MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Jövőkutatás az innovációért
State of the Future Index (SOFI) és Future Outside and Inside (FOI) elemzések
Az MP 2001 óta rendszeresen kiszámítja és közzéteszi a SOFI indexeket, amelynek célja, hogy olyan változókat kombináljon a jövő helyzetét kifejező egyetlen indikátorba, amelyek megmutatják, hogy a világ vagy adott ország jövőbeli helyzetének javulására vagy romlására lehet-e számítani. Ezen kívül a SOFI arra is alkalmazható, hogy felmérjük, mennyiben sikerült előrehaladást elérni a jövőbeli kihívások leküzdésében. A V4 országokra a Lengyel Jövőkutatási Társaság, a Palacky Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia és az ME kutatóiból álló nemzetközi kutatócsoport először 2015-ben számította ki a SOFI indexeket, húsz évre visszatekintve, huszonhat indikátor figyelembevételével (Bartha et al., 2015). A V4 SOFI projektben egyszerűsített TIA módszert alkalmaztak. Valós idejű Delphi segítségével három szcenáriót határoztak meg, szakértői megítélés igénybevételével, a legrelevánsabb változókörre szűkítve a vizsgálatot, amelyet Monte Carlo szimulációk egészítettek ki (Kolos, 2015).
Tartalomjegyzék
- Jövőkutatás az innovációért
- Impresszum
- Lektori előszó 1.
- Lektori előszó 2.
- Bevezetés
- 1. fejezet • A jövőkutatás nemzetközi fejlődéstörténete
- A jövőkutatás kezdetei az 1910-es és 1940-es évek között
- A jövőkutatás tudománnyá válása az 1950-es, 1960-as években
- A globalizáció és a transzformációk korszaka az 1970-es években
- A jövőkutatás érett tudománnyá válása az 1980-as, 1990-es években
- Foresight és futures literacy a 21. században
- Jövőbeli kutatási irányok
- Következtetések
- A jövőkutatás kezdetei az 1910-es és 1940-es évek között
- 2. fejezet • A jövőkutatás céljai, feltételezései és alapvetései
- A jövőkutatás céljai
- A lehetséges jövők tanulmányozása
- A kívánatos jövők meghatározása
- A valószínű jövők meghatározása
- A megvalósítható jövők azonosítása
- A gyenge jelek azonosítása
- A vadkártyák azonosítása
- Jövőképek alkotása és elemzése
- A jövőkutatás tudásbázisának ismerete
- A jövőkutatás etikai alapjainak ismerete
- A múlt interpretálása és a jelen orientálása
- A tudás és az értékek integrálása a társadalmi cselekedetek kialakításához
- A demokratikus participáció erősítése a jövő alakítása érdekében
- A lehetséges jövők tanulmányozása
- A jövőkutatás feltételezései
- A jövő példátlan
- Nincs egyetlen jövő
- Nincsenek jövőtények
- Bizonyos jövők jobbak, mint mások
- A jövőről való gondolkodás az emberi cselekedetek alapja
- A jövő ismerete a leghasznosabb tudás az egyéni és kollektív boldoguláshoz
- A jövő megismerhetősége a reflexív jövőtudás-teremtésben rejlik
- A jövő nyitott és nem predeterminált
- A jövő felgyorsul
- A jövő meglepő
- A jövőbeli kimenetelek többé-kevésbé befolyásolhatók emberi és kollektív cselekedetek által
- Az idő egyirányú és visszafordíthatatlan, de finomstruktúrával rendelkezik
- A döntéseknek hosszú távú következményei is vannak
- Az emberek kreatív projektkövetők
- A jövőre állítások fogalmazhatók meg
- A jövő példátlan
- A jövőkutatás alapvetései
- A jövőkutatás komplex
- A jövőkutatás holisztikus és transzdiszciplináris szemlélettel rendelkezik
- A jövőkutatás szkeptikus
- A jövőkutatás közösen biztosított diverzitás
- A jövő jelen idejű
- A társadalmat várakozások és döntések alakítják
- A jövőalternatívák preferálása objektív értékítéleteken alapul
- A jövőkutatás befelé és kifelé irányul
- Bármely jövőre vonatkozó hasznos ötletnek nevetségesnek kell tűnnie
- A jövő a változásokon keresztül alakítható
- A jövőkutatás különbözik a tervezéstől
- A jövőkutatás megelőzi a stratégiaalkotást és szorosan kapcsolódik hozzá
- A jövő alakítása közös felelősség
- A jövőtudás megbízhatósága külső és belső validáción alapul
- A jövőkutatás komplex
- Következtetések
- A jövőkutatás céljai
- 3. fejezet • A jövőkutatás elméleti és episztemológiai alapjai
- 4. fejezet • Jövőtudás-teremtés és -hasznosítás
- 5. fejezet • A jövőkutatás módszertana
- A jövőkutatási módszerek összefoglalása
- Környezetvizsgálat
- Delphi-módszer
- Jövőkerék
- Trendhatás-elemzés
- Kölcsönhatás módszer
- Jövősokszög
- Helyettesítő elemzés
- Káoszvizsgálat
- Döntésmodellezés
- Robusztus döntéshozatal
- Statisztikai és gépi tanulási modellezés
- Ágens modellezés
- Előrejelzési piacok
- Többféle perspektíva elemzés
- Jövőképalkotás
- Rendszerelemzés
- Morfológiai elemzés
- Technológiai sorrendelemzés
- Jövőorientált technológiaelemzés
- Szcenárió módszer
- Participatív módszerek
- Backcasting
- Anomáliafeloldás
- Relevancia fák
- Causal layered analysis
- Tudományos-technológiai roadmapping
- Rendszerdinamika
- Horizon scanning
- Szimulációk és játékok
- Zseniális előrejelzés, intuíció és vízió
- Környezetvizsgálat
- Módszerkombinációk
- Következtetések
- A jövőkutatási módszerek összefoglalása
- 6. fejezet • A magyar jövőkutatás általános fejlődéstörténete és a jövőkutatás oktatása
- A magyar jövőkutatás kialakulása, motivációi, előtörténete és szakaszolása
- Az intézményesült magyar jövőkutatás szervezeti alakulása
- A jövőkutatás művelése a Magyar Tudományos Akadémia keretei között
- A jövőkutatás oktatása Magyarországon
- A magyar jövőkutatás nemzetközi kapcsolatai
- Hazai és nemzetközi konferenciák a hazai jövőkutatók szervezésében
- Következtetések
- A magyar jövőkutatás kialakulása, motivációi, előtörténete és szakaszolása
- 7. fejezet • A magyar jövőkutatás első szakaszának kutatási témái és tudományos eredményei 1968 és 1989–1990 között
- Az első szakasz kutatási témái és tudományos eredményei
- A jövőkutatás tudományát megalapozó szakkönyvek
- Összefoglaló tanulmánykötetek a magyar jövőkutatás első szakaszából
- Jövőkutatási fejlődéstanulmányok
- Tervezéssel, előrejelzéssel és modellezéssel foglalkozó tanulmányok
- Környezeti modellezés
- Az oktatástechnológia jövője
- A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűnözés jövőbeli alakulása
- A jövőkutatás tudományát megalapozó szakkönyvek
- Következtetések
- Az első szakasz kutatási témái és tudományos eredményei
- 8. fejezet • A magyar jövőkutatás második szakasza 1989–1990 és a 2010-es évek között
- A korszak legfontosabb kihívásai és a jövőkutatás megújulása
- A magyar jövőkutatás második szakaszának tudományos eredményei
- Káoszelmélet és káoszvizsgálatok a hazai jövőkutatásban
- Jövőorientáltság-vizsgálatok
- Komplex jövőképek
- Technológiai foresight és innovációpolicy-alkotás Magyarországon
- Foresight módszerek és gyakorlatok a COST A22 fényében
- Globalizációs és transzformációs kutatások
- Stratégiaalkotási tanulmányok
- Változás és jövő
- Participatív jövőkutatás Magyarországon
- Szakképzés és jövő
- Fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások a második szakaszban
- A prediktív modellezés módszertani fejlesztése
- Káoszelmélet és káoszvizsgálatok a hazai jövőkutatásban
- Következtetések
- A korszak legfontosabb kihívásai és a jövőkutatás megújulása
- 9. fejezet • A magyar jövőkutatás továbbfejlődése és tudományos eredményei a 2010-es, 2020-as években
- A hazai jövőkutatás tudományos eredményei 2010–2024 között
- A felsőoktatás jövője – A jövő szerepe a felsőoktatásban
- Környezeti foresight
- Fenntarthatósági átmenet kutatások
- Vállalati foresight és stratégiaalkotás
- A társadalom jövőjével kapcsolatos kutatások
- Innovációs kutatások
- Orvos-egészségügyi jövőkutatás
- Interaktív jövőkutatás
- A jövőkutatás paradigmái
- State of the Future Index (SOFI) és Future Outside and Inside (FOI) elemzések
- Regionális foresight
- Körforgásos gazdaság és életciklus elemzések
- Jövőorientáltság-vizsgálatok a harmadik szakaszban
- Összefoglaló tanulmányok
- A felsőoktatás jövője – A jövő szerepe a felsőoktatásban
- Következtetések
- A hazai jövőkutatás tudományos eredményei 2010–2024 között
- Összefoglalás
- Rövidítések jegyzéke
- Felhasznált irodalom
- Summary
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 136 8
A jövőkutatás és az innováció szorosan összefonódó területek, amelyek célja a jövőbeli tendenciák, lehetőségek és kihívások feltérképezése, valamint új megoldások kidolgozása a társadalom, a gazdaság és a technológia fejlődése érdekében. A jövőkutatás és az innováció együttműködése lehetővé teszi, hogy a társadalom ne csak passzívan várja a jövőt, hanem aktívan formálja is azt, az emberiség számára előnyös módon. A tudományos jövőkutatás elméleti és módszertani tárházának megfelelő ismeretével és alkalmazásával lehetővé válik az előretekintés hasznosítható módon, és az, hogy a kívánatos irányokba alakítsuk a jövőt. A könyv célja az olvasók jövőorientáltságának erősítése, a jövőtudás teremtést és hasznosítást célzó futures-literate képesség fejlesztése, valamint a jövőkutatás gyakorlati alkalmazása, a foresight számára tudományosan megalapozott szempontrendszer biztosítása.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kristof-novaky-jovokutatas-az-innovacioert//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
