Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és ökológiai transzformáció szükségessége, amelyben fontos szerep hárul a különböző iparágak szereplőire. A gazdaság korlátokkal néz szembe a Föld teherbíró képessége és a társadalmi igazságosság tekintetében. A fenntarthatósági kérdések komplexitása arra készteti mind a tudományt, mind a policy-döntéshozatalt, hogy szélesítsék módszereiket a környezeti, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóság problémáira irányuló megoldások keresésében. Köves et al. (2023) egyetemi hallgatók körében végzett kutatása mélyen meghúzódó dichotómiákat tárt fel a fenntarthatósági átmenettel kapcsolatos jövőképekben, rávilágítva a fenntarthatósági átalakulásokat gátló olyan pszichológiai tényezőkre, mint az optimizmus-elfogultság vagy a pszichológiai távolságtartás. A résztvevők küszködtek annak eldöntésében, hogy lángokban áll-e a világ a környezeti változások miatt, a technológia megoldhatja-e a problémákat, valamint az egyenlőtlenség problémát jelent-e. Vissonova (2018) a jóllétre való összpontosítást hangsúlyozta a fenntarthatóság szempontjainak megfelelő tervezés során, amelynek követelményeit a felsőoktatásba is szükségesnek tartotta beépíteni.