváltoztatta történelem–földrajz–franciára. Az alapvizsga franciából azonban végül sikerült, így eredeti szaktárgyainak helyreállítását kérte, amihez az elnökség hozzájárult. Tk. 625/1932–1933. Benkóczy György hatodféléves bölcsészhallgató kérvénye történelem–földrajz–francia szakról magyar–francia–angol szakra váltás ügyében. Budapest, 1932. október 13. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250; ad. Tk. 625/1932–1933. Melich János engedélye Benkóczy György részére szaktárgyainak magyar–francia–angol szakokra történő megváltoztatására. Budapest, 1932. október 11. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
43 Supka Magdolna német–francia–művészettörténet szakpárosítását önhatalmúlag német–olasz–művészettörténelemre változtatta, ezt feljegyezte jelentkezőkönyvébe, s csak azt követően nyújtott be kérelmet az elnökség részére, amely figyelmeztetéssel ugyan, de kérésének teljesítéséhez hozzájárult. Tk. 1314/1932–1933. Supka Magdolna kérvénye az elnökséghez szaktárgyainak megváltoztatására vonatkozóan. Budapest, 1933. januárja. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173; ad. Tk. 1314/1932–1933. Sági István feljegyzése Supka Magdolna szaktárgyváltoztatásának engedélyezéséhez. Budapest, 1932. január 26. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
44 Ujvári Vilmos negyedéves kémia–fizika szakos hallgatóként kérte a matematika harmadik tárgyként való felvételének engedélyezését. Bár nagyobb óraszámban hallgatta négy félévig a mennyiségtant, az 1930/1931. tanév II. félévében nem volt matematikai előadása, így kéréséhez nem járult hozzá az elnökség. Tk. 1685/1930–1931. Ujvári Vilmos kémia–fizika szakos negyedéves hallgató kérvénye a matematika, mint harmadik szaktárgy felvételére. Budapest, 1931. március 10. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk. 1685/1930–1931. Sági István feljegyzése Ujváry Vilmos engedélykérelméhez. 1931. március 14. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
45 Negyedi Ferenc német–francia–magyar szakpárosítását szerette volna felcserélni magyar–német–franciára. Kérését azonban a félév végén nyújtotta be, ráadásul németből nem is kollokvált, így félévveszteség fenyegette. Tk. 199/1930–1931. Negyedi Ferenc II. éves hallgató kérése az elnökséghez szaktárgyai sorrendjének megváltoztatásához, félév végi aláíráshoz. Budapest, 1930. szeptember 15. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
46 Sági István feljegyzése a harmadik tárgyra beiratkozó hallgatók tandíja ügyében. Budapest, 1934. márciusa. ELTE EL 15/d. 13. doboz, vegyes iratok 1899–1915, 9. dosszié, 1931/32–1934/35.
47 Lucz Katalin magyar–francia szakos hallgatóként kénytelen volt több órát törölni, mivel az összes felvett órája meghaladta a 35-öt. Az elnökség a törléshez nem támasztott feltételeket, mivel a heti óraszámok felső határának a megszabása ugyancsak a tanulmányok rendszerezését szolgálta. Tk. 575/1930–1931. Lucz Katalin másodéves bölcsészhallgató kérvénye tanárképző intézeti kollégiumok törlése tárgyában. Kispest, 1930. november 4. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 575/1930–1931. Sági István feljegyzése Lucz Katalin kérelméhez. Budapest, 1930. november 22. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
48 Abbaffy Károly harmadéves magyar–angol szakos jelölt a francia tárgyat akarta felvenni harmadik tárgyként. Ez a szakpárosítás szokatlannak számított, amit Abbaffy is érzékelt, mert kérelmében kiemelte, hogy az angol irodalmi és nyelvészeti tanulmányait a francia irodalmi ismeretek megfelelőképpen támogatták, így az elnökség is hozzájárult a kérelem teljesítéséhez. Tk. 1706/1931–1932. Abaffy Károly hatodféléves magyar–angol bölcsészettani hallgató kérvénye a francia nyelv és irodalomnak mint harmadik szaktárgynak a felvételére vonatkozóan. Budapest, 1932. február 14. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550; ad. Tk. 1706/1931–1932. Melich János elnökhelyettes engedélye Abaffy Károly részére. Budapest, 1932. február 17. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
49 Lesi Károly magyar–latin szakos bencés jelölt a pannonhalmi tanárképző intézetben folytatott tanulmányokat, amelynek csak a felét számította be az elnökség. Így azzal a kéréssel fordult az elnökséghez, állapítsa meg, hány félévre kell beiratkoznia, ha a történelmet is felvette harmadik szaktárgyként, amelyet előzőleg három félévig hallgatott, és összevont alap- és szakvizsgát tervezett belőle tenni. Melich János döntése értelmében magyarból és latinból még négy órára kellett beiratkoznia, a harmadik szakterületből azonban heti 12 órát kellett hallgatnia az összevont vizsgára történő jelentkezéshez. Tk. 429/1931–1932. Lesi Viktor okleveles magyar–latin szakos tanár kéri félévi óraszámának megállapítását doktori szigorlat letételéhez. Budapest, 1931. szeptember 17. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253; ad. Tk. 429/1931–1932. Sági István feljegyzése Lesi Viktor ügyéhez. Budapest, 1931. szeptember 18. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
50 Tk. 792/1930–1931. Véges (Vigenfeld) István névváltoztatását bejelenti a középiskolai tanárképző intézet elnökségének. Budapest, 1931. január 15. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
51 Tk. 1228/1931–1932. Bäck Lilla gyakorló tanárjelölt kérvénye törzslapján vallásának megváltoztatására vonatkozóan. Budapest, 1932. január 8. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
52 Tk. 682/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a tanárképző intézeti tagok félévvégi kötelességeiről. Budapest, 1930. december 4. 1–3. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
53 Tk. 682/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a tanárképző intézeti tagok félévvégi kötelességeiről. Budapest, 1930. december 4. 4–7. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
54 Tk. 682/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a tanárképző intézeti tagok félévvégi kötelességeiről. Budapest, 1930. december 4. 8–11. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
55 Tk. 683/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a tagok tanulmányi irányításáról. Budapest, 1930. december 4. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700. A kijelölt tanácstagokat minden félévben tájékoztatta az elnökség feladataikról, az új tanácstagok részére megküldte az utasításokat, amely alapján eljárhattak. Tk. 138/1930–1931. Melich János körlevele Négyesy László, Gombocz Zoltán, Domanovszky Sándor, Mauritz Béla, Tangl Károly egyetemi ny. r. tanároknak a tagok ellenőrzéséről. Budapest, 1930. szeptember 6. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
56 Tk. 684/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a kémia szakos tagok tanulmányi eredményének igazolásáról. Budapest, 1930. december 4. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
57 Az 1930/1931. tanévben a latin szakosok tanulmányi kötelezettségeiknek úgy tehettek eleget, ha Hornyánszky Gyula vagy Vári Rezső bármelyik előadásából, esetleg Szidarovszky János egyetemi és tanárképző intézeti óráinak, továbbá Némethy Géza Tibullus elégiái című kollokviumának valamelyikéből érdemjegyet szereztek. Tk. 693/1930–1931. Melich János elnökhelyettes hirdetménye a latin szakos tagok tanulmányi eredményének igazolásáról. Budapest, 1930. december 9. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
58 1931 decemberében Rábeczky Mihály magyar–latin szakos jelölt sikertelen görög nyelvi vizsgája kapcsán, amelyet az alapvizsgán kísérelt meg, merült fel először a görög kötelezővé tétele két félévig. Ad. 1134/1931–1932. Sági István feljegyzése, Rábeczky Mihály ügye, a görög kiegészítő tanfolyam kötelezővé tétele. Budapest, 1931. december 28. ELTE EL 15/b. 5, doboz. 1931–1932, 1–1253; Tk. 388/1932–1933. Melich János elnökhelyettes hirdetménye a kiegészítő latin és görög nyelvi tanfolyamról. Budapest, 1932. szeptember 5. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600.
59 Az 1932-es vizsgaszabályzat értelmében az alapvizsgálat része volt a modern nyelvi vizsga. Ennek teljesítéséhez a tanárképző intézet segítséget nyújtott, amennyiben a jelölt a németet választotta. A tanárképző intézeti német órák látogatása két félévig volt kötelező. Az angol, francia vagy olasz választása esetén az egyetemi lektorok óráit kellett látogatni ugyancsak két félévig. Tk. 389/1932–1933. Melich János elnökhelyettes hirdetménye a német nyelvi tanfolyamról. Budapest, 1932. szeptember 5. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600. Zimányi Gyula kérte a kegyesrend tagjainak a felmentését a követelmény alól az Eötvös Collegium növendékeinek a mintájára, mivel a rend tagjai négy félévig hallgatták a németet, amelyet az intézet elnöksége kedvezően fogadott. 134/1932. Zimányi Gyula a kegyesrendi Kalazantium igazgatójának levele a középiskolai tanárképző intézet elnökségéhez a kötelező német nyelvi órák ügyében. Budapest, 1932. szeptember 10. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600; Tk. 431/1932–1933. Sági István gyakorló középiskolai tanár levele Zimányi Gyula a kegyesrendi Kalazantium igazgatója részére. Budapest, 1932. szeptember 15. ELTE EL 15/b. 7. doboz, 1931–1932, 2551–2985, 1932–1933, 1–600.
60 Tk. 805/1930–1931. Melich János elnökhelyettes hirdetménye az első félévi tanulmányi eredmény igazolásáról. Budapest, 1931. január 15. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
61 Tk. 807/1930–1931. Petz Gedeon elnök hirdetménye a jelentkezőkönyv aláíratásáról. Budapest, 1931. január 15. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
62 Lucz Katalin arra hivatkozva kérte öt óra törlését, hogy a szabályzatban nem volt egyértelmű számára, az egyetemi és a tanárképző intézeti órák együttesen nem haladhatják meg a heti 35 órát. Ezeket az érveket az intézet adminisztrációja elfogadta, s a törléshez hozzájárulást nyert. Tk. 575/1930–1931. Lucz Katalin másodéves bölcsészhallgató kérvénye tanárképző intézeti kollégiumok törlése tárgyában. Kispest, 1930. november 4. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 575/1930–1931. Sági István feljegyzése Lucz Katalin ügyéhez. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Rovnan János szintén két tanárképző intézeti órát kívánt töröltetni óraszám-túlhaladás miatt, ám ebben megakadályozta, hogy az érintett tanácstag, Négyesy László nem tartózkodott szobájában, így ügye az igazgatótanács elé került, amely végül csak figyelmeztetéssel volt hajlandó a kérést teljesíteni. Tk. 484/1931–1932. Rovnan János negyedéves magyar–latin–német szakos hallgató kérvénye jelentkezőkönyve utólagos hitelesítéséről. Budapest, 1931. szeptember 22. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253. ad. Tk. 484/1931–1932. Sági István feljegyzése Rovnan István ügyében született döntésről az igazgatótanács 1931. november 18-i ülésén. Budapest, 1931. november 19. Sági István. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253. Lucz és Rovnan ügye azonos volt természetét tekintve, utóbbi ráadásul önhibáján kívül nem tudta a töröltetést személyesen elintézni, mégsem azonos paraméterek alapján bírálta el a testület a két ügyet, amely eltérő döntést eredményezett: Lucz kérését minden további nélkül teljesítette az elnökség, Rovnan viszont figyelmeztetést kapott.
