Ad. Tk. 1673/1932–33. szám. D. melléklet. A Szabályzat és Utasítás jóváhagyásra felterjesztett példánya. Budapest, 1933. március 16.

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabályzat és utasítás a középiskolai tanárjelöltek gyakorlati képzéséről.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első fejezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlati képzés igazgatása
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. §. A tanítási gyakorlat kötelezettsége, ideje és tanulmányi föltételei.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről szóló 1924. évi XXIV. tc. 6. §-a értelmében kivétel nélkül minden tanárjelölt tartozik a főiskolai tanfolyam elvégzése után legalább egy évet valamely nyilvános középiskolában, elsősorban a tanárképzőintézettel kapcsolatos gyakorló-középiskolákan tanítási gyakorlattal tölteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlat vagy az iskolai év elején: szeptember hó elsején, vagy pedig a középiskolai második félév elején: február hó 1-én, kezdhető meg. Az iskolai év elején kezdett gyakorlat ugyanazon iskolai év végéig, a második félév elején kezdett gyakorlat pedig a következő iskolai évben január hó 31-ig tart.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azok a jelöltek, akik az érettségi vizsgálat letétele után, de nem egyetemi és tanárképzőintézeti tanulmányaikkal egy időben, legalább egy évig tényleges katonai szolgálatot teljesítettek, vagy a m. kir. honvédséghez karpaszományos minőségben betoboroztattak, azonban katonai kötelezettségüknek csak tanulmányaik befejezése után fognak eleget tenni, félévi eredményes tanítási gyakorlat alapján jelentkezhetnek pedagógiai vizsgálatra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskolai év elején azok a jelöltek kezdhetik meg gyakorlatukat, akik tanári szakvizsgálatukat szeptember hó 1. előtt sikeresen leteszik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskolai év elején feltételesen gyakorlatra bocsáthatók azok az alapvizsgálatot tett jelöltek is, akiknek a szakvizsgálat letételéhez szükséges tanulmányi feltételeik megvannak, de szakvizsgálatukat nem tették le vagy megkezdett szakvizsgálatukat nem fejezték be szeptember 1. előtt. E jelöltek csak akkor kezdhetik meg szeptember hóban a gyakorlóévet, ha szakvizsgálatuk elhalasztását elfogadható okkal igazolják, tanítási gyakorlatuk pedig csak akkor fogadható el a pedagógiai vizsgálat feltételéül, ha szakvizsgálatukat szeptember hó végéig sikeresen leteszik. Ellenkező esetben tanítási gyakorlatukat szeptember haván túl nem folytathatják, s csak szakvizsgálatuk sikeres letétele után oszthatók be újból.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az iskolai év második felében azok a jelöltek kezdhetik meg gyakorlóévüket, akik a szakvizsgálatot február hó. 1. előtt sikeresen leteszik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanítási gyakorlatot a szakvizsgálathoz szükséges egyetemi és tanárképzőintézeti tanulmányok befejezésétől számított öt esztendő alatt be kell fejezni, mert ezen a határidőn túl elévül a jelölteknek az a joga, hogy a szakvizsgálat előtt végzett tanulmányai alapján pedagógiai vizsgálatot tehessen. Az ötödik esztendő után csak akkor kezdhető meg a tanítási gyakorlat, ha a jelölt az egyetemen és tanárképzőintézetben félévi filozófiai és pedagógiai tanulmányokat folytat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlóévet egymás után következő két félévben kell eltölteni. Ha a jelölt félévi eredményes gyakorlat után tanulmányi vagy egyéb ok miatt nem folytatja gyakorlóévét, legfeljebb kétévi szünet után új beosztás alapján végezheti második félévi gyakorlatát. Két iskolai évnél hosszabb megszakítás után a gyakorlóév folytatásának joga elévül. Ilyen esetben újabb egyévi gyakorlatot kell a jelöltnek végeznie.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. §. A gyakorlati képzéssel foglalkozó középiskolák.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek tanítási gyakorlatukat a következő középiskolákban szerezhetik meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. elsősorban a tanárképzőintézettel kapcsolatos gyakorló-középiskolában,
  2. az 1924. évi XXVII. tc. 6. §-a alapján vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletével erre a célra a tanárképzőintézet székhelyén kijelölt középiskolában,
  3. szükség esetén a tanárképzőintézet székhelyén levő más nyilvános középiskolában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A férfi tanárjelöltek fiúközépiskolában, a nő tanárjelöltek leányközépiskolában töltik gyakorlóévüket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. §. A gyakorlóévi beosztásért való folyamodás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden tanárjelölt, aki tanítási gyakorlatot óhajt folytatni, gyakorlóévre való beosztásért folyamodni tartozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Évenként kétszer lehet folyamodni: június 1-től 25-ig a következő iskolai év elején kezdődő és január 1-től 25-ig az iskolai év második felében kezdődő gyakorlat engedélyezéséért.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek gyakorlóévre való beosztást kérő folyamodványukat a tanárképzőintézet elnökségéhez nyújtják be. Ha a tanárképzőintézet székhelyén több középiskolában történik a jelöltek gyakorlati képzése, a szakvizsgálatot tett folyamodók megjelölhetik azt az intézetet, amelyben gyakorlóévüket tölteni óhajtják, tanulmányi vagy egyéb fontos ok miatt azt is kérhetik, hogy gyakorlatukat más középiskolai tanárképzőintézet székhelyén levő középiskolában végezhessék. Az ilyen kérelmek teljesítése azonban a tanárképzőintézet elnökségének a kérelemben felsorolt okok és az intézeti érdekek mérlegelése alapján hozott döntésétől függ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapvizsgálattal folyamodó jelöltek (vö. 1. §.) a tanárképzőintézet elnökségétől a gyakorló-középiskolába vagy a kijelölt középiskolába való beosztásukat kérhetik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárképzőintézetek székhelyén kívül levő középiskolába nem lehet beosztást kérni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folyamodás alkalmával a jelölt személyi és tanulmányi adatait feltüntető jelentkezőlapot tölt ki s a jelentkezőlap adatait okmányaival igazolja. Azok a jelöltek, akik a gyakorlóév megkezdése előtt egy évvel vagy régebben végezték egyetemi és tanárképzőintézeti tanulmányaikat, folyamodványukhoz hatósági erkölcsi bizonyítványt tartoznak mellékelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A folyamodás módjáról és idejéről a tanárképzőintézet elnöksége félévenként hirdetményben tájékoztatja a jelölteket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. §. A gyakorlóévre való beosztás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárképzőintézet elnöksége a szakvizsgálatot tett jelölteket beosztja a gyakorló-középiskolába és a kijelölt középiskolákba, s az iskolai év elején feltételesen megengedi a gyakorlat megkezdését ugyanezen intézetekben a szakvizsgálatot szeptemberben tevő jelölteknek. A feltételesen beosztott jelöltek október 1-ig az intézet igazgatója előtt igazolják szakvizsgálatuk letételét. Aki szeptember végéig szakvizsgálatát nem teszi le vagy nem fejezi be, gyakorlatát nem folytathatja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a vezető tanárok és a jelöltek száma és szaktárgyaik szerinti aránya miatt minden folyamodó nem osztható be a gyakorló-középiskolába és a kijelölt középiskolákba, a tanárképzőintézet elnöksége a tanárképzőintézet székhelyén levő, gyakorlati képzésre ki nem jelölt középiskolába is oszthat be jelölteket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ilyen esetben a tanárképzőintézet elnökségének kérelmére a tankerületi főigazgató megküldi az elnökségnek a jelöltek gyakorlati képzésére ajánlott középiskolák és szaktanárok jegyzékét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapvizsgálattal folyamodó jelöltek csak a gyakorló-középiskolába vagy a kijelölt középiskolákba osztható be a gyakorlat megkezdésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden jelölt egész gyakorlóévét abban az intézetben tölti, amelybe gyakorlata kezdetén beosztatott. Kivételesen, fontos tanulmányi okokból is csak az engedhető meg, hogy második gyakorló félévére a tanárképzőintézet székhelyén levő más intézetbe osztassék be, félév közben azonban nem helyezhető át.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a jelölt abban az intézetben, melybe beosztatott, az intézet tanterve és a jelölt szakcsoportja miatt mind a két szaktárgyát nem gyakorolhatja, megengedhető neki az intézet tantervében nem szereplő szaktárgya tanításának egy más középiskolában való gyakorlása. Az ilyen jelölt minden egyéb gyakorlóévi teendőjét abban az intézetben végzi, amelybe eredetileg beosztatott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azoknak a jelölteknek, kik középiskolai képesítésük után felsőkereskedelmi iskolai tanári kiegészítő képesítést is akarnak szerezni, megengedhető, hogy gyakorlóévük alatt felsőkereskedelmi iskolai szaktárgyaik tanítását is gyakorolhassák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölteket beosztásukról és a gyakorlatra való jelentkezés idejéről a tanárképzőintézet elnöksége hirdetmény útján értesíti. A jelöltek a kitűzött időben az igazgatónál személyesen jelentkeznek. Esetleges elmaradásukat a jelentkezést követő három nap alatt igazolniuk kell. Aki a gyakorlatot a félév elején bármilyen ok miatt nem kezdi meg, a következő félévre való beosztásért újra folyamodni tartozik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. §. A gyakorló tanárjelöltek tanárképzőintézeti tanulmányai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlóév a középiskolai tanári képesítéshez szükséges ötödik tanulmányi év. Ebben az évben a jelöltek folytatólag beiratkoznak a tanárképzőintézetbe, és kötelesek ott gyakorlati pedagógiai előadásokat hallgatni. Ilyen előadások: a) gyakorlóévi theoretikum (két félévig heti 2 óra b) szaktárgyaik tanításának módszertana (egy-egy félévig heti 1-2 óra), c) iskolaegészségtan (egy félévig heti 1 óra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlóévi theoretikumot a gyakorló-középiskola jelöltjeinek az intézet igazgatója, vagy a jelöltek pedagógiai vezetője tartja, a kijelölt középiskolákba és a tanárképzőintézet székhelyén levő más középiskolákba beosztott jelölteknek pedig a tanárképzőintézet igazgatótanácsától megbízott előadó. A szaktárgyak tanításik módszertanának és az iskolaegészségtannak az előadásáról a tanárképzőintézet igazgatótanácsa gondoskodik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlóévi tanárképzőintézeti előadások hallgatása ugyanúgy tanulmányi feltétele a pedagógiai vizsgálatnak, mint a tanítási gyakorlat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek a gyakorlóévben kötelező tanárképzőintézeti előadásokon kívül beiratkozhatnak az egyetemre harmadik szaktárgyuknak legfeljebb heti 8 órában való hallgatására, vagy pedig a a felsőkereskedelmi iskolai tanárképzőintézetbe a kiegészítő képesítéshez szükséges előadásokra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárképzőintézetbe való beiratkozás idejéről és a gyakorlóévre hirdetett előadásokról a tanárképzőintézet elnöksége félévenként hirdetményben tájékoztatja a jelölteket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. §. A jelöltek szolgálati és fegyelmi helyzete, szabadsága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek tanulmányaik folytatására osztatnak be gyakorlóévre. Önálló tanári működést az intézetben nem folytathatnak, hanem az igazgató és a vezető tanárok rendelkezései szerint készülnek a tanári pályára. Nem tagjai a tanári testületnek, de a gyakorlatuk ideje alatt mindenben tartoznak az intézet fegyelmi és munkarendjéhez alkalmazkodni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-középiskola jelöltjei egyúttal tagjai a gyakorló-középiskolának mint a tanárképzőintézet gyakorlati pedagógiai intézményének. Végzett tanulmányaik szerint:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. rendes tagok a szakvizsgálatot tett jelöltek,
  2. rendkívüli tagok az alapvizsgálattal feltételesen beosztott jelöltek szakvizsgálatuk letételéig,
  3. vendégtagok a gyakorlóévüket már eltöltött és az igazgató engedélyével a gyakorlóévi teendőkben tovább is részt vevő jelöltek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölteknek intézetük igazgatósága útján előterjesztett kérelmükre a tanárképzőintézet elnöksége egészségi okokból hatósági vagy közkórházi orvosi bizonyítvány alapján szabadságot engedélyezhet. Ha az engedélyezett szabadság nem tart tovább hat hétnél, a szabadságon töltött idő nem tekinthető a gyakorlat megszakításának. Ha azonban a szabadság hat hétnél hosszabb ideig, de legfeljebb öt hónapig tart, a jelöltnek folytatólagosan még egy félévi gyakorlatot kell végeznie. Öt hónapnál hosszabb ideig tartó betegség esetén a jelölt újabb teljes pedagógiai gyakorlatra osztandó be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabadság tartama az engedély számával és keltével a jelöltek nyilvántartására és a működési bizonyítványba bevezetendő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Indokolt esetekben az intézet igazgatója engedélyezhet a jelölteknek legfeljebb nyolc napig tartó szabadságot. Ugyancsak az igazgató engedélyez a pedagógiai vizsgálat, s a feltételesen beosztott jelölteknek a szakvizsgálat idejére is legfeljebb nyolc napi szabadságot.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden igazolatlan mulasztás a gyakorlat megszakítását jelenti. Ilyen esetben a jelölt csak újabb beosztás alapján a következő félévben kezdheti meg újból a gyakorlatot.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. §. A gyakorlat ismétlése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1924. évi XXVII. tc. és 13. §-a tanítási gyakorlat időtartamát legalább egy évben szabja meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a jelölt egy évi gyakorlattal nem szerzi meg az önálló tanári működés megkezdéséhez szükséges módszeres képzettséget, vezető tanárainak évvégi minősítése és az igazgató jelentése alapján a tanárképzőintézet elnöksége a jelöltet további félévi vagy egészévi ismétlő gyakorlatra utasíthatja (vö. 29. §.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ismétlő gyakorlatot a jelölt ugyanabban az intézetben köteles tölteni, melyben elsőízben gyakorolt. A gyakorlat ismétlése alatt a jelölt legalább három hétig tanít és próbatanítást tart (vö. 20. §.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a jelölt gyakorlatának kétszeri ismétlésével sem szerzi meg a megfelelő tanítási készséget, további egyévi gyakorlatra csak a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével osztható be.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. §. Továbbképző gyakorlat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Olyan jelölteknek, akik gyakorlóévüket megfelelő eredménnyel elvégezték, a gyakorló-középiskolában és a kijelölt középiskolában az igazgató megengedheti, hogy pedagógiai gyakorlatukat még egy évig folytathassák. Az ilyen jelöltek az első évet végző jelöltekkel azonos módon vesznek részt a gyakorlóévi teendőkben, szaktárgyaik tanítására is beoszthatók, de próbatanítást nem tartanak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

9. §. Ösztöndíjak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek gyakorlóévük alatt felettes hatóságaik adományozásából részesülhetnek:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. közalkalmazotti ösztöndíjban,
  2. gyakorló-középiskolai ösztöndíjban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közalkalmazotti ösztöndíjat az 1927. évi XIV. tc. alapján a tanárképzőintézet igazgatótanácsa, a gyakorló-középiskolai ösztöndíjat pedig az iskola tanári testületének és a tanárképzőintézet igazgatótanácsának javaslatára a vallás- és közoktatásügyi miniszter adományozza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közalkalmazotti ösztöndíjért a tanárképzőintézet elnökségének, a gyakorló-középiskolai ösztöndíjért az intézet igazgatótanácsának pályázati hirdetményére folyamodnak a jelöltek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanárképzőintézet elnöksége a közalkalmazotti ösztöndíjak adományozása előtt a folyamodókról minősítő jelentést kér intézetük igazgatóságától.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Más adományozásból élvezett ösztöndíjukat vagy tanulmányi segélyüket a jelöltek tartoznak bejelenteni intézetük igazgatóságának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyidejűleg kétféle ösztöndíjban senki sem részesülhet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

10. §. A jelöltek nyilvántartása és működésének igazolása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézet igazgatója a beosztott jelöltekről jelentkezőlapjuk és eredetiben bemutatott okmányaik alapján minden iskolai évben törzskönyvet vezet. A törzskönyv magában foglalja a jelölt nevét, személyi és tanulmányi adatait (születési helyét és idejét, apja v. gyámja nevét, foglalkozását és lakóhelyét, a jelölt vallását, lakását, egyetemi és tanárképzőintézeti tanulmányi helyét és idejét, szaktárgyait, tanári alap- és szakvizsgálatának helyét, idejét és tárgyankénti minősítését), a beosztó hatóság rendeletének számát és keltét, a gyakorlóév megkezdésének és befejezésének időpontját, a szabályzat és utasítás második fejezetében részletezett teendők végzését tanusító adatokat, a tanítási gyakorlat eredményét és a jelölt évvégi minősítését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölt személyi és tanulmányi adatainak évközben történő változását az igazgatónak vagy helyettesének tartozik bejelenteni. A tanításra, próbatanításra, bírálói, jegyzői ténykedésre vonatkozó adatok a heti értekezletek jegyzőkönyvei alapján vétetnek nyilvántartásba.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-középiskola igazgatója és minden olyan középiskola igazgatója, amelybe jelöltek osztatnak be, az első félévben október 15-ig, a második félévben február 15-ig név és szaktárgyak szerint kimutatást terjeszt fel a tanárképzőintézet elnökségéhez azokról a jelöltekről, akik a félév elején az intézetben gyakorlóévüket megkezdték, mind a két félév végén pedig azokról a tanárjelöltekről: a) akik gyakorlóévüket befejezték, b) akik gyakorlóévüket megszakították, c) akik a gyakorlóév alatt kötelességeikben nem feleltek meg s nem szereztek megfelelő módszeres képzettséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-középiskola és a jelöltek képzését végző minden más középiskola igazgatója a gyakorlati képzésre vonatkozó jelentéseit közvetlenül terjeszti fel a tanárképzőintézet elnökségéhez. A kijelölt középiskolákban a gyakorlati képzéssel kapcsolatban tartott értekezletek jegyzőkönyve jóváhagyás végett a tanárképzőintézet elnökségéhez terjesztendő fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézet igazgatója a jelöltnek a pedagógiai vizsgálatra való folyamodásához vagy jelentkezéshez, továbbá a gyakorlóév végén a gyakorlat befejezésének igazolására a törzskönyv alapján bélyegköteles működési bizonyítványt állít ki (vö. 29.§.). A működési bizonyítvány kiadása a törzskönyvbe följegyzendő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az a jelölt, aki szaktárgyai tanítását egyidejűleg két intézetben gyakorolja, mind a két intézet igazgatójától kér működési bizonyítványt a pedagógiai vizsgálat előtt és a gyakorlóév végén. A második félévre más intézetbe áthelyezett jelölt az előző intézet igazgatójától nyert működési bizonyítvánnyal igazolja első félévi gyakorlatát. A jelöltek évvégi részletes minősítése csak hivatalos használatra kiállított működési bizonyítványba írható be (vö. 30. §.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak az intézet igazgatója adhat a jelölteknek látogatási igazolványt is.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

11. §. A gyakorlati képzésre való felügyelet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-középiskolával szemben a tanárképzőintézet elnökét illetik meg a tankerületi főigazgató intézkedési és felügyeleti jogai. Az elnökön kívül a tanárképzőintézet igazgatótanácsának tagjai időnként megjelennek a gyakorló-középiskolában, s megfigyelik az oktatás menetét és a jelöltek szakszerű gyakorlati képzését. Észrevételeiket a gyakorló-középiskola vezető tanárai és igazgatója részvételével tartott értekezleten teszik meg. A pedagógia egyetemi nyilvános tanára mint az igazgatótanács tagja tanácskozási joggal részt vehet a gyakorló-középiskola értekezletein és tanácskozásain (vö. 13. §.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kijelölt középiskolák a tankerületi főigazgató hatáskörébe tartoznak, de a jelöltek beosztását és gyakorlati képzésének irányítását közvetlenül a tanárképzőintézet elnöksége végzi. A tanárképzőintézet elnöke jelöli ki az igazgató előterjesztésére a kijelölt középiskolák vezető tanárait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elnök és az igazgatótanács tagjai a tanítási órákon megfigyelik a jelöltek gyakorlati képzését s erre vonatkozó észrevételeiket az igazgató és a vezető tanárok részvételével tartott értekezleteken megtehetik. Az ilyen értekezlet jegyzőkönyve jóváhagyás végett a tanárképzőintézet elnökségéhez, s jóváhagyás után tudomásul vétel végett a tankerületi főigazgatóhoz fölterjesztendő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aki nem jelölt középiskolákba a tanárképzőintézet elnökségének átirata a tankerületi főigazgató osztja be a jelölteket, gyakorlati képzésük is az ő felügyelete alatt történik. A tanárképzőintézet elnöke és igazgatótanácsának tagjai ezekben az intézetekben szintén megfigyelhetik a tanítási órákon a jelöltek gyakorlati képzését. Esetleges észrevételeiket a tanárképzőintézet elnöke közli a tankerületi főigazgatóval.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek próbatanításán a tanárképzőintézet elnökén és igazgatótanácsa tagjain kívül minden intézetben részt vehet a tanárvizsgálati bizottság elnöke, kiküldöttje vagy megbízottja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A próbatanítások idejét az intézet igazgatója előre közli a tanárképzőintézet és a tanárvizsgáló bizottság elnökségével.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Második fejezet

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlati tanárképzés módja
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

12. §. A gyakorló-középiskola.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-középiskolának az a feladata, hogy a leendő középiskolai tanárok nevelői és oktatói munkáját tudatossá és tervszerűvé tegye s őket erre a hivatásszerű munkára kiképezze. Az iskola élete, szervezete e cél szerint alakul. Anélkül, hogy valamely meghatározott pedagógiai rendszer szolgálatába szegődnék, általában oly elvszerű, a legjobb pedagógiai megfontolásoknak megfelelő iskolai életközösségbe állítja a jelöltet, melyben az hivatása értékeinek tudatára ébred, megvalósításukra alkalmat nyer és mindig ösztönző, tanulságos példára és lelkesítő emlékre tesz szert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E mellett a gyakorló-iskola állandó pedagógiai elmélkedés színhelye, s ezzel a középiskolai pedagógiai köztudat elmélyítésének és továbbfejlesztésének legjelentősebb gyakorlati szerve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minthogy a gyakorló-iskola a nevelés és oktatás tudatos intézésére készít elő, ezért életében gyakorlatnak és elméletnek elválhatatlan egységben kell lennie; munkásságának úgy kell alakulnia, hogy elmélet és gyakorlat egymást mindenkor kölcsönösen serkenthesse és megtermékenyíthesse.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

13. §. A pedagógiai vezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elvszerű és egységes pedagógiai szellem kialakulásában a gyakorló-iskola valamennyi tényezőjének, a tanároknak, a jelölteknek és a tanulóknak egyaránt közre kell működniük. A legfőbb irányítás az igazgató feladata, aki rendszerint a jelöltek általános pedagógiai kiképzését is végzi. Hogy e tisztét kellően teljesíthesse, a gyakorló-iskola egyik tanára az adminisztrációs teendőkben való segédkezés céljából az igazgatót helyettesíti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a gyakorló-középiskola, mint a tanárképzőintézet szerve, az igazgatótanács felügyelete és vezetése alatt áll, ennélfogva a tanács elnökének és minden tagjának – elsősorban a pedagógia nyilvános tanárának, mint tanácstagnak – joga van arra, hogy a gyakorló-középiskola leckeóráit meglátogathassa és az ott folyó munkásságot megfigyelje. A pedagógia tanára azonkívül (a tanárképzőintézeti elnökség rendelkező jogainak épségben tartása mellett) a gyakorló-középiskola értekezletein és tanácskozásain tanácskozási joggal részt vehet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

14. §. A vezető tanárok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-iskola vezető tanárainak az a feladata, hogy a gondjaikra bízott tanárjelölteket szaktárgyaik körében a tervszerű oktató eljárásokkal megismertessék, s e végből őket elméleti és gyakorlati útmutatásokkal ellássák. Szükséges ezért, hogy a vezető tanárok mind szaktárgyaikban, mind ezek pedagógiai vonatkozásaiban teljes készültséggel rendelkezzenek, s egyúttal a gyakorlati tanításnak és nevelésnek is mesterei legyenek, mert csak ezekkel a tulajdonságokkal adhatják mintáját a jó tanításnak s élő példáját a hivatásáért lelkesedő igazi nevelő személyiségnek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ehhez képest a gyakorló-iskola igazgatóját és vezető tanárait, nagyobb képességet kívánó nehezebb munkájuknak megfelelően, anyagi tekintetben is megkülönböztetett hely illeti meg. Kötelező leckeóráik száma különleges munkakörük miatt heti 12, s javadalmazásuk a rendesnél nagyobb. Növendékeik létszáma, a gyakorlati tanárképzés sajátos természete miatt, osztályonként 36-nál több nem lehet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

15. §. A gyakorlóév
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlóévnek az a rendeltetése, hogy a gyakorló-iskola a jelöltet bevezesse az elvszerű nevelés és oktatás gyakorlásába, ennek elveit elméleti fejtegetésekkel tudatosakká tegye, meggyőződéssé érlelje, belenevelje őt az iskolai élet közösségébe, s megindítsa benne a sajátos nevelő lelkület kialakulását. Ezeknek a céloknak érdekében szükséges, hogy 1. a jelölt a gyakorló-iskolában tervszerű nevelést és oktatást lásson, 2. hogy ezt elméleti felvilágosítások segítségével megértse, 3. hogy ugyanily természetű oktatásban gyakorlatra tegyen szert és 4. hogy cselekvően részt vegyen az iskolai élet minden mozzanatában (önképzőkör, kirándulás stb.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet. A gyakorló-iskolának nem lehet sajátos feladata: 1. általában a jelöltek szaktudásának továbbfejlesztése, hézagainak pótlása; 2. a rendszeres elméleti pedagógiai képzés (ezt a jelölteknek már magukkal kell hozniuk), de az elméletből vállalnia kell mindazt a felvilágosítást, ami a tanítással összefügg. 3. Arról sem lehet szó, hogy ebben az évben módszeres gyakorlati feldolgozásban végigvezesse a gyakorlóiskola a jelöltet szaktárgyainak minden egyes részletén. 4. Nem feladata a gyakorló-iskolának a pedagógiai vizsgálatra való előkészítés sem, bár természetes, hogy az itt nyert elméleti és gyakorlati tanulságokat a jelölt a vizsgálaton is hasznosíthatja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

16. §. A gyakorlati képzés eszközei.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenn megjelölt célok szolgálatában áll: 1. a tanítási órák tervszerű látogatása (hospitálás); 2. a vezető tanárral folytatott megbeszélések, az úgynevezett theoretikumok és a próbatanításokkal kapcsolatos értekezletek; 3. a jelölt tanítása, illetőleg próbatanítása; 4. az egyéb intézeti teendőkben való segédkezés.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

17. §. A tanítási órák látogatása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az órák látogatása az egész évben egyik legfontosabb teendője a jelöltnek. Az első két héten legalább napi 3 órában hospitál, főkép saját szaktárgyainak tanításán. E két heti általános tájékozódás után az igazgató felhívására nyilatkozni tartozik, hová óhajtja beosztását. Szaktárgyanként egy-egy osztály megfelelő órái választandók lehetőleg vegyest az alsó és felső fokon. Az alsóbb osztályok órái módszeres feldolgozás szempontjából tanulságosabbak. Ugyanazon alsóbb osztályban is lehet választani a két tárgyat. Összesen heti 6 óránál kevesebb nem választható. A jelöltet azon legfőbb szemponton kívül, hogy eljárás tekintetében hol tanulhat legtöbbet, legfeljebb még a tárgy, vagy a tanár nevelő személyisége iránt való vonzódása befolyásolhatja; kényelmi (órarendi) szempontok nem érvényesíthetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bejelentések alapján az igazgató legkésőbb három nap alatt állandó és rendszeres látogatásra osztja be a jelölteket. E beosztás a jelöltek óhajtásai nem korlátozthatják; irányítója csupán a jelölteknek és a tanításnak lehető legjobban érvényesülő érdeke. Négynél több jelöltet egy tanárhoz egy tárgyra ugyanabba az osztályba nem lehet beosztani.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A végleges beosztást az igazgató vezető tanárok szerint csoportosítva közli ezekkel is és a jelöltekkel is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ettől kezdve a megszabott tárgyak óráin való jelenléttel a jelölre nézve az év végéig kötelező. Más órák mentül gyakoribb látogatása azonban a velejáró módszeres tanulságok miatt, úgyszintén az iskolai élet és műveltség egységére való ráeszméltetés okából ezentúl is mindvégig kívánatos.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

18. §. A tanításba való bevezetés általában.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorlati képzés súlypontja a vezető tanáron van. A jelölt módszeres fejlődését elsősorban ő irányítja. Nemcsak tanításával nyújt példát neki: az órán követett eljárását is előzőleg és utólag tüzetesen megbeszéli vele. Hogy ez a megbeszélés gyümölcsöző lehessen, a jelöltnek leckeóráira tárgyi és alaki szempontból elejétől fogva nemcsak a tankönyvből, hanem a vezető tanár ajánlotta segédeszközök felhasználásával alaposan készülnie kell.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezető tanár mindenekelőtt a tárgy megfelelő osztálybeli anyagával ismerteti meg a jelöltet s megköveteli tőle, hogy ezt részletesen áttanulmányozza. Ezt követi az évi anyag tagozódásának, majd a gyakorlat alapján az egyes módszeres egységeknek ismertetése. Szem előtt kell tartani, hogy a jelölt tárgyának nemcsak azon osztálybeli, hanem egész középiskolai anyagát s eloszlását, valamint a tantervben elfoglalt helyzetét és a többi tárgyakhoz való viszonyát is megismerje.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A képzésben elejétől fogva a jelölt teljes tevékenységének kell érvényesülnie. Már hospitálása sem szorítkozhatik puszta szemlélésre. Nemcsak a tanár hívja fel a jelölt figyelmét a tanítás egyes mozzanataira, a jelöltnek is tevékenynek kell lennie a megbeszélésekben. Neki felötlőbbek a benyomások, ezért minden lépésnek, akár tudni véli okát, akár nem, kérje magyarázatát. Ne szégyelje tájékozatlanságát, ne leplezgesse kétségeit, ne rejtegesse a saját nézeteit, ellenvetéseit se: csak a vélemények mérkőzéséből fejlődhetik ki meggyőződés. Vezető tanár és jelölt kölcsönösen eszméltesség, serkentsék, ösztönözzék egymást. Jó tanítás és a vezető tanár gazdag elméleti tudása mellett ezek az év végéig folytatott s minden elvi szempontot felölelő megbeszélések felérnek egy módszertannal. Egyébként módszeres tankönyvek, feldolgozások s methodikák ajánlása, illetőleg olvastatása szintén a vezető tanár feladata. Legalább egy módszertani művet a jelöltnek vezető tanára felügyelete és ellenőrzése alatt mindegyik tárgyából tüzetesen fel kell dolgoznia s a fontosabbakat megismernie.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

19. §. A tanítás megkezdése és beosztása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanítási készséggel nem szemléléssel, hanem csak gyakorlattal tesz szert a jelölt. A tanításra a jelölt a harmadik hónaptól kezdve a vezető tanár támogatása mellett részletes írásbeli óratervvel készül. Ezt az óratervet a lefolyt leckeórával egybevetve a vezető tanár és a jelölt megvitatják. Tanításra alkalmasnak a jelölt akkor tekinthető, ha a vezető tanár meggyőződik róla, hogy a jelölt az elméleti felvilágosítások nyomán tudja, milyen elveket érvényesítsen oktató munkájában. A tanítást a harmadik hónap (november) előtt megengedi csak a legritkább esetben szabad. A február 1-ével kezdő jelöltek tanítása az évvégi összefoglaló munka nehézsége és fontossága miatt rendesen a következő iskolai évre (okt., nov.) marad. A jelölt tanításra csak akkor bocsátható, ha három egymásután következő óratervét vezető tanára kielégítőnek találta s az igazgató jóváhagyta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanításra a jelölteket az igazgató osztja be, a következők figyelembevételével:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Azoknak a jelölteknek a tanítása, kik februárban kezdték gyakorló évüket, október-november, a gyakorlatukat szeptemberben kezdőké pedig december-április havára arányosan oszoljon szét.
  2. Egy osztályban egy időben a tanítás sok tárgyból jelöltek kezében ne legyen.
  3. Ne torlódjanak a jelöltek tanításai sem tárgyak sem vezető tanárok szerint. E szempontok a mellett, hogy az iskola érdekeit védik, lehetővé teszik azt is, hogy mindig legyen próbatanításra érett jelölt, s hogy tárgy, osztály és vezető tanár szerint a kívánatos változatosság érvényesüljön. Figyelni kell arra is, hogy a jelölt pedagógiai vizsgálatra való jelentkezéséig (nem a folyamodásig) legalább négy heti tanítási gyakorlattal rendelkezzék. A beosztást a jelöltekkel és a vezető tanárokkal tudatni kell.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

20. §. A tanítás tartalma.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanítás időtartamát egyrészt a jelöltek, másrészt az iskola, illetőleg a tanulók érdeke szabja meg. Minden jelölt legalább három hétig tanítja egyik szaktárgyát, de ha az iskola értekei megengedik, a másik szaktárgyát szintén tanítja három hétig. A két tárgy tanítása lehetőleg nem egy időben történik. Ha a tanítás idejét szünnapok szakítják meg, a tanítás tovább tart addig, míg a tárgy három heti óraszámát eléri.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Három teljes hétnél kevesebbet senki sem taníthat, viszont egy tárgyból hat teljes hétnél hosszabbi ideig sem. Fontos érdek esetén egyébként is bármikor megszakíthatja a tanítást. A tanítás végét a vezető tanár meghallgatása után szintén az igazgató állapítja meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölt tanításának anyaga önálló rész, egység legyen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

21. §. A tanításra való előkészület.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanítás ideje alatt a jelölt a vezető tanár útbaigazításai mellett még nagyobb gonddal készíti óraterveit. A helyes óratervnek s a sikerült leckeórának elejétől fogva a jó előkészület a feltétele. Az óratervben a jelöltnek világosan fel kell tüntetnie az anyag egész módszeres felépítését: az óra célját, tagoltságát, menetét, a főkérdések megjelölésével.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet. Az óraterv nem arra való, hogy a tanulókat s a jelöltet bilincsbe verje, s hogy azt, ha a tanítás frissebb, természetesebb fordulatot hoz, vagy változtatást, kitérést kíván, megmásítani ne lehessen; csak a tervszerű, módszeres menetet kívánja lelkiismeretes készüléssel a tudáshiány, didaktikai járatlanság vagy az elfogultság okozta zavarok ellen lehetőleg biztosítani. Csak ha a jelölt minden irányú rátermettsége, lelkiismeretessége és nyugalma hosszabb tanítás során bebizonyosodott, lehet tőle előkészületlenül szabadabb, de az óra menetét még mindig feltüntető vázlatot elfogadni. A megkötöttségtől fokozatosan kell őt vezetni a szabadság felé.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

22. §. Utólagos megbeszélések.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lefolyt leckeórák bő alkalmat adnak a jelöltnek arra, hogy tanítói eljárását utólagosan vizsgálat tárgyává tegye, s mintegy újból átélje. Az ilyen utólagos elmélkedések a jelöltet ráeszméltetik egyrészt arra, hogy milyen volt oktatásának hatása a tanulókra, másrészt arra, milyen megnyugtató mozzanatai voltak eljárásának, valamint milyenek voltak csalódásai, s hol és mily mértékben találkozott nehézségekkel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezeknek a személyes élményeknek benyomásait és tanulságait most már a vezető tanár saját tapasztalataival kiegészítve, megbeszélés alakjában értékesíti. Ne feledje azonban, hogy a tanítási órák főcélja nem a tanítói mesterség külső alakjának, fogásainak, technikájának gépies begyakorlása, hanem lélektani alapra helyezkedő módszeres készség, mely a jelöltet arra képesíti, hogy az egyetemes érvényű irányelveket a változó helyzet szerint egyénileg hogyan kell megvalósítania. A mester tanító és nevelő egyéniségének hatása nem terjedhet odáig, hogy mindenáron a maga képére és hasonlatosságára akarja formálni jelöltjét. A lényeg nem az utánzás, hanem egy pedagógiai öntudatosság magaslatára emelkedett tanári személyiségnek önmagából való fokozatos kifejlesztése. A tanítás közvetlen élményének s a megbeszéléseknek a jelöltet nemcsak önkritikára, hanem ellenkező véleményekkel is szembenéző öntudatosságra kell képesíteniük, a vezető tanárnak pedig arra, hogy a jelölt munkája e módszeres szabályokon átszűrődött egyéni munka legyen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

23. §. A vezető tanár felelőssége.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanítás menetéért és állapotáért a maga hatáskörében a jelölt tanításának ideje alatt is a vezető tanár felelős. A jelölt tanítása a vezető tanár állandó jelenlétében s ellenőrzése mellett folyik. A tanítás menetébe a tanár csak az elkerülhetetlen szükség esetében avatkozzék bele: ha a jelölt nyilvánvaló tárgyi hibát követett el, megakadt, vagy a tanulók nem értik – s ekkor is a jelölt tekintélyének lehető kímélésével; minden egyéb helyreigazítás az előleges vagy utólagos megbeszélések körébe tartozik. Folytonos és aprólékos gyámkodásának az órán helye nincs; önállóságra, de egyúttal felelősségérzésre kell nevelni a jelöltet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltnek meg kell tanulnia azt is, hogy biztosan megálljon az osztály előtt s uralkodjék rajta. A vezető tanár ennek érdekében az osztály fegyelmezésében – ha ez mint külön feladat előtérbe kerülne – lehetőleg hagyja a jelöltet magára s ne teremtse meg számára a fegyelmet mesterségesen a maga tekintélyével. Gondolni kell azonban arra, hogy a legjobb fegyelmi eszköz az egész osztálynak a munkába való belevonása. Ha ez sikerül, akkor a fegyelmezés mint külön feladat fel sem merül.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltnek kötelessége minden erejével arra törekedni, hogy az elvszerű tanítás gyakorlatát megszerezze. Az igazgató s a vezető tanár idevágó rendelkezéseit és utasításait pontosan követni tartozik. E nemű mulasztásai vagy lanyhasága szigorúan számbaveendők. Tanítási óráin az igazgató minél többször látogat s a jelölt, az osztály és a vezető tanár munkájának egybevetésével a maga részéről is igyekszik meggyőződni arról, megszerezte-e a jelölt azt a készséget, amelynek alapján önálló tanításra bocsátható. A gyakorlat végső célja odáig vinni a jelöltet, hogy magára hagyva, a maga erejével és tanítási készségével hivatása feladatait mind tökéletesebben tudja megoldani.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

24. §. A próbatanítás és a bemutató tanítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden jelölt tanítása utolsó hetében előre megállapított tanítási óráján próbatanítást tart. Ha a jelölt mind a két szaktárgyát tanítja, lehetőleg mind a kettőből tartson próbatanítást. A vezető tanárok meghallgatása után az igazgató állapítja meg, hogy a jelölt csak az egyik tárgyból vagy mind a kettőből és melyikből mikor tart próbatanítást.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A próbatanításon a vezető tanáron kívül jelen van az igazgató vagy megbízottja, részt vehet rajta a tanárképzőintézet elnökén és igazgatótanácsa tagján kívül a tanárvizsgáló bizottság elnöke, kiküldöttje vagy megbízottja (vö. 11. §.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A próbatanítás a jelölt módszeres készültségéről tanúskodó feltétele a pedagógiai vizsgálatra bocsátásnak. A tanítási készség megítélésénél azonban tekintetbe kell venni a próbatanításon kívül a jelölt egész tanítását. Ha három heti tanítás és a próbatanítás azt mutatja, hogy a jelölt még nem szerzett megfelelő módszeres képzettséget, a gyakorlóév letelte előtt további három heti tanításra és újabb próbatanításra osztandó be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A próbatanításon kívül az igazgató beosztása alapján egyes jelöltek az egész tanári kar és minden gyakorló tanárjelölt jelenlétében bemutató tanítást tartanak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutató tanításnak az a célja, hogy az intézeti oktatószemélyzet egész nyilvánossága előtt bemutassa a jelölt, mennyire sikerült elsajátítania az oktató készséget, s hogy tanításával mint tapasztalati anyaggal neki magának és valamennyi résztvevőnek tanulságos eszmecserére adjon alkalmat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutató tanítás rendes óra, amelyen minden külön alkalmi szabályt vagy tanító eljárást kerülni kell. A bemutató tanítás a hétnek egy állandóan meghatározott napján tartandó.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutató tanítás óratervét a jelölt két nappal előbb a tanácskozóterem asztalára teszi, hogy mindenki megtekinthesse. Bevezetésében tájékoztatás végett részletesen vázolja az óra előzményeit: a tanítás eddigi menetét s esetleg elvi megokolásait. Kívánatos, hogy az előre kijelölt bíráló az előző órákon is látogassa a jelölt óráját.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutató tanításra nemcsak a jelöltnek, hanem minden érdekeltnek készülnie kell: alapos megítélés és hozzászólás csak így lehetséges.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kívánatos, hogy év elején, de példaadás kedvéért máskor is, vezető tanár is tartson próbatanítással azonos körülmények között bemutató tanítást.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

25. §. Módszeres értekezletek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A bemutató tanítást követő második vagy harmadik napon a tanári testület a tanítás megbeszélésére minden gyakorló jelenlétében értekezletet tart. A cél nem csupán a jelöltnek vagy az órának egyszerű megbírálása, hanem a tanítással mint konkrét anyaggal kapcsolatba hozható módszertani elvi kérdések alapos megvitatása a jelenlevők részvételével és valamennyiük közös okulására. Minden ilyen értekezlet módszeres értekezlet a szó legszorosabb értelmében. Mindennek elvi megvilágításba kell kerülnie, s ezért az egész megvitatásának elvi magaslaton kell mozognia, a személyi él kerülésével. Az elvi kérdéseknek ez az állandó tárgyalása a szaktanári megbeszélésekkel, a theoretikumokkal és kinek-kinek saját tapasztalataival kibővülve célszerű módon vezeti be a jelölteket szaktárgyaik módszertanába, egyúttal az egységes elvszerű munka tudatát is ébrentartja az intézetben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezletek teljes tárgysorozata a következő: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása. 2. Az igazgató bemutatja az utolsó ülés óta érkezett közérdekű hivatalos iratokat. 3. Az igazgató közli a legközelebbi hetek munkarendjét, a jelöltek tanításra való beosztását, a próbatanítások rendjét, a szüneteket stb. 4. A vezető tanárok bejelentik a tanítás állapotában történt változásokat (jelöltek tanításának kezdete, vége) 5. Az igazgató, esetleg az egyes szakok szemmel tartásával megbízott tanár felhívja a figyelmet a pedagógiai, didaktikai és a szakirodalom újabb termékeire (könyvekre, cikkekre), esetleg be is mutatja őket. 6. Az igazgató közli a jelöltek tanításában tett tapasztalatait, ha általános tárgyalásuk szükséges; a személyi jellegűeket inkább négyszemközt, vagy a szaktanár útján kell elintézni. 7. A bemutató tanítás megbeszélése: a) az előadó önbírálata; b) a bírálat; c) a jelöltek hozzászólása; d) a vezető tanár részletes beszámolója a próbatanításról; e) a szaktanárok; f) a többi vezető tanár hozzászólása; h) az igazgató összefoglalása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az önbírálatban, a bírálatban és az értekezleti, valamint minden más megbeszélésben a következő legfontosabb szempontok érvényesíthetők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

I. Anyag tekintetében: a) A tantervi célok. Az osztálycélok. Az eddigi menet s megokolása. A leckeóra anyagának összefüggése az előzőkkel s következőkkel. Nem volt-e a leckeóra anyaga sok vagy kevés? A leckeóra célja, egysége, felépítése, tagoltsága helyes és világos volt-e? Nem voltak-e tárgyi tévedések?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

b) Az anyag feldolgozásának menete megfelelt-e az ismeretszerzés lélektani menetének? Az oktatás a tanulás előző menetéhez kapcsolódott-e? Elég elmélyedéssel s szükség szerint elemzően, illetőleg összefoglalóan történt-e? A szemléltetés eszközei. Elégséges volt-e a tapasztalati anyag? Az elvonás és rendszerezés nem volt-e korai és erőszakolt? Az alkalmazás elég gondolkodtató és változatos volt-e? Mi történt a bevésés érdekében? Vázlat, összefoglalás, diárium. Olyan volt-e az eljárás, hogy elég alkalmat adott a tanulók öntevékenységére? Tudta-e a jelölt ezt a munkát iránytani és ellenőrizni? Amit adott, szemléletes, logikus és jól tagolt volt-e? Ellenőrizte-e a megértést? Helyesek voltak-e a kérdései? Nem erőszakolta-e a feleleteket?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

II. A jelölt tanári egyénisége tekintetében. A jelölt szakképzettsége és módszeres elméleti tájékozottsága megfelel-e a követelményeknek? Eljárása alaki szempontból nem kifogásolható-e? Fellépése határozott és nyugodt-e? Szeretettel bánik-e növendékeivel? Eljárásából nem hiányzik-e a közvetlenség, természetesség, elevenség? Nyelvhasználata helyes-e? Tisztán, világosan, elég hangosan beszél-e? Arányosan foglalkoztatja-e az egész osztályt? Nem volt-e a tanítás egyhangú és vontatott? Lélekkel és odaadással tanít-e? Mutat-e a jelölt haladást? Követi-e az adott tanácsokat, utasításokat? Mennyire vitte? Milyen reményekkel kecsegtet?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

III. A tanulók tekintetében. Érdekelte-e őket a tanítás és ha nem, miért nem? Örömmel vettek-e részt a munkában? Milyenek eddigi ismereteik? Értelmi fejlettségük általában megfelel-e életkoruknak? Gondolkodásuk eléggé iskolázott-e? Eszük járása fürge, vagy lanyha-e? Tudnak-e akaratuk megfeszítésével állhatatosan figyelni? Hozzá vannak-e szoktatva az önálló munkához? Kérdeznek-e sokat? Kellett-e külön fegyelmezés? Hogyan ment az végbe? Elérték-e az óra célját? Alaki és tárgyi szempontból milyen volt a leckeórából adódó nyereség? Milyen hatással volt a tanulás a növendékek kedélyére?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet. Mind a bírálat, mind az önbírálat arra való, hogy a jelöltek pedagógiai tudatosságuknak jelét adják bennük. Nem érhetik be tehát a leckeóra hibáinak és érdemeinek felsorolásával; meg is kell őket elvileg okolniuk, sőt a tárggyal kapcsolatba hozható általános pedagógiai szempontok megvilágításába kell az egész munkát beállítaniuk. Ennek az elvi megokolásnak tartalmasságában és mélységében s a teljes tárgyilagosságában keresse az értekezlet minden résztvevője, elsősorban az előadó és a bíráló a maga érdemét. Az önbírálat akkor értékes, ha őszinte és sem túlzott önérzetből, sem szerénységből semmit sem leplez, hanem érdemet, hibát egyaránt feltár. A bíráló és a hozzászólók kritikája nem fajulhat személyeskedéssé, mint ahogy nincs helye a megítélésben a túlzott gyöngédségnek s elnézésnek sem. Minden hiányra, hibára, botlásra illő formában rá kell mutatni, s félreértés veszélye nélkül rá is lehet mutatni, ha a felszólalót jóindulat vezeti. Mindenkinek meg kell hallgatni az igazságot s uralkodnia magán akkor is, ha tévedést vagy nyilvánvaló elfogultságot látna. Viszont túlságos szigorral a jelöltek kedvét szegni, bátorságukat és önbizalmukat lerombolni hiba volna: a könnyelmű hamar lerázza a korholást, csak a lelkiismeretes fizet érte drágán. Ha ki-ki beleképzelni magát az előadó helyzetébe, megértőbb lesz iránta, s a tárgyi és személyi érdekeket össze fogja tudni békíteni. A jelöltek hozzászólása egyúttal alkalom arra, hogy a szabad előadásban tökéletesedjenek, s biztos fellépésre tegyenek szert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezető tanár beszámolójában kiegészíti a bírálók rajzolta képet, a szakdidaktika odavágó elvi kérdéseit fejtegeti, s a maga tanítói eljárásáról szinte pedagógiai hitvallást tehet. E mellett a jelölt egész működésére és egyéniségére is kiterjeszkedik. Az igazgató, illetőleg a pedagógiai vezető, a felmerülő általános módszertani és pedagógiai szempontokat emeli ki, az eredményeket elvi alapon összefoglalja, ha lehet, összeegyezteti, s ha kell, az előzményekkel szemben is határozottan állást foglal. Elsősorban neki kell gondoskodnia, hogy az értekezlet valóban célját szolgálja: az általános módszeres okulást és az intézeti munka elvi egységét.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

26. §. Gyakorlati pedagógiai előadások (theoretikumok).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelöltek heti két órában az igazgató, illetőleg a pedagógiai vezető irányítása mellett együttesen elméleti értekezleteken (theoretikumok) vesznek részt, melyeknek tárgykörét és menetét az igazgató, illetőleg a pedagógiai vezető állapítja meg. Céljuk az iskolában követett elvszerű gyakorlatnak elméleti megokolása s ezzel együtt bevezetés a középiskola sajátos feladataihoz alkalmazott pedagógiába és annak irodalmába. A theoretikumok nem általános és rendszeres pedagógiát és didaktikát adnak, melyekkel a jelölteknek már az egyetemi előadásokból kellett megismerkedniük, hanem azokat a kérdéseket tárgyalják kimerítően, amelyek a nevelés és oktatás középiskolai gyakorlatával vannak szorosabb összefüggésben; ezekben a kérdésekben kell a theoretikumoknak az elvek és a gyakorlat kapcsolatát teljes részletességgel fejtegetniük, úgyhogy az értekezletek résztvevői közös megbeszélések fonalán az illető elvből levezetik annak alkalmazását vagy a gyakorlatot a megfelelő elvre vezetik vissza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejtegetések sorát legtermészetesebben az a szempont irányítja, milyen rendben ötlenek fel általában a jelölteknek tapasztalataik, így aztán az adódó helyzetből és alkalomszerű esetből önként kiemelkednek az általános tanulságok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

I. Miért szükséges a gyakorlati képzés? A kérdés megoldása a külföldön s a gyakorlóközépiskolában (egyúttal a jelöltek teendőinek s az iskola külső rendjében ismertetése). II. Tanár és tanuló viszonya. A didaktikai technika. Az oktatás lélektani feltételei. A figyelem, megértés és megtartás pszichológiájának pedagógiai vonatkozásai. III. Az oktatás fokozatossága. A módszer. Régibb és újabb módszeres törekvések. A házi és iskolai dolgozatok írása és javítása. Összefoglalások. A tankönyv kérdése. IV. A tanterv kérdése. A tanterv elméleti következményei. Alkalmazásuk az 1879-i tantervben. Az 1899-i tantervalkotás szempontjai. Az 1924. évi és 1926. évi tanterv. A tanterv megvalósítása. V. Az egyes tárgyak módszertanának főelvei kapcsolatban az utasításokkal. VI. A nagy nyugati államok középiskolai tanterveinek ismertetése. VII. Az ifjúság és az ifjúsági mozgalmak tanulmányozásának fontossága. Az ifjúsági körök. A cserkészet, kirándulások, iskolai ünnepélyek. A tanár egyénisége. A munka. A fegyelmezés. Jutalom, büntetés. VIII. Iskolaszervezet. Az 1883. évi törvényalkotás történeti előzményei és jelentősége. A legújabb szervezés (1924. évi XI., XXVII. és 1926. évi XXIV. tc.) Az alaptörvények ismertetése a Rendtartással és az Érettségi vizsgálati utasítással kiegészítve. IX. A tanár viszonya kartársaihoz és feljebbvalóihoz. A tanár jogi helyzete. A tanári hivatás nemzeti és szociális értéke és öntudata; tanári ethika. X. A tanár további önképzése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet. Alkalomszerűen tárgyalás alá került itt a nevelésnek és oktatásnak s a tanári pályának minden kérdése s a vezérfonaltól függetlenül is minden, amit akár a vezető tanár szóba hozni, akár a jelöltek tisztázni szükségesnek tartanak. A tárgyalás ne mindig a tanár előadása fonalán haladjon, hanem juttasson helyet a szabad megvitatásnak is; jusson tér a jelöltek öntevékenységének: tegyék meg észrevételeiket, kérdezzenek, kísérjék házi olvasmányokkal a tárgyalást, dolgozzanak; meggyőződés csak így alakulhat ki. A tárgyalás, ahol lehet, fűződjék pedagógiai klasszikusoktól vett szemelvények olvasásához.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölteknek a theoretikumokhoz fűződő önálló munkája a rendelkezésre álló időhöz képest különféle módon bővülhet ki. Egyesek a nekik kiosztott fontosabb pedagógiai munkáról a theoretikumokon írásban vagy szabad előadásban számolnak be; mások megadott irodalom alapján a gyakorlattal összefüggő tételeket dolgoznak ki; majd megjelölt források alapján az újabb irányokat és képviselőket ismertetik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arra kell vigyázni, hogy ezek az irodalmi foglalkozások túlzott és így teljesíthetetlen következményekkel ne lépjenek fel, s a teher az ügy komolyságát ne veszélyeztesse. Erre az évre esik a pedagógiai vizsgálatra való készülés is a munka torlódását tehát kerülni kell. A gyakorlattal szorosan összefüggő tárgyakat az utóbb felsoroltak kedvéért háttérbe szorítani nem szabad; egy jelölttől egy dolgozattal rendesen be lehet érni. A jelöltek megfelelő vezetéssel más helyi iskolákat, kivált elemieket és tanítóképzőket is látogassanak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

27. §. A jelöltek egyéb foglalkozásai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-tanárjelöltek már felsorolt teendőiken kívül az év elejétől végéig tevékeny részt vesznek az iskola minden működésében, hogy mentől jobban átéljék az iskola belső életének minden mozzanatát. A szaktanár vezetése és ellenőrzése mellett megismerkednek a házi és iskolai dolgozatok iratásának és javításának technikájával. Tájékozódnak a tanítás segédeszközei, a szemléltető eszközök és használatuk körül. Segédkeznek a könyvtári teendőkben, a földrajz-, természetrajz-, kémia- és fizikaszakos jelöltek a szertárak munkájában, a leckeóra előkészítésében, a kísérletezésben, a szerek jó karbantartásában, s kezelésükre utasítást kapnak. A könyv- és szertáraknak a gyakorlóiskolában olyanoknak kell lenniük, hogy a jelölteknek felszerelésük és kezelésük tekintetében mintául szolgáljanak. Gyarapításuknál a pedagógiai továbbfejlődés érdekében gondot kell fordítani külföldi tanszerek és taneszközök, iskolaügyi törvények, tantervek, utasítások, tankönyvek beszerzésére is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az igazgató beosztása szerint a jelöltek az osztályfőnökök mellett megismerkednek az osztályfő nevelő és ügykezelő teendőivel, a szülőkkel való érintkezés módjával. Ugyancsak beosztás szerint vesznek részt az óraközi felügyeletekben, megfelelő istentiszteletekben, ünnepélyekben és előkészítésükben, kivonulásokban, segédkeznek kirándulások előkészítésében és vezetésében, valamint az intézeti ifjúsági körök vezetésében. Mint egyébként is kivált utóbb felsorolt ténykedéseikben arra kell törekedniük, hogy ez alkalmakkor a tanulókkal való érintkezés helyes módját megtanulják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen vannak és felszólalhatnak a jelöltek a módszeres, ellenőrző és osztályozó értekezleteken, de indítványozás és szavazás joga nélkül. A hivatali titok feltétlen megőrzése őket is kötelezi. Az említett értekezletekről, valamint a heti értekezletekről is a jelöltek írják a jegyzőkönyvet. (Belső ügyeit a testület a teljes üléseket követő zárt értekezleteken beszéli meg.) Heti egy órát töltenek a jelöltek beosztás szerint az intézetben szolgálati könyvek, törvények, rendeletek, tantervek, az Utasítások, a Rendtartás stb. tanulmányozásával; ez órák alatt vezeti be őket az igazgató az igazgatói iroda ügymenetébe is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részvétel, illetőleg segédkezés mértékére nézve csak a jelölt s nem a vezető tanár érdeke lehet irányadó.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

28. §. Pedagógiai kézi könyvtár.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabad idejüket a jelöltek az intézetben egy számukra kijelölt teremben tölthetik, ahol pedagógiai kézikönyvek és folyóiratok állnak rendelkezésükre. E pedagógiai könyvtárnak az a rendeltetése, hogy a jelölteket az alapvető pedagógiai munkákkal, a pedagógiai irodalomnak a gyakorlathoz közelebb álló és újabb részével megismertesse, pedagógiai érdeklődésüket felkeltse és táplálja, s mellékesen a pedagógiai vizsgálatra való alapos előkészületben is segítségükre legyen.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

29. §. A működési bizonyítvány.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelölt pedagógiai vizsgálatra való folyamodása előtt három héttel az igazgatónál bejelenti vizsgálati szándékát. Az igazgató erre a legközelebbi heti értekezletet követő zárt ülésen a jelölt egész tanításának, próbatanításának egész éven át tanúsított minden irányú munkájának és magatartásának számbavételével az érdekelt vezető tanárokkal bizottságszerűen megállapítja, mily módon tett a jelölt eleget gyakorló-középiskolai kötelességeinek, s mily fokban szerzett szaktárgyai tanításában módszeres képzettséget.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az értekezlet határozata alapján az igazgató a jelölt működéséről bizonyítványt állít ki. A működési bizonyítvány feltünteti a jelölt nevét, személyi adatait (születési helyét és idejét, vallását), a beosztó hatóság rendeletének számát, a gyakorlóév megkezdésének s az év végén kiállított bizonyítvány a befejezésének az időpontját, a bizonyítvány keltét, a jelölt szaktárgyait és gyakorlatának részletes adatait. A tanítási gyakorlat eredménye a működési bizonyítványba a következő fogalmazásban vezetendő be: »Gyakorló tanárjelölti kötelezettségeinek (vagy: kiváló buzgósággal, vagy: buzgón, vagy megfelelően) eleget tett és (pl. magyar, német) szaktárgyai tanításában (vagy: kiváló, vagy: jó, vagy: megfelelő) módszeres képzettséget szerzett.«

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a jelölt működését elbíráló értekezlet azt állapítaná meg, hogy gyakorló tanárjelölti kötelességeit nem teljesítette kielégítő módon és szaktárgyai tanításában nem szerzett megfelelő módszeres készültséget, az igazgató nem ad neki működési bizonyítványt, s az esetről az illetékes tanárvizsgáló bizottságnak azonnal, a félév végén pedig a tanárképzőintézet elnökségének jelentést tesz (vö. 7. §.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

30. §. A jelöltek évvégi minősítése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A januári, illetve júniusi osztályozó értekezletet követő zárt ülésen az igazgató és az érdekelt vezető tanárok megállapítják a gyakorló évüket befejező jelöltek minősítését. A jelölt munkáját és személyiségét nem általános kifejezésekkel, hanem egyéni vonásokkal kell jellemezni. Ki kell emelni a jelölt szakképzettségét, esetleges tudományos munkásságát vagy tudományos továbbképzésén való munkálkodását, tanítási ügyességét, szorgalmát, modorát, társadalmi magatartását, társaihoz és feletteseihez való viszonyát stb.; a feltűnő előnyök világosan kitűnjenek, csak úgy, mint a feltűnő hibák.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A minősítést a tanárjelöltek nyilvántartásába éppúgy be kell vezetni, mint a működési bizonyítvány adatait. A működési bizonyítványokba a minősítés csak hivatalos megkeresésre írható be, s csak a hatóságnak vagy hivatalnak közvetlenül szolgáltatható ki.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harmadik fejezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szabályzat életbe léptetése.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

31. §. A szabályzat alkalmazása a gyakorlati képzéssel foglalkozó középiskolákban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E szabályzatnak a gyakorlati képzés igazgatásáról szóló első fejezete (1–11. §.) kiterjed minden középiskolai tanárképzőintézetre és mindazokra a középiskolákra, amelyek jelöltek gyakorlati képzését végzik, a gyakorlati képzés módjáról szóló második fejezete (12–30. §.) a Budapesti m. kir. Középiskolai Tanárképzőintézettel kapcsolatos gyakorló-középiskolának a jelöltek gyakorlati képzésében követett eljárását foglalja magában. Ez utóbbi fejezet rendelkezéseit és utasításait lehetőleg teljes mértékben alkalmazni kell minden más gyakorlóközépiskolában s a jelöltek gyakorlati képzésére kijelölt középiskolákban, valamint az intézeti viszonyoktól megengedett mértékben mindazokban a ki nem jelölt középiskolákban, amelyekbe jelöltek osztatnak be.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gyakorló-középiskolák kivételével minden olyan középiskola igazgatója, amelyben gyakorlati tanárképzés folyik, minden iskolai év végén június 30-ig részletes jelentést tesz a tanárképzőintézet elnökségének a beosztott jelöltek gyakorlati képzéséről.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

32. §. Régibb rendelkezések hatálytalanítása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E szabályzat és utasítás az 1924. évi XXVII. tc. 6. §-ának rendelkezésére adatott ki. Az 1929. évi 525-5-18. vkm. sz. rendelettel kiadott első kiadása, valamint a rendelkezéseivel ellenkező minden régibb szabályrendelet hatályát veszti.”
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közli: ELTE EL 15/b. 9. doboz, 1932–1933, 1251–2173.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave