MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Jövőkutatás az innovációért
A jövőkutatás tudománnyá válása az 1950-es, 1960-as években
A második világháborút követően a jövő tanulmányozására Európában a futurológiai megközelítés kezdett teret hódítani (Flechtheim, 1966). A futurológia magában foglalt valamennyi jövőre vonatkozó prognózist, projekciót, lineáris programozást, tervezést és célkitűzést, amelyet szisztematikus tudományágnak tekintettek (Flechtheim, 1967b). A futurológia fogalmának alkalmazása azonban a későbbi évtizedekben jelentősen visszaesett, mivel a jövőkutatók világszerte a több alternatív jövő fontosságát, valamint a lehetséges és kívánatos jövők megteremtését hangsúlyozták a korlátozottan alkalmazható, valószínűség-alapú predikciók helyett (Bell, 2003). A jövők többes számban történő megjelenése a tudományágban és annak megnevezésében következetesen kritikus fontosságú volt (Sardar, 2010). A jövőkutatás ezt követően különböző utakon és történelmi kontextusokban fejlődött tovább számos országban és régióban. Ez egy sajátos, globális perspektívát teremtett a tudományág számára.
Tartalomjegyzék
- Jövőkutatás az innovációért
- Impresszum
- Lektori előszó 1.
- Lektori előszó 2.
- Bevezetés
- 1. fejezet • A jövőkutatás nemzetközi fejlődéstörténete
- A jövőkutatás kezdetei az 1910-es és 1940-es évek között
- A jövőkutatás tudománnyá válása az 1950-es, 1960-as években
- A globalizáció és a transzformációk korszaka az 1970-es években
- A jövőkutatás érett tudománnyá válása az 1980-as, 1990-es években
- Foresight és futures literacy a 21. században
- Jövőbeli kutatási irányok
- Következtetések
- A jövőkutatás kezdetei az 1910-es és 1940-es évek között
- 2. fejezet • A jövőkutatás céljai, feltételezései és alapvetései
- A jövőkutatás céljai
- A lehetséges jövők tanulmányozása
- A kívánatos jövők meghatározása
- A valószínű jövők meghatározása
- A megvalósítható jövők azonosítása
- A gyenge jelek azonosítása
- A vadkártyák azonosítása
- Jövőképek alkotása és elemzése
- A jövőkutatás tudásbázisának ismerete
- A jövőkutatás etikai alapjainak ismerete
- A múlt interpretálása és a jelen orientálása
- A tudás és az értékek integrálása a társadalmi cselekedetek kialakításához
- A demokratikus participáció erősítése a jövő alakítása érdekében
- A lehetséges jövők tanulmányozása
- A jövőkutatás feltételezései
- A jövő példátlan
- Nincs egyetlen jövő
- Nincsenek jövőtények
- Bizonyos jövők jobbak, mint mások
- A jövőről való gondolkodás az emberi cselekedetek alapja
- A jövő ismerete a leghasznosabb tudás az egyéni és kollektív boldoguláshoz
- A jövő megismerhetősége a reflexív jövőtudás-teremtésben rejlik
- A jövő nyitott és nem predeterminált
- A jövő felgyorsul
- A jövő meglepő
- A jövőbeli kimenetelek többé-kevésbé befolyásolhatók emberi és kollektív cselekedetek által
- Az idő egyirányú és visszafordíthatatlan, de finomstruktúrával rendelkezik
- A döntéseknek hosszú távú következményei is vannak
- Az emberek kreatív projektkövetők
- A jövőre állítások fogalmazhatók meg
- A jövő példátlan
- A jövőkutatás alapvetései
- A jövőkutatás komplex
- A jövőkutatás holisztikus és transzdiszciplináris szemlélettel rendelkezik
- A jövőkutatás szkeptikus
- A jövőkutatás közösen biztosított diverzitás
- A jövő jelen idejű
- A társadalmat várakozások és döntések alakítják
- A jövőalternatívák preferálása objektív értékítéleteken alapul
- A jövőkutatás befelé és kifelé irányul
- Bármely jövőre vonatkozó hasznos ötletnek nevetségesnek kell tűnnie
- A jövő a változásokon keresztül alakítható
- A jövőkutatás különbözik a tervezéstől
- A jövőkutatás megelőzi a stratégiaalkotást és szorosan kapcsolódik hozzá
- A jövő alakítása közös felelősség
- A jövőtudás megbízhatósága külső és belső validáción alapul
- A jövőkutatás komplex
- Következtetések
- A jövőkutatás céljai
- 3. fejezet • A jövőkutatás elméleti és episztemológiai alapjai
- 4. fejezet • Jövőtudás-teremtés és -hasznosítás
- 5. fejezet • A jövőkutatás módszertana
- A jövőkutatási módszerek összefoglalása
- Környezetvizsgálat
- Delphi-módszer
- Jövőkerék
- Trendhatás-elemzés
- Kölcsönhatás módszer
- Jövősokszög
- Helyettesítő elemzés
- Káoszvizsgálat
- Döntésmodellezés
- Robusztus döntéshozatal
- Statisztikai és gépi tanulási modellezés
- Ágens modellezés
- Előrejelzési piacok
- Többféle perspektíva elemzés
- Jövőképalkotás
- Rendszerelemzés
- Morfológiai elemzés
- Technológiai sorrendelemzés
- Jövőorientált technológiaelemzés
- Szcenárió módszer
- Participatív módszerek
- Backcasting
- Anomáliafeloldás
- Relevancia fák
- Causal layered analysis
- Tudományos-technológiai roadmapping
- Rendszerdinamika
- Horizon scanning
- Szimulációk és játékok
- Zseniális előrejelzés, intuíció és vízió
- Környezetvizsgálat
- Módszerkombinációk
- Következtetések
- A jövőkutatási módszerek összefoglalása
- 6. fejezet • A magyar jövőkutatás általános fejlődéstörténete és a jövőkutatás oktatása
- A magyar jövőkutatás kialakulása, motivációi, előtörténete és szakaszolása
- Az intézményesült magyar jövőkutatás szervezeti alakulása
- A jövőkutatás művelése a Magyar Tudományos Akadémia keretei között
- A jövőkutatás oktatása Magyarországon
- A magyar jövőkutatás nemzetközi kapcsolatai
- Hazai és nemzetközi konferenciák a hazai jövőkutatók szervezésében
- Következtetések
- A magyar jövőkutatás kialakulása, motivációi, előtörténete és szakaszolása
- 7. fejezet • A magyar jövőkutatás első szakaszának kutatási témái és tudományos eredményei 1968 és 1989–1990 között
- Az első szakasz kutatási témái és tudományos eredményei
- A jövőkutatás tudományát megalapozó szakkönyvek
- Összefoglaló tanulmánykötetek a magyar jövőkutatás első szakaszából
- Jövőkutatási fejlődéstanulmányok
- Tervezéssel, előrejelzéssel és modellezéssel foglalkozó tanulmányok
- Környezeti modellezés
- Az oktatástechnológia jövője
- A népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűnözés jövőbeli alakulása
- A jövőkutatás tudományát megalapozó szakkönyvek
- Következtetések
- Az első szakasz kutatási témái és tudományos eredményei
- 8. fejezet • A magyar jövőkutatás második szakasza 1989–1990 és a 2010-es évek között
- A korszak legfontosabb kihívásai és a jövőkutatás megújulása
- A magyar jövőkutatás második szakaszának tudományos eredményei
- Káoszelmélet és káoszvizsgálatok a hazai jövőkutatásban
- Jövőorientáltság-vizsgálatok
- Komplex jövőképek
- Technológiai foresight és innovációpolicy-alkotás Magyarországon
- Foresight módszerek és gyakorlatok a COST A22 fényében
- Globalizációs és transzformációs kutatások
- Stratégiaalkotási tanulmányok
- Változás és jövő
- Participatív jövőkutatás Magyarországon
- Szakképzés és jövő
- Fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások a második szakaszban
- A prediktív modellezés módszertani fejlesztése
- Káoszelmélet és káoszvizsgálatok a hazai jövőkutatásban
- Következtetések
- A korszak legfontosabb kihívásai és a jövőkutatás megújulása
- 9. fejezet • A magyar jövőkutatás továbbfejlődése és tudományos eredményei a 2010-es, 2020-as években
- A hazai jövőkutatás tudományos eredményei 2010–2024 között
- A felsőoktatás jövője – A jövő szerepe a felsőoktatásban
- Környezeti foresight
- Fenntarthatósági átmenet kutatások
- Vállalati foresight és stratégiaalkotás
- A társadalom jövőjével kapcsolatos kutatások
- Innovációs kutatások
- Orvos-egészségügyi jövőkutatás
- Interaktív jövőkutatás
- A jövőkutatás paradigmái
- State of the Future Index (SOFI) és Future Outside and Inside (FOI) elemzések
- Regionális foresight
- Körforgásos gazdaság és életciklus elemzések
- Jövőorientáltság-vizsgálatok a harmadik szakaszban
- Összefoglaló tanulmányok
- A felsőoktatás jövője – A jövő szerepe a felsőoktatásban
- Következtetések
- A hazai jövőkutatás tudományos eredményei 2010–2024 között
- Összefoglalás
- Rövidítések jegyzéke
- Felhasznált irodalom
- Summary
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2025
ISBN: 978 963 664 136 8
A jövőkutatás és az innováció szorosan összefonódó területek, amelyek célja a jövőbeli tendenciák, lehetőségek és kihívások feltérképezése, valamint új megoldások kidolgozása a társadalom, a gazdaság és a technológia fejlődése érdekében. A jövőkutatás és az innováció együttműködése lehetővé teszi, hogy a társadalom ne csak passzívan várja a jövőt, hanem aktívan formálja is azt, az emberiség számára előnyös módon. A tudományos jövőkutatás elméleti és módszertani tárházának megfelelő ismeretével és alkalmazásával lehetővé válik az előretekintés hasznosítható módon, és az, hogy a kívánatos irányokba alakítsuk a jövőt. A könyv célja az olvasók jövőorientáltságának erősítése, a jövőtudás teremtést és hasznosítást célzó futures-literate képesség fejlesztése, valamint a jövőkutatás gyakorlati alkalmazása, a foresight számára tudományosan megalapozott szempontrendszer biztosítása.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kristof-novaky-jovokutatas-az-innovacioert//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