63 Belházi Imre óraütközés miatt a Schwartz Elemér által tartott német nyelvgyakorlati óra törlését kérte, mivel az azonos időszakra esett Horváth János Nemzeti klasszicizmus irodalomelmélete előadásával. Miután az igazgatótanács meggyőződött az ütközésről, a törlést azzal engedélyezte, ha irodalomelméletből és magyar nyelvészetből is eredményesen kollokvált. Tk. 2310/1930–1931. Belházi Imre elsőéves magyar–latin szakos hallgató engedélykérése kollokvium törlésére. Budapest, 1931. június 3. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 2310/1930–1931. Sági István feljegyzése az igazgatótanács 1931. június 11-i határozatáról Belházi Imre ügyében. Budapest, 1931. június 15. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
64 Schey Ilona Vayer Lajos „Leíró latin nyelvtan” című kurzusának törlését vagy utólagos aláírásának engedélyezését kérte. Kérelmét arra alapozta, hogy a félévben betegsége miatt nem tudta az órát látogatni, de tanulmányi kötelességeinek eleget tett, amelyet sikerült alapvizsgája is alátámasztott. Az igazgatótanács a kérelmet függőben hagyta és az 1930/1931. tanév II. félévének elismerését attól tette függővé, hogy a következő évben megfelelő szorgalmat tanúsított-e tanulmányaiban. Tk. 2443/1930–1931. Schey Ilona kéri kollokviumainak törlését és féléve utólagos elismerését. Budapest, 1931. június 12. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 2443/1930–1931. Sági István feljegyzése Schey Ilona ügyében hozott döntésről az igazgatótanács 1931. november 18-i ülésén. Budapest, 1931. november 19. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
65 Blum Gabriella, matematika–fizika szakos jelöltként alapvizsgáját nem tudta teljesíteni betegsége miatt. Így utólagos kollokválásra kért engedélyt, amelyet nem hagyott jóvá az igazgatótanács, de kérelmét feljegyezte. Tk. Tk. 2578/1930–1931. Blum Gabriella matematika–fizika szakos bölcsészhallgató kéri félév végi kollokviumainak szeptemberben való letételének engedélyezését. Budapest, 1931. június 30. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596. ad. Tk. 2578/1930–1931. Sági István feljegyzése Blum Gabriella kérelméhez. Budapest, 1931. június 30. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596. Homonnay Sándor pótalapvizsgáját követően kérte féléve elismerését, mivel azt gondolta, hogy csak ennek bemutatása után érvényesíthető féléve. Ezt erősítette benne az a hit, hogy ugyanabból kollokvált utólag, mint amiből pótalapvizsgára kényszerült. Az igazgatótanács csak amiatt érvényesítette félévét, mert korábban szorgalmasnak mutatkozott. Tk. 680/1932–1933. Homonnay Sándor ötödféléves természetrajz, földrajz szakos hallgató folyamodványa a negyedik félév lezárása tárgyában. Budapest, 1932 októbere. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250; ad. Tk. 680/1932–1933. Sági István feljegyzése Homonnay Sándor félévének elismeréséről. Budapest, 1932. december 5. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
66 Scmidt Anna német–francia szakos hallgatónak francia szakvizsgája nem sikerült. Mivel franciából nem kollokválhatott Eckhardt Sándor elutazása miatt, ezért kérte 1931 szeptemberében történő kollokválásának engedélyezését. Ehhez ugyan az igazgatótanács nem járult hozzá, de kérelmét előjegyezte, így amikor szeptemberben sikeresen kollokvált, félévét elismerte a testület. Tk. 2478/1930–1931. Schmidt Anna német–francia szakos folyamodványa, amelyben azt kéri, hogy jelentkezőkönyvét szeptemberben zárhassa le. Budapest, 1931. június 18. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596, ad. Tk. 2478/1930–1931. Sági István feljegyzése Schmidt Anna kérelméről. Budapest, 1931. szeptember 9. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
67 Bucsi István mennyiségtan–természettan–kémia szakos hallgató negyedik tanulmányi félévében nem tette le az alapvizsgát, azt hitte emiatt féléve tanulmányi szempontból érvénytelen. Kollokviumokat azonban szerzett, így arra nyert utólag engedélyt, hogy jelentkezőkönyvét láttamoztassa és feljegyzésre bemutathassa. Tk. 1408/1930–1931. Bucsi Iván mennyiségtan–természettan–kémia szakos hallgató folyamodványa féléve utólagos lezárása tekintetében. Budapest, 1931. február 13. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk. 1408/1930–1931. Engedély Bucsi István mennyiségtan–természettan–kémia szakos hallgató részére jelentkezőkönyve bemutatására. Budapest, 1931. február 27. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
68 Sztankovics Felicitas 1931 júniusában kísérelt meg kémiából kollokviumot, amely eredménytelen maradt. Ezért Tangl Károly jegyzőkönyvébe felírta, hogy szeptemberben kell ismét kollokválnia. Emiatt az elnökhelyettes engedélyezte a kései kollokvium megejtését és sikerülte esetén a félév elismerését. Tk. 2557/1930–1931. Sztankovics Felicitas természettan, kémia és matematika szakos hallgató jelentkezőkönyvének szeptemberben való bemutatását kéri. Budapest, 1931. június 25. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; Ad 2557/1930–1931. Melich János engedélye Sztankovics Felicitas részére. Budapest, 1931. szeptember 25. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
69 Nagy Ferenc mennyiségtan–természettan szakos hallgatóként egyúttal iparostanonc iskolában is tanított, hogy megélhetését biztosítani tudja. Elfoglaltságai miatt nem kollokválhatott időben, így kérte az utólagos kollokvium lehetőségét, amit az igazgatótanács nem engedélyezett. Tk. 2541/1930–1931. Nagy Ferenc mennyiségtan–természettan szakos tanárjelölt kérvénye második félévi kollokviumainak szeptemberre való halasztása tárgyában. Budapest, 1931. június 20. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 2541/1930–1931. Sági István feljegyzése Nagy Ferenc ügyében. Budapest, 1931. június 23. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
70 Kemplen Attila 1930 szeptemberében két alkalommal is beadvánnyal fordult az elnökséghez, amelyben kérte, hogy jegyzőkönyvének bemutatását engedélyezze utólag, mivel korábban minden tanulmányi kötelességének eleget tett. Egyszerűen feledékenység miatt nem jegyeztette fel eredményeit 1930 júniusában. Az elnökség végül figyelmeztetést javasolt részére. Kemplen Attila ismételt beadványa féléve utólagos lezárása ügyében a tanárképző intézet elnökségéhez. Budapest, 1930. szeptember 18. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 192/1930–1931. Sági István feljegyzése Kemplen Attila megismételt beadványához. Budapest, 1930. szeptember 18. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
71 Stolte István egyszerűen tájékozatlanságra hivatkozott jegyzőkönyve bemutatásának elmulasztásával kapcsolatosan. Esete különleges, mivel az Eötvös Collegium növendéke volt, így az igazgatótanács hajlandó volt eltekinteni a szankciótól, ha a Collegium igazgatósága igazolta szorgalmát, amit Gombocz Zoltán meg is tett. Tk. 329/1930–1931. Stolte István harmadféléves bölcsészhallgató kérvénye, amelyben két féléve utólagos elismerését kéri. Budapest, 1930. szeptember 30. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 329/1930–1931. Sági István feljegyzése Stolte István ügyéhez. Budapest, 1930. november 30. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; 101/1930. Gombocz Zoltán, az Eötvös Collegium igazgatójának igazolása Stolte István collegiumi tagságáról. Budapest, 1930. december 1. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Szász Béla elsőéves hallgató esete hasonló volt: kollokviumai teljesítését és a tanácstagi aláírás megszerzését követően tájékozatlanságból nem mutatta be jelentkezőkönyvét. Az igazgatótanács tekintettel kollokviumainak eredményére figyelmeztetéssel fogadta el félévét. Tk. 361/1930–1931. Szász Béla harmadféléves bölcsészhallgató kérvénye féléve utólagos elismerése tárgyában. Budapest, 1930. október 4. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 361/1930–1931. Sági István feljegyzése az igazgatótanács 1930. november 27-i határozatáról. Budapest, 1930. november 30. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Bár a két eset hasonló, s kimenetelük is lényegében ugyanaz, az igazgatótanács nem azonos paraméterek mentén bírálta el az ügyeket, Szász ugyanis figyelmeztetést kapott, míg Stoltét igazolta a Collegium vezetése, így félévét egyszerűen elismerték.
72 Papp Miklós azért nem tudta bemutatni feljegyzésre jelentkezőkönyvét, mert a félév elején nem iratkozott be. Noha ennek az ellenkezőjét állította kérvényében, de az elnökség nem regisztrálta félév eleji beiratkozását. Ennek ellenére félévét elfogadták tanulmányi eredményei miatt, s mindössze figyelmeztetésben részesült. Tk. 1366/1932–1933. Papp Miklós kérvénye félévének utólagos feljegyzése tárgyában. Budapest, 1933. február 6. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173; ad. Tk. 1366/1932–1933. Sági István feljegyzése Papp Miklós ügyéhez. 1933. február 21. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
73 Erzsébet Elza sikerült alapvizsgáját követően egzisztenciális okok miatt azonnal munkát vállalt egy gazdag földbirtokosnál, amely miatt elfeledkezett jelentkezőkönyvének bemutatási kötelezettségéről. A sikerült alapvizsga és korábbi tanulmányi eredményei miatt szigorú figyelmeztetéssel az igazgatótanács elismerte félévét. Tk. 298/1930–1931. Erzsébet Elza kéri az 1929–1930. tanév II. félévének utólagos felülbélyegzését. Budapest, 1930. szeptember 25. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 298/1930–1931. Sági István feljegyzése Erzsébet Elza ügyéhez. Budapest, 1930. szeptember 25. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
74 Lukács Rozália amiatt nem tudta jelentkezőkönyvét bemutatni, mert hirtelen kellett hazautaznia. Otthona az utódállamok területére esett, ahonnan a postai küldemények kézbesítési bizonytalansága miatt nem merte jelentkezőkönyvét postázni. Az igazgatótanács akkor fogadta el érveit, ha nyilatkozatot adott arról, miért kellett hazamennie. Mivel ez nem történt meg, így féléve érvénytelenné vált, s a hallgató befejezte tanulmányait. Tk. 346/1930–1931. Lukács Rozália harmadféléves fizika–vegytan szakos tanárképző intézeti tanárjelölt kérvénye féléve lezárása ügyében. Budapest, 1930. október 2. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 346/1930–1931. Sági István feljegyzése Lukács Rozália kérelméhez. Budapest, 1930. november 30.
75 Halmos Ilona arra hivatkozott, hogy a félév elején azért nem tudta a tanácstaggal aláíratni jelentkezőkönyvét, mert családi okokból hirtelen Debrecenbe kellett távoznia, így a terminust lekéste. Az igazgatótanács nem fogadta el megokolását, így a félév elismerését rendszerezett tanulmányokhoz kötötte, amelyet a jelölt teljesített. Tk. 2309/1930–1931. Halmos Ilona elsőéves német–angol szakos hallgató kéri tanárképző intézeti jelentkezőkönyvének utólagos aláírását. Budapest, 1931. június 3. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 2309/1930–1931. Sági István feljegyzése az igazgatótanács 1931. június 11-i határozatáról. Budapest, 1931. június 15. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596. Kormoss Judit esete Halmoséhoz hasonló volt, jegyzőkönyvét nem íratta alá, azonban alapvizsgán dicséretes eredményt ért el. Számára figyelmeztetéssel együtt érvényesítették a félévet. Az ügyhöz kapcsolódó feljegyzésben külön is megjelenik, hogy Veress Pál érdemesnek tartotta a kérelem kedvező elbírálását a hallgató szorgalma miatt. Tk. 258/1930–1931. Kormoss Judit természettan–kémia szakos hallgató kéri az elnökséget féléve utólagos érvényesítésére. Budapest, 1930. szeptember 19. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 258/1930–1931. Sági István feljegyzése Kormoss Judit kérelméhez. Budapest, Budapest, 1930. szeptember 20. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Kun Margit szintén családi ügy miatt utazott haza sikerült alapvizsgáját követően, amelyről azt gondolta, hogy érvényesíti félévét aláírás nélkül. Az igazgatótanács ugyancsak szigorú figyelmeztetés mellett ismerte el félévét. Tk. 269/1930–1931. Kun Margit harmadéves hallgató kérvénye féléve utólagos aláíratása iránt. Budapest, 1930. szeptember 22. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 269/1930–1931. Sági István feljegyzése Kun Margit kérelméről. Budapest, 1930. szeptember 24. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
76 Orosz Mihály gyakorló tanárjelöltként egész egyszerűen megfeledkezett a kötelességeiről, mivel a gyakorlótanítás minden idejét lefoglalta. Az igazgatótanács méltányolta érveit és minden további intézkedés nélkül félévét elismerte. Tk. 2231/1931–1932. Orosz Mihály mennyiségtan–természettan szakos tanárjelölt, amelyben gyakorló félévének utólagos lezárását kéri. Budapest, 1932. április 25. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550; ad. Tk. 2231/1931–1932. Sági István feljegyzése Orosz Mihály kérelméhez. Budapest, 1932. június 10. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
77 Brelich Mario arra hivatkozva nem íratta alá jelentkezőkönyvét, hogy külföldi ösztöndíja miatt hallgatótársára bízta ennek elvégzését, aki azonban ígéretének nem tett eleget. Mivel az ösztöndíj ellenére kollokvált, az igazgatótanács hozzájárult félévének elismeréséhez. Tk. 878/1930–1931. Brelich Mario latin–olasz–művészettörténet szakos hallgató kérvénye féléveinek utólagos elismerése tárgyában. Budapest, 1931. január 24. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk. 878/1930–1931. Sági István feljegyzése Brelich Mario ügyéhez. Budapest, 1931. június 15.
78 Faragó József azzal indokolta a tanácstagi aláírás elmaradását, hogy Teleki Pál Finnországba történő látogatásán tolmácsként működött közre, így kötelességeiről megfeledkezett. Az intézet adminisztrációja felhozott érveit elfogadta. Tk. 482/1931–1932. Faragó József gyakorló tanárjelölt kéri iskola-egészségtan utólagos láttamozását. Budapest, 1931. szeptember 23. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253; ad. Tk. 482/1931–1932. Sági István feljegyzése Faragó József kérelméhez. Budapest, 1931. szeptember 26. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
79 Ács Ernő azzal kérte félévének elismerését, hogy az aláíratást átvezénylése miatt nem tudta elintézni. Miután a tanárképző intézet adminisztrációjának felszólítására igazolta az átvezénylés tényét, félévét minden további ellenintézkedés nélkül elismerték. Tk. 430/1931–1932. Ács Ernő harmadéves mennyiségtan-természettan szakos hallgató félévének utólagos igazolását kéri. Budapest, 1931. szeptember 16. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253; ad. Tk. 430/1931–1932. Sági István feljegyzése Ács Ernő kérelméhez. Budapest, 1931. október 2. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253. Ácshoz hasonlóan Kovácsits Jenő is katona volt, aki azért nem tudta jelentkezőkönyvét aláíratni, mivel laktanyáját csak meghatározott időben hagyhatta el. Amikor szabadságot kapott, a tanácstag nem tartózkodott az egyetemen. Az elnöki adminisztráció esetében is méltányosan járt el, azonban csak figyelmeztetéssel érvényesítette félévét. Tk. 1516/1931–1932. Kovácsits Jenő karpaszományos őrmester kérelme jelentkezőkönyvének utólagos bemutatása végett. Budapest, 1932. február 5. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550; ad. Tk. 1516/1931–1932. Sági István feljegyzése Kovácsits Jenő kérelméhez. Budapest, 1932. február 9. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
80 Kenyeresy Sándor azzal indokolta a tanácstagi elmaradását, hogy szakvizsgája megviselte egészségügyileg, így szüleihez utazott, hogy idegrendszere és megromlott egészsége helyreálljon. A tanárképző intézet adminisztrációja ezt az érvet nem méltányolta, és félévét érvénytelenítette. Tk. 283/1930–1931. Kenyeresy Sándor gyakorló tanárjelölt kérelme, amelyben jelentkezőkönyve utólagos lezárását kéri. Budapest, 1930. szeptember 24. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 283/1930–1931. Sági István feljegyzése Kenyeresy Sándor kérvényéről. Budapest, 1930. szeptember 24. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Jánossy Juliánna az aláíratást szintén betegsége miatt mulasztotta el. Anyagi helyzete miatt estétől reggelig a Goldgerger textilgyárban dolgozott, nappal pedig az egyetemi előadásokat hallgatta, illetve a vizsgákra készült. A megfeszített szellemi és fizikai munka miatt nem tudott kötelességének eleget tenni. Az igazgatótanács külön feltételek megállapítását írta elő az elismeréshez, de miután német történelemből kollokvált, félévét elismerte. Tk. 1773/1931–1932. Jánossy Juliánna magyar–német szakos bölcsészhallgató kérvénye utólagos kollokvium megengedésére. Budapest, 1932. február 20. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550; Ad. Tk. 1773/1931–1932. Sági István feljegyzése Jánossy Juliánna kérelméhez. Budapest, 1932. szeptember 6. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550. Blum Gabriella édesanyjának halálát követően szanatóriumba került, ezért félévi kötelességének nem tudott megfelelni. Miután utólag kollokvált a tanácstag hozzájárult félévének elismeréséhez minden további megkötés nélkül. Tk. 1728/1930–1931. Blum Gabriella matematika–természettan szakos hallgató kérvénye félévei elismerésére. Budapest, 1931. március 24. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 1728/1930–1931. Sági István feljegyzése Blum Gabriella kérvényéhez. Budapest, 1931. március 26. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
81 Jánossy László az 1928/1929. tanév II. félévében egy nappal késte le rajta kívül álló okok miatt az aláíratás határidejét. Szakvizsgálatra jelentkezéshez szüksége volt a félév utólagos elismerésére. Az elnöki adminisztráció ugyan nem fogadta el érvét, de az igazgatótanács figyelmeztetéssel elismerte a szemesztert. Tk. 220/1930–1931. Jánossy László kéri félévének beszámítását a tanárképző intézet elnökségétől súlyos anyagi helyzetére való tekintettel. Budapest, 1930. szeptember 16. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 220/1930–1931. Sági István feljegyzése Jánossy László kérelméhez. Budapest, 1930. 1930. november 30. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Horváth Tibor Jánossyhoz hasonlóan arra hivatkozott, hogy rajta kívül álló okok miatt késte le az aláíratását, kettőjük között azonban fontos különbség volt, hogy Horváth csak egyik tárgyából rendelkezett kollokviumokkal, a másikból egyáltalán nem kollokvált. Így az igazgatótanács nem ismerte el félévét. Tk. 232/1930–1931. Horváth Tibor magyar–francia–történelem szakos hallgató kéri féléve érvényesítését. Budapest, 1930. szeptember 18. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 232/1930–1931. Sági István feljegyzése Horváth Tibor kérelméhez. Budapest, 1930. november 30. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Kovács Mária az aláíratást egyszerűen feledékenységből késte le, miután az alapvizsgára történő készülés igen lefoglalta. Noha a tanárképző intézet adminisztrációja megjegyezte, hogy indoka nem elegendő, figyelmeztetéssel mégis kaphatott utólag aláírást. Tk. 1414/1930–1931. Kovács Mária másodéves magyar–francia szakos bölcsészhallgató kérvénye tanárképző intézeti jelentkezőkönyvének utólagos aláírására. Budapest, 1931. február 25. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk. 1414/1930–1931. Melich János engedélye Kovács Mária kérelmének teljesítésére. Budapest, 1931. február 28. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
82 Lauretzky Mária két egymást követő félévben Bleyer professzornál kollokvált német nyelvszakosként, s nem tudta időben felvenni Petz Gedeon előadását, amelyből vizsgát kellett volna tennie féléve érvényességéhez. Melich János elnökhelyettes kivételesen engedélyezte féléve érvényesítését, mivel német nyelvészetből rendelkezett előmeneteli jeggyel. Tk. 2488/1930–1931. Lauretzky Margit harmadéves magyar-német–latin szakos hallgató kérése jelentkezőkönyve utólagos aláírása végett. Budapest, 1931. június 18. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 2488/1930–1931. Sági István feljegyzése Lauretzky Margit kérelméhez. Budapest, 1931. június 20. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596. Platz Vilma Lauretzkyhez hasonlóan szintén rosszul váltakoztatta a részlettárgyaiból a kollokviumokat, amiben közrejátszott az is, hogy a tanárképző intézet adminisztrációjától is rossz tanácsot kapott. Ezt is mérlegelve az elnökség elismerte félévét az addigi eredményei alapján, tehát igazgatótanács elé sem került kérelme. Tk. 1268/1931–1932. Platz Vilma hatodféléves német–francia szakos hallgató kérvényezi tanárképző intézeti jelentkezőkönyvének aláíratását. Budapest, 1932. január 18. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550; ad. Tk. 1268/1931–1932. Sági István feljegyzése Platz Vilma kérelméhez. Budapest, 1932. február 4. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
83 Csiky Zoltán kérelmében arra hivatkozott, hogy ő maga is elhalasztotta többször vizsgáját elfoglaltságai miatt, azonban előfordult, hogy a tanácstagot sem találta az egyetemen, s ezért nem tudta jelentkezőkönyvét láttamoztatni. Tk. 1613/1929–1930. Csiky Zoltán negyedéves bölcsészhallgató beadványa a Tanárképző intézet igazgatóságához. Budapest, 1930. március 13. ELTE EL 15/b. 1. doboz, 1870/1929–1930, 9. dosszié 1929–1930. Kaveggia Ilona előbb Pais Dezsővel nem tudta magyar nyelvészeti kollégiumát aláíratni, mivel a félév elején nem jelentkezett nála. Majd Gombocz Zoltán tanácstag utolérésével akadtak problémái. Miután Gomboczot sikerült elérnie, a határidő lejárta és a Pais által nem rendezett kollokvium miatt sem kapott tanácstagi aláírást. Az intézet adminisztrációja azt sem méltányolta, hogy a Pedagógiai Szemináriumban is tanulmányokat folytatott, így kérését ad acta tette. Tk. 1477/1930–1931. Kaveggia Ilona okleveles tanítónő, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium hallgatójának kérelme féléve utólagos lezárása tárgyában. Budapest, 1931. február 27. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk. 1477/1930–1931. Sági István feljegyzése Kaveggia Ilona beadványához. Budapest, 1931. március 2.
84 Gunesch Károly a jelentkezőkönyv elvesztése miatt nem tudta lezárni félévét. Miután kiderült, hogy a félév elején sem íratta alá, illetve kollokviumot sem szerzett, a szemesztert a tanárvizsgálat szempontjából érvénytelennek nyilvánította az elnöki ügyintéző. Tk. 163/1930–1931. Dr. Gunesch Károly magyar–német szakos hallgató félévének utólagos aláírását kéri az elnökségtől. Budapest, 1930. szeptember 10. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 163/1930–1931. Sági István feljegyzése Gunesch Károly kérelméhez. Budapest, 1930. szeptember 12. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600. Guneschhez hasonlóan Kovács Kálmán is elvesztette jelentkezőkönyvét, amely nem is került meg. A Budapesti Közlönyben kellett hat hétig az eltűnést hirdetnie a megtalálás reményében. A hat hét leteltével másolatot kaphatott jelentkezőkönyvéről, amellyel együtt félévét is érvényesítette az elnökség. Tk. 715/1930–1931. Kovács Kálmán tanárjelölt kérvénye elveszett jelentkezőkönyve ügyében. Budapest, 1930. december 15. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700; ad. Tk. 715/1930–1931. Sági István feljegyzése Kovács Kálmán kérelméhez Budapest, 1930. december 16. Amennyiben a jelentkezőkönyv megsérült, valamely részét eltávolították, szintén cserét eredményezett. Márkus Artúr 1933 júniusában jelezte az elnökségnek, hogy miután aktatáskáját eltulajdonították, jelentkezőkönyvét a Rákóczi úton találták meg, címlap nélkül. Az elnökség emiatt cserét írt elő számára. Tk. 1814/1932–1933. Márkus Artúr mennyiségtan–természettan szakos hallgató kérvénye jelentkezőkönyve pótlására. Budapest, 1933. június 3. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173; ad. Tk. 1814/1932–1933. Sági István feljegyzése Márkus Artúr jelentéséhez. Budapest, 1933. szeptember 21. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
85 Láng Ferenc elhúzódó betegsége miatt nem tudta a kollokviumokat időben letenni. Így kérte, hogy félévét zárja le az elnökség, azaz tekintse a tanárvizsgálat szempontjából érvénytelennek. A kérést az elnökség teljesítette, így megkaphatta a tanácstagi aláírást. Tk. 187/1930–1931. Láng Ferenc német–angol szakos hallgató kérelme féléve lezárásához. Budapest, 1930. szeptember 12. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 187/1930–1931. Sági István feljegyzése Láng Ferenc kérelméhez. Budapest, 1930. szeptember 13. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
86 Polednik Gyula azzal nyújtott be kérelmet az elnökséghez, hogy nővére Franciaországból támogatta tanulmányait, s az utolsó aláíratási napon a postán megküldött pénzre várva késte le az aláíratást. Az érveket az elnökség nem fogadta el, s az igazgatótanács a tanárképző intézeti órák szorgalmas látogatásának igazolását követően volt hajlandó félévét igazoltnak tekinteni. 663/1932–1933. Polednik Gyula kérvénye féléve utólagos aláíratásra. Budapest, 1932. október 17. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250; ad. Tk. 663/1932–1933. Sági István feljegyzése Polednik Gyula kérelméhez. Budapest, 1933. január 9. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
87 Dr. Krúdy Mária beadványában azzal próbálta helyzetét menteni, hogy nehéz anyagi viszonyai miatt nem tudta tanulmányait eredményesen folytatni. Édesapja, Krúdy Gyula írói javadalma nem tette lehetővé, hogy féléveit elveszítse. Az elnöki adminisztráció megállapította, hogy az 1928/1929. tanév I. félévében beiratkozott, utólag kollokvált, a II. félévben azonban nem iratkozott be, s nem is teljesítette kötelességeit. Így csupán egy félév elismerését javasolta, amelyhez az igazgatótanács hozzájárult. Tk. 477/1931–1932. Dr. Krúdy Mária kérvénye, amelyben 1928–1929. tanév I. és II. félévének utólagos hitelesítését kéri a tanárképző intézet elnökségétől. Budapest, 1931. szeptember 21. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253; ad. Tk. 477/1931–1932. Sági István feljegyzése az igazgatótanács 1931. november 18-i határozatáról. Budapest, 1931. november 19. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
88 Nagy József a nyolcadik félévben kísérelt meg alapvizsgát tenni, amely azonban eredménytelen maradt. Az alapvizsga előtt az 1928/1929. tanév I. félévére beiratkozott és szabályszerűen lezárta, a II. félévet azonban nem záratta le, mert azt gondolta, hogy az alapvizsga sikertelensége után tanulmányait nem folytatja. Időközben azonban meggondolta magát, s kérte a két félév, illetve az 1929/1930. tanév I. félévének elismerését. Az igazgatótanács 1930. november 27-i határozata az 1928/1929. tanév mindkét félévét utólag elismerhetőnek tekintette, mert az aláíratás elmaradása ellenére kollokvált, az 1929/1930. tanév I. félévét azonban a tanulmányi kötelességet teljesítésének hiánya miatt nem ismerte el. Ez Nagy Józsefet anyagi tekintetben lehetetlen helyzetbe hozta, s tanulmányait félbehagyta, amelyre abból lehet következtetni, hogy a döntést követően többé nem iratkozott be az intézetbe. Tk. 312/1930–1931. Nagy József negyedéves bölcsészhallgató féléveinek beszámítását kéri a tanárképző intézet elnökségétől. Budapest, 1930. szeptember 27. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600; ad. Tk. 312/1930–1931. Sági István feljegyzése Nagy József ügyéhez. Budapest, 1934. július 16. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
89 Ürge Antal alapvizsgáját követően két tanévre nem iratkozott be, mert anyagi viszonyai nem tették lehetővé tanulmányai folytatását. Kérte az elnökségtől annak kimondását, hogy tanulmányait később is folytathatja, amelyet az elnöki adminisztráció nevében Sági István megerősített. Tk. 1892/1930–1931. Ürge Antal tanárjelölt levele a budapesti középiskolai tanárképző intézet elnökségéhez tanulmányainak megszakítása ügyében. Székesfehérvár, 1931. március 18. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596; ad. Tk. 1892/1930–1931. Sági István válasza Ürge Antal részére egyetemi tanulmányainak megszakítása ügyében. Budapest, 1931. április 20. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
90 Péntek Mária betegségére hivatkozva jelezte az elnökségnek, hogy a tanárképző intézetből ki kíván lépni. Ebben motiválta, hogy a kilépéssel nagyobb esélye volt a bölcsészkaron tandíjmentességet szereznie. Sági István megállapította, hogy alapvizsgái elégtelenek voltak, nem kollokvált, féléveit nem zárta le. Így tagsága automatikusan megszűnt a beiratkozás elmulasztásával. Tk. 201/1930–1931. Péntek Mária mennyiségtan–természettan szakos hallgató kéri a tanárképző intézeti tagok közül való törlését. Budapest, 1930. szeptember 15. ELTE EL 15/b. 2. doboz,1930–1931, 1–600; ad. Tk. 201/1930–1931. Sági Isván feljegyzése Péntek Mária tanárképző intézetből való kilépéséről. Budapest, 1931. szeptember 17. ELTE EL 15/b. 2. doboz,1930–1931, 1–600.
91 Blum Gabriella esetében Sági István ügyleírásából arra lehetett következtetni, hogy a kérést az elnökség is elbírálhatja. Melich János, a rá jellemző „Nem lehet”. szófordulattal jelezte, hogy az ügy az igazgatótanács elé terjesztendő, amely a Blumot ismerő tanácstag, Tangl Károly hozzájárulása miatt végül kedvező döntést hozott. ad. Tk. 1728/1930–1931. Sági István feljegyzése Blum Gabriella kérvényéhez. Budapest, 1931. március 26. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
92 Jánossy László fentebb már idézett esetében Sági István a kérelem elutasítását javasolta alaki okok miatt, hiszen kérelmét 1929 októberében már egyszer elutasította. Az igazgatótanács 1930. november 27-i ülésén mégis azt a döntést hozta, hogy figyelmeztetéssel ugyan, de utólag elismerhető volt féléve, mivel kollokviumokat tett, amit a tanulmányok folytatására utaló erőfeszítésként értékeltek a testületben. ad. Tk. 220/1930–1931. Sági István feljegyzése Jánossy László kérelméhez. Budapest, 1930. november 30. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
93 Tk. 2100/1931–1932. Petz Gedeon elnök hirdetménye a jelentkezőkönyv hamisításáról. Budapest, 1932. március 10. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
94 534/1930–1931. A Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának határozata Fejér Ferenc aláíráshamisítási ügyében. Budapest, 1931. június 8. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
95 Ad. Tk. 2572/1930–1931. Sági István feljegyzése Fejér Ferenc ügyéhez. Budapest, 1931. júniusa. ELTE EL 15/b. 4. doboz, 1930–1931, 1701–2596.
96 Pál Menyhért szintén folytatólagosan, az 1929/1930. I., 1930/1931. I–II., valamint az 1931/1932. I. hamisított meg aláírásokat és érdemjegyeket. Esetében szintén kétévi eltiltást és az érintett félévek megsemmisítését szabta ki büntetésként. 2143/1933–1934. Angyal Dávid rektor: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanácsa, mint Fegyelmi Hatóság ítélte Pál Menyhért indexhamisítási ügyében. Budapest, 1933. november 23. ELTE EL 15/d. 13. doboz, vegyes iratok 1899–1915, 9. dosszié, 1931/32–1934/35.
97 Tk. 1455/1931–1932. Petz Gedeon elnök levele Gombocz Zoltán tanácstagnak Heckenast Dezső jelentkezőkönyvében szereplő aláírásai miatt. Budapest, 1932. február 4. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
98 Ad. 1455/1931–1932. Gombocz Zoltán tanácstag válasza Petz Gedeon elnök részére. Budapest, 1932. március 8. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
99 Hermann Károlyt 1934 júliusában hívta fel az elnökség, hogy jelenjen meg a tanárképző intézet elnöki helyiségében, miután jelentkezőkönyvében gyanús tanácstagi aláírásokat találtak. A felszólításnak Hermann nem tett eleget, s többé nem jelentkezett az intézetben. Tk. 1087/1931–1932. Sági István szolgálattételre beosztott gyakorlóiskolai tanár feljegyzése Hermann Károly német–francia–olasz szakos tanár jelentkezőkönyvi aláírási hamisításáról. Budapest, 1934. július 16. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
100 Ezt az eljárást alkalmazták Heckenast Gusztáv és Tóth Irén ellen is. Előbbi Gombocz Zoltán aláírását hamisította meg. Miután tettét elismerte, az igazgatótanács megsemmisítette az 1931/1932. tanév II. félévében végzett tanulmányainak eredményeit. Tóth Irén Melich János és Petz Gedeon aláírásait hamisította meg, ráadásul megpróbálta az elnökhelyettest vallomásaival félrevezetni. Esetében is csupán az érintett félév, az 1930–1931. tanév II. félévét semmisítette meg a tanács. További szankciókat egyikük ellen sem alkalmaztak, azaz elvileg tanulmányaikat folytathatták. Tk. 457/1931–1932. Sági István gyakorlóiskolai rendes tanár feljegyzése Tóth Irén jelentkezőkönyvében történt aláírás hamisításáról. Budapest, 1931. november 12. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253; Ad. 1455/1931–1932. Sági István feljegyzése Heckenast Dezső jelentkezőkönyvi hamisítási ügyéhez. Budapest, 1932. június 17. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
101 Tk. 41/1930–1931. Melich János ügyvezető alelnök levele Mauritz Béla bölcsészkari dékánnak aláírások hamisítása ügyében. Budapest, 1930. július 10. ELTE EL 15/b. 2. doboz, 1930–1931, 1–600.
102 988/1930–1931. A budapesti királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának határozata Vörös István bölcsészhallgató indexhamisítási ügyében. Budapest, 1931. január 24. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
103 Ad. 1197/1930–1931. Sági István: Vörös István ügye a tanárképző intézet értelmezésében. Budapest, 1931. február 9. ELTE EL 15/b. 3. doboz, 1930–1931, 601–1700.
104 Tk. 902–911/1931–1932. A Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsa 1931. november 18-i ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1931. november 18. VII. 1. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
105 Tk. 1116/1931–1932. Petz Gedeon elnök levele a VKM-miniszternek Vörös István beiratkozásának elutasításáról. Budapest, 1931. december 18. ELTE EL 15/b. 5. doboz, 1931–1932, 1–1253.
106 Tk. 1785/1931–1932. Melich János elnökhelyettes levele Vörös István bölcsészhallgató számára. Budapest, 1932. február 22. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
107 Tk. 1784/1931–1932. Petz Gedeon elnök körlevele a tanácstagoknak rendkívüli tanácsülésről Vörös István felvétele ügyében. Budapest, 1932. február 20. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
108 Tk. 2089/1931–1932. Jegyzőkönyv a Budapesti M. Kir. Középiskolai Tanárképző Intézet igazgatótanácsának 1932. február 25-én tartott üléséről. Budapest, 1932. február 25. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
109 2147/1931–1932. Petz Gedeon elnök felterjesztése a VKM-miniszterhez Vörös István tanárképző intézeti felvétele ügyében. Budapest, 1932. március 21. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
110 14.923/1932. IV. Szily Kálmán államtitkár rendelete Vörös István ügyében. Budapest, 1932. április 23. ELTE EL 15/b. 6. doboz, 1931–1932, 1254–2550.
111 A rendőrség az egyetemi csoport vezetőinek tekinthető hallgatókat tartóztatta le, akik mindannyian a tanárképző intézet tagjai voltak: Birki Ágnes negyedéves volt, mennyiségtan–természettan szakcsoporton szerzett alapvizsgát 1931 szeptemberében kitűnő, dicséretes eredménnyel. Rácz István ötödéves görög–latin–olasz szakos már gyakorló tanárjelölt volt. Széll Jenő harmadéves, magyar–francia szakos, alapvizsgáját 1932 áprilisában teljesítette kitűnő, jó eredménnyel. Mészáros Zolán negyedéves magyar–német szakos volt, alapvizsgáját 1930 októberében teljesítette dicséretes, jó eredménnyel. Németh Béla szintén negyedéves, magyar–latin szakos hallgató volt, alapvizsgája 1930 októberében elégséges, elégséges eredményű volt. A későbbi belügyminiszter, Rajk László harmadéves, magyar–francia szakos hallgató volt, aki 1931 áprilisában jó, jó eredményű alapvizsgát tett, s a csoport tagjaival szemben már 1932 júniusában letartóztatták. Weiss Emília másodéves magyar–német szakos volt, így alapvizsga előtt állt a letartóztatáskor. Tk. 1779/1932–1933. Emlékeztető a kommunista összeesküvésben érintett hallgatókról. Budapest, 1933. június 6. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
112 Széll Jenőt egyévi és hathavi börtönre, Birka Ágnest nyolc hónapi, Beck Máriát ugyancsak nyolchavi, Rácz István egyévi és kéthavi, Weiss Emíliát öthavi, Németh Bélát egyhavi, Mészáros Zoltánt háromhavi fogházra ítélte a bíróság. Rajk László ügyében pedig felmentő ítélet született. Tk. 1779/1932–1933. Emlékeztető a kommunista összeesküvésben érintett hallgatókról. Budapest, 1933. június 6. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
113 Tk. 1779/1932–1933. Emlékeztető a kommunista összeesküvésben érintett hallgatókról. Budapest, 1933. június 6. ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
114 Tk. 670/1932–1933. Oskó Aladár magyar–latin szakos kérelme gyakorlóéve folytatására. Budapest, 1932. október 18. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
115 Ad. Tk. 670/1932–1933. Sági István javaslata Oskó Aladár gyakorlatának folytatása ügyében. Budapest, 1932. november 24. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250; Ad. Tk. 670/1932–1933. Az igazgatótanács 1932. december 1-i határozata Oskó Aladár gyakorlatának folytatásáról. Budapest, 1932. december 6. ELTE EL 15/b. 8. doboz, 1932–1933, 601–1250.
116 19.885/1933. IV. A VKM-miniszter leirata az egyetemi tanácshoz a kommunista szervezkedésben érintett hallgatók ügyében. Budapest, 1933. szeptember 14. ELTE EL 14/e. 4. doboz, 1930–1939, 3. dosszié, 1932–1933.
117 Tk. 662/1934. A VKM 24.402/1934. IV. rendelete a kommunista egyetemi hallgatók nyilvántartásának létrehozásáról. Budapest, 1934. november 22. ELTE EL 15/b. 8. iktatókönyv, 1934– 1937.
118 Tk. 853/1934–1935. A VKM-nek jelentés kommunista hallgatók nyilvántartásáról. Budapest, 1935. január 12. ELTE EL 15/b. 8. iktatókönyv, 1934–1937.
119 Tk. 856/1936–1937. A VKM-nek javaslat: a kommunista ügyek nyilvántartásának elősegítése, Schwartz Endre tanárjelölt ügyével kapcsolatban. Budapest, 1936. december 1. ELTE EL 15/b. 8. iktatókönyv, 1934– 1937.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave