Tartalomjegyzék

• Sport, életmód, egészség
• Impresszum
• Bevezető
• chevron_right1. A sport története, az olimpizmus
  • 1.1. A kultúra és testkultúra fogalma, összefüggése és típusai
  • chevron_right1.2. A magyar sport társadalmi beilleszkedése és hatása a kezdetektől napjainkig
    • 1.2.1. A magyar testkultúra a kezdetektől a XV. századig
    • 1.2.2. Testkultúránk a kései feudalizmus korában (XVI–XVII. század)
    • 1.2.3. A polgári testkultúra csírái Magyarországon és a reformkor (XVIII–XIX. század eleje)
    • 1.2.4. A Habsburg-önkényuralom testkultúrája (1849–1867)
    • 1.2.5. A Monarchia testkultúrájának rövid foglalata (1867–1918)
    • 1.2.6. Testkultúránk a két világháború között (1919–1945)
    • 1.2.7. A koalíciós és a pártállami sportmodell kialakulása (1948–1956)
    • 1.2.8. A kádárista pártállami testkultúra (1956–1989)
    • 1.2.9. Testkultúránk új kihívások előtt a rendszerváltozás után
  • chevron_right1.3. Az olimpizmus
    • 1.3.1. Az újkori olimpizmus kialakulása
    • 1.3.2. Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság
    • 1.3.3. Az olimpizmus eszmei alapjai
    • 1.3.4. Az újkori olimpiai játékok előkészületei
    • 1.3.5. A Magyar Olimpiai Bizottság megalakulása és szereplésünk az első újkori olimpián
    • 1.3.6. Olimpiai eredményeink társadalomtörténeti elemzése
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right2. Nemzetek, sportágak, tendenciák az újkori olimpiák tükrében
  • chevron_right2.1. Nyári olimpiai sportágak
    • chevron_right2.1.1. Egyéni sportágak
      • 2.1.1.1. Asztalitenisz (table tennis)
      • 2.1.1.2. Atlétika (track and field)
      • 2.1.1.3. Birkózás (wrestling)
      • 2.1.1.4. Cselgáncs (judo)
      • 2.1.1.5. Evezés (rowing)
      • 2.1.1.6. Íjászat (archery)
      • chevron_right2.1.1.7. Kajak-kenu (canoe-kayak)
        • 2.1.1.7.1. Kajak-kenu (canoe-kayak flatwater)
        • 2.1.1.7.2. Szlalom kajak-kenu (canoe-kayak slalom)
      • chevron_right2.1.1.8. Kerékpár (cycling)
        • 2.1.1.8.1. Országúti kerékpár (road race)
        • 2.1.1.8.2. Pályakerékpár (track)
        • 2.1.1.8.3. Hegyikerékpár (mountain bike)
        • 2.1.1.8.4. BMX
      • 2.1.1.9. Lovassport (equestrian)
      • 2.1.1.10. Ökölvívás (boxing)
      • 2.1.1.11. Öttusa (pentathlon)
      • 2.1.1.12. Ritmikus gimnasztika (rhythmic gymnastics)
      • 2.1.1.13. Sportlövészet (shooting)
      • 2.1.1.14. Súlyemelés (weight-lifting)
      • 2.1.1.15. Szörf (surfing)
      • 2.1.1.16. Taekwondo
      • 2.1.1.17. Tenisz (tennis)
      • 2.1.1.18. Tollaslabda (badminton)
      • chevron_right2.1.1.19. Torna (gymnastics)
        • 2.1.1.19.1. Sporttorna (artist gymnastics)
        • 2.1.1.19.2. Gumiasztal (trampoline)
      • 2.1.1.20. Triatlon (triathlon)
      • chevron_right2.1.1.21. Úszással kapcsolatos sportágak
        • 2.1.1.21.1. Úszás (swimming)
        • 2.1.1.21.2. Műugrás (diving)
        • 2.1.1.21.3. Szinkronúszás (synchronized swimming)
        • 2.1.1.21.4. Nyílt vízi hosszútávúszás (openwater swimming)
      • 2.1.1.22. Vitorlázás (sailing)
      • 2.1.1.23. Vívás (fencing)
    • chevron_right2.1.2. Csapat sportágak
      • chevron_right2.1.2.1. Baseball (baseball), softball (softball)
        • 2.1.2.1.1. Baseball (baseball)
        • 2.1.2.1.2. Softball (softball)
      • 2.1.2.2. Gyeplabda (hockey)
      • 2.1.2.3. Kézilabda (handball)
      • 2.1.2.4. Kosárlabda (basketball)
      • 2.1.2.5. Labdarúgás (football)
      • chevron_right2.1.2.6. Röplabda (volleyball) és strandröplabda (beach volleyball)
        • 2.1.2.6.1. Röplabda (volleyball)
        • 2.1.2.6.2. Strandröplabda (beach volleyball)
      • 2.1.2.7. Vízilabda (waterpolo)
  • chevron_right2.2. Téli olimpiai sportágak
    • 2.2.1. Jégkorong (hockey)
    • 2.2.2. Jégteke (curling)
    • chevron_right2.2.3. Korcsolya (skating)
      • 2.2.3.1. Műkorcsolya (figure skating)
      • 2.2.3.2. Gyorskorcsolya (speed skating)
      • 2.2.3.3. Rövidpályás gyorskorcsolya (short track speed skating)
    • chevron_right2.2.4. Sí (ski)
      • chevron_right2.2.4.1. Alpesi sí (Alpine skiing)
        • 2.2.4.1.1. Lesiklás (downhill)
        • 2.2.4.1.2. Műlesiklás (slalom)
        • 2.2.4.1.3. Óriás-műlesiklás és szuper-óriásműlesiklás (giant slalom and Super-G)
      • 2.2.4.2. Északi összetett (Nordic combined event)
      • chevron_right2.2.4.3. Hódeszka (snowboarding)
        • 2.2.4.3.1. Félcső (half-pipe)
        • 2.2.4.3.2. Párhuzamos óriás-műlesiklás (parallel giant slalom)
        • 2.2.4.3.3. Snowboardcross
      • chevron_right2.2.4.4. Síakrobatika (freestyle skiing)
        • 2.2.4.4.1. Buckasízés (single moguls, old school-vonal)
        • 2.2.4.4.2. Ugrás (aerials new school-vonal)
      • 2.2.4.5. Sífutás (cross-country)
      • 2.2.4.6. Síugrás (ski-jump)
    • 2.2.5. Sílövészet (biathlon)
    • chevron_right2.2.6. Szánkó (toboggan)
      • 2.2.6.1. Bob (bobsleigh)
      • 2.2.6.2. Szánkó (luge)
      • 2.2.6.3. Szkeleton (skeleton)
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right3. Sporttudomány és tudományelmélet
  • chevron_right3.1. A tudomány
    • 3.1.1. Alapfogalmak
    • 3.1.2. Konceptualizálás és operacionalizálás
    • 3.1.3. Mérés és értékelés
    • 3.1.4. A tudomány mérése
    • 3.1.5. Közlemények típusai
    • chevron_right3.1.6. Kutatási módszerek
      • 3.1.6.1. Megfigyelés
      • 3.1.6.2. Interjú – kikérdezés
      • 3.1.6.3. Kérdőíves módszer
      • 3.1.6.4. Kísérlet
      • 3.1.6.5. Szociometria
      • 3.1.6.6. Akciókutatás
    • 3.1.7. Kvalitatív és kvantitatív vita
    • 3.1.8. Kvalitatív kutatás
    • 3.1.9. A kutatás etikai kérdései
    • 3.1.10. A kutatásmódszertan hiányosságai
  • 3.2. A sporttudomány
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right4. A sportteljesítmény
  • chevron_right4.1. A mozgásfejlődés
    • 4.1.1. Az emberi mozgás fejlődéstani alapjai
    • 4.1.2. Az emberi élet periódusai
    • chevron_right4.1.3. Az alapvető mozgásformák fejlődése
      • 4.1.3.1. A magzat mozgásai
      • 4.1.3.2. Az újszülött motorikus fejlettsége Reflexek és elemi mozgásminták
      • 4.1.3.3. Az első koordinált mozgások kialakulásának szakasza
      • 4.1.3.4. Az alapvető mozgásformák kialakulásának szakasza
      • 4.1.3.5. A mozgásformák tökéletesedésének szakasza
      • 4.1.3.6. A mozgástanulás gyors fejlődésének szakasza
      • 4.1.3.7. A motorikus tulajdonságok szerkezeti változásának szakasza – serdülés
      • 4.1.3.8. Az egyéni jellemzők stabilizálódásának szakasza
      • 4.1.3.9. Felnőttkori jellemzők
      • 4.1.3.10. Élsport és élettartam
      • 4.1.3.11. A nem sportolók motorikus jellemzői
      • 4.1.3.12. Az alapvető mozgásformák változása az időskor folyamán
    • chevron_right4.1.4. A képességek fejlődése
      • 4.1.4.1. A kondicionális képességek fejlődése
      • 4.1.4.2. A koordinációs képességek fejlődése
    • 4.1.5. A mozgásfejlődés érzékeny fázisai
    • 4.1.6. A motorikus képességek szekuláris változása
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.2. Mozgásszabályozás, mozgástanulás
    • chevron_right4.2.1. Mozgástanulási elméletek
      • 4.2.1.1. A mozgástanulás elméletei
      • 4.2.1.2. A mozgásos cselekvéstanulás folyamatának szerkezete
    • chevron_right4.2.2. Mozgástanulás, mozgáskészség
      • 4.2.2.1. A mozgástanulás formái
      • 4.2.2.2. Mozgásprogram tanulása
      • 4.2.2.3. Mozgáskészség tanulása
    • chevron_right4.2.3. Készségtanulás és emlékezet
      • 4.2.3.1. Tudni, mit és tudni, hogyan
      • 4.2.3.2. Észrevétlen tudás
      • 4.2.3.3. Az implicit tanulás vizsgálata
    • chevron_right4.2.4. A mozgásszabályozás neurológiai alapjai
      • 4.2.4.1. A mozgásszabályozó rendszer működése, általános jellemzői
      • 4.2.4.2. A mozgásszabályozás párhuzamos felépítése
      • 4.2.4.3. Szenzomotoros és prediktív működés
      • 4.2.4.4. Elemi reflexek – a gerincvelő motoros működése
      • 4.2.4.5. Az izomtónus szabályozása
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.3. A sportteljesítmény élettani összetevői és hatásai
    • chevron_right4.3.1. Sport és edzettség
      • 4.3.1.1. Az edzés alapfogalmai
      • 4.3.1.2. Az edzés hatása a szervezetre
    • chevron_right4.3.2. Mozgatórendszer
      • 4.3.2.1. Motoros egység fogalma, izomműködés
      • 4.3.2.2. Az izmok rostösszetétele
      • 4.3.2.3. A vázizmok felépítése, az izom-összehúzódás folyamata
      • 4.3.2.4. Anyagcsere-folyamatok izomműködés során
      • 4.3.2.5. Fáradás
      • 4.3.2.6. Kondicionális képességek
      • 4.3.2.7. Dopping
      • 4.3.2.8. Bemelegítés
      • 4.3.2.9. Stretching (nyújtás), hajlékonyság, mozgékonyság
      • 4.3.2.10. Izombiopszia, elektromiográfia, izomláz
      • 4.3.2.11. A mozgatórendszer passzív része: csontok
    • chevron_right4.3.3. Idegrendszer
      • 4.3.3.1. Reflex, reflexív
      • 4.3.3.2. Receptorok működése
      • 4.3.3.3. Gerincvelő, nyúltvelő működése
      • 4.3.3.4. Agytörzs működése
      • 4.3.3.5. Kisagy
      • 4.3.3.6. Az agykéreg szerepe, jelentősége a mozgásszabályozásban
      • 4.3.3.7. Vegetatív idegrendszer
      • 4.3.3.8. Mozgástanulás
      • 4.3.3.9. Koordinációs képességek, ügyesség
    • 4.3.4. Hormonális rendszer
    • chevron_right4.3.5. Metabolikus rendszer
      • 4.3.5.1. Testsúlymenedzsment/Obesitas
    • chevron_right4.3.6. A kardiovaszkuláris rendszer
      • 4.3.6.1. A szív
      • 4.3.6.2. Vérkeringés
    • chevron_right4.3.7. Respiratórikus rendszer
      • 4.3.7.1. A légzőrendszer felépítése
      • 4.3.7.2. Légzési térfogat, vitálkapacitás
      • 4.3.7.3. Spiroergometria
      • 4.3.7.4. A maximális oxigénfelvevő képesség értéke
      • 4.3.7.5. Maximális oxigénfelvevő képesség számítása pályateszt segítségével
      • 4.3.7.6. Változások a légzőrendszerben terhelés alatt
      • 4.3.7.7. A légzőrendszer alkalmazkodása a folyamatos edztésterheléshez
      • 4.3.7.8. A szöveti oxigénellátás zavarai: hypoxiák
      • 4.3.7.9. Magaslati edzőtáborozás
    • chevron_right4.3.8. Sporttáplálkozás
      • 4.3.8.1. Szabadidő-sportolók táplálkozása
      • 4.3.8.2. Élsportolók táplálkozása
      • 4.3.8.3. A sportolók energiaigénye
      • 4.3.8.4. A sportolók szénhidrátszükséglete
      • 4.3.8.5. A sportolók zsírszükséglete
      • 4.3.8.6. A sportolók fehérjeszükséglete
      • 4.3.8.7. A sportolók vitaminszükséglete
      • 4.3.8.8. A sportolók ásványianyag-szükséglete
      • 4.3.8.9. A sportolók rostszükséglete
      • 4.3.8.10. A sportolók folyadékszükséglete
      • 4.3.8.11. Sport és étrend-kiegészítés
    • chevron_right4.3.9. Túledzés
      • 4.3.9.1. A stresszhormonok immunhatásai
      • 4.3.9.2. Túledzés és pszichés változások
      • 4.3.9.3. Szabad gyökök szerepe
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.4. A sportteljesítmény lélektani összetevői és hatásai
    • chevron_right4.4.1. Pszichológia, sportpszichológia
      • 4.4.1.1. Milyen legyen a hatékony együttműködés?
      • 4.4.1.2. Néhány példa a sportpszichológia működési területeiről
    • chevron_right4.4.2. A sportpszichológiai munka menete
      • 4.4.2.1. A pszichológiai szűrővizsgálatok
      • 4.4.2.2. A szűrővizsgálatban alkalmazott pszichológiai vizsgáló eljárások
      • 4.4.2.3. A pozitív pszichológia szemléletmódja
      • 4.4.2.4. A munka fajtái
    • chevron_right4.4.3. Módszerek
      • 4.4.3.1. Az autogén tréning lényege és hatása
      • 4.4.3.2. A pszichotóniás edzés (PE)
      • 4.4.3.3. Mentális tréning
      • 4.4.3.4. Az imagináció
    • 4.4.4. Pszichoterápiás módszerek
    • chevron_right4.4.5. A sportolók leggyakoribb viselkedészavarai
      • 4.4.5.1. A szorongás viselkedést befolyásoló következményei
      • 4.4.5.2. A szorongás szomatikus és vegetatív idegrendszeri és érzelmi zavarainak gyakoribb tünetei
      • 4.4.5.3. Igényszint, teljesítménymotiváció
      • 4.4.5.4. A figyelem általános jellemzői, a figyelem zavarai és jelentősége a sportteljesítményben
    • chevron_right4.4.6. Ajánlások az optimális edzői viselkedésmódhoz, kommunikációhoz
      • 4.4.6.1. Tanácsok a kommunikáció fejlesztésére
      • 4.4.6.2. Az edzői feladatok összefoglalása
      • 4.4.6.3. Ajánlott edzői képességek
    • chevron_right4.4.7. Gyakorlati tanácsok
      • 4.4.7.1. Gondolati stratégiák
      • 4.4.7.2. Példák a sportolás közben használható pozitív megnyilatkozásainkra
      • 4.4.7.3. Célkitűzések, közeli és távlati tervek
      • 4.4.7.4. Gondolkozzunk és programozzuk agyunkat a profik módszereivel!
      • 4.4.7.5. Mozgástanulás
      • 4.4.7.6. A rövid idejű fóbia technika sportosított és módosított változata
      • 4.4.7.7. Túlterhelés (túledzés, kiégés)
      • 4.4.7.8. Néhány gondolat a gyerekek sporttal kapcsolatos motivációjáról
    • chevron_right4.4.8. Munka a válogatott keretek mellett
      • 4.4.8.1. Női ifjúsági válogatott kajakozók sportpszichológiai felkészítő és önismereti kiscsoportja
      • 4.4.8.2. A junior puskás sportlövő keret teljesítményelemzése és sportpszichológiai felkészítő programjának bemutatása
      • 4.4.8.3. Az olimpiai utánpótlás-nevelő program
      • 4.4.8.4. Szemelvény a lézeres állapotdiagnosztika és a technikai szint javításának köréből
      • 4.4.8.5. Sportpszichológiai felkészítés
      • 4.4.8.6. Eredmények, megbeszélés
    • chevron_right4.4.9. Szociálpszichológiai jelenségek a sportban
      • 4.4.9.1. A csapattá fejlődés szakaszai, csapatdinamika, csapatépítés
      • 4.4.9.2. A csapat összetartó erejének erősítése és a hatékony csapatlégkör megteremtése
      • 4.4.9.3. Társas kölcsönhatások
    • 4.4.10. Felkészítés a sportkarrier lezárására és a „civil életformára” történő átmenetre
    • Ajánlott irodalom
• chevron_right5. A motoros teljesítmény összetevői, motoros tesztrendszerek
  • chevron_right5.1. Képesség-készség kapcsolatának értelmezése
    • 5.1.1. Készség, mozgáskészség
    • 5.1.2. Képességek
    • chevron_right5.1.3. Motoros képességek rendszerezése
      • 5.1.3.1. A kondicionális képességek
      • 5.1.3.2. A koordinációs képességek
    • 5.1.4. Képességek komplex értelmezése
  • chevron_right5.2. Motoros képességek mérése
    • 5.2.1. Történeti áttekintés
    • chevron_right5.2.2. Tesztek alkalmazási területei
      • 5.2.2.1. A közoktatás
      • 5.2.2.2. A sportegyesületek
      • 5.2.2.3. Fittségi és alkalmassági vizsgálatok
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right6. A sport veszélyei, a dopping
  • chevron_right6.1. Sportsérülések
    • 6.1.1. A sportsérülések felosztása
    • chevron_right6.1.2. Leggyakoribb sportsérülések
      • 6.1.2.1. Akut lágyrészsérülések
      • 6.1.2.2. Egyéb sportbalesetek
      • 6.1.2.3. Túlterheléses sportsérülések (sportártalmak)
      • 6.1.2.4. Porcsérülések
    • 6.1.3. Gyermekek és serdülők sportsérülései
    • 6.1.4. Hogyan előzhetőek meg a sportsérülések?
  • chevron_right6.2. Sport, egészség, betegség
    • 6.2.1. Véd-e a testedzés a betegségek ellen?
    • 6.2.2. A rendszeres testmozgás hatása testünk működésére
    • 6.2.3. Fizikai aktivitás hatása a szív- és érbetegségek kialakulására és lefolyására
    • 6.2.4. Fizikai aktivitás hatása a daganatos betegségek kialakulására és lefolyására
  • 6.3. Sportolók hirtelen szívhalála
  • chevron_right6.4. Dopping
    • 6.4.1. A dopping története
    • 6.4.2. A dopping fogalma
    • 6.4.3. Tiltott szerek és módszerek („doppinglista”)
    • 6.4.4. A doppingellenőrzés gyakorlata (WADA Törvénykönyv szabályozza)
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right7. A sport célja, feladata korosztályonként
  • 7.1. Gyermekek és serdülők sportja
  • chevron_right7.2. Felnőttek sportja
    • 7.2.1. A magyar lakosság egészségügyi helyzete
    • 7.2.2. Testmozgás és sport
    • 7.2.3. Munkahelyi egészségfejlesztés
    • 7.2.4. Nők és a terhestorna
  • chevron_right7.3. Idősek sportja
    • 7.3.1. Élettani változások
    • 7.3.2. Szív és érrendszer
    • 7.3.3. Öregedésteóriák
    • 7.3.4. Idősek és a testmozgás
    • 7.3.5. Szociális hatás
    • 7.3.6. Mozgásprogramok
    • 7.3.7. Mérési technikák
    • 7.3.8. Jó tanácsok
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right8. A sporttevékenység területei
  • chevron_right8.1. A sport mint rekreáció
    • 8.1.1. A rekreáció fogalmának tisztázása, célja
    • 8.1.2. A rekreáció fogalmának története
    • 8.1.3. A rekreáció fejlődése
    • 8.1.4. A sport és a rekreáció közti különbség tisztázása
    • 8.1.5. A rekreációs edzés és az élsportedzés összevetése
    • 8.1.6. Mozgásos rekreáció
    • 8.1.7. A rekreáció mozgásanyaga
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.2. Az iskolai testnevelés és sport
    • 8.2.1. Az iskolai testnevelés célja, feladata tartalmi vonatkozásai
    • 8.2.2. Testnevelés-tantervek
    • 8.2.3. Értékelés
    • chevron_right8.2.4. Az oktatás értelmezése a testnevelésben
      • 8.2.4.1. Motoros cselekvés mint központi funkció a testnevelésórán
      • 8.2.4.2. Az oktatási folyamat célrendszerének egy lehetséges modellje (Makszin, 1994)
      • 8.2.4.3. Az oktatási folyamat
    • chevron_right8.2.5. Az oktatási stratégiák, módszerek
      • 8.2.5.1. Oktatási stratégiák
      • 8.2.5.2. Az oktatási stratégiák felosztása
      • 8.2.5.3. Az oktatási stratégiák a mozgásos cselekvések tanításához
      • chevron_right8.2.5.4. Módszer
        • 8.2.5.4.1. Az oktatási módszerek csoportosítása a mozgásos cselekvések oktatásánál
        • 8.2.5.4.2. Az oktatási módszerek megválasztásának szempontjai
      • 8.2.5.5. Az oktatás szervezési módjai és munkaformái
      • 8.2.5.6. Az oktatási eszközök szerepe, feladata a mozgásos cselekvések tanításánál
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.3. Az élsport, sporttehetség, tehetséggondozás
    • chevron_right8.3.1. Sport és tehetség
      • 8.3.1.1. Az intelligenciavizsgálatok jellemzői
      • 8.3.1.2. Tehetségmegközelítések
      • 8.3.1.3. Tehetségmodellek
      • 8.3.1.4. Tehetségelméletek (Öröklött vagy szerzett tényezők elsődlegessége?)
      • 8.3.1.5. Sporttehetség-meghatározások
      • 8.3.1.6. Sporttehetség-fejlődéselméletek
      • 8.3.1.7. A belső és külső környezet szerepe a sporttevékenységben és a sporttehetség-gondozásban
      • 8.3.1.8. A sportágválasztás tényezői
      • 8.3.1.9. Sportolási szokások, motivációk
      • 8.3.1.10. A sportágválasztást meghatározó tényezők
      • 8.3.1.11. A nem megfelelő sportágválasztás következményei
    • chevron_right8.3.2. A kiválasztás
      • 8.3.2.1. A kiválasztás alapelvei
      • 8.3.2.2. A beválás problémaköre
      • 8.3.2.3. A beválás megközelítése
    • chevron_right8.3.3. Kiégés a sportban
      • 8.3.3.1. A kiégés fogalmi háttere a sportban
      • 8.3.3.2. Kiégés „mérése”
      • 8.3.3.3. Az edzők kiégése
      • 8.3.3.4. Sportolók kiégése
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.4. Fogyatékos személyek és a sport
    • chevron_right8.4.1. A fogyatékos személyek sportjáról
      • 8.4.1.1. A rendszeres fizikai aktivitás hatásai
      • 8.4.1.2. A sport funkciói a fogyatékos személyek életében
      • 8.4.1.3. Az egyéni bánásmód, a differenciálás alapjai
      • 8.4.1.4. Motiváció és edzői szerepek a fogyatékos személyek sportjában
      • 8.4.1.5. A sporttevékenységhez vezető út
      • 8.4.1.6. Fogyatékos sportolókat a rendszeres sporttevékenységre motiváló tényezők
      • 8.4.1.7. Az edzők szerepe és az edzőkkel szembeni elvárás a fogyatékos személyek sportjában
      • 8.4.1.8. A jó edzővel szembeni elvárások
      • 8.4.1.9. Edző és tanítvány kapcsolata
    • chevron_right8.4.2. A paralimpiai mozgalom rövid története
      • 8.4.2.1. Nemzetközi fejlődés
      • 8.4.2.2. Magyarországi fejlődés
    • 8.4.3. A fogyatékos emberek sportjának sportszervezeti háttere
    • 8.4.4. Integráció értelmezése a fogyatékos emberek sportjának területén
    • 8.4.5. Gyakran használt fogalmak (Ajánlás az egységes használatra)
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right8.5. A sport mint mozgásterápiás eszköz
    • chevron_right8.5.1. Gyógytestnevelés
      • 8.5.1.1. Testnevelés-kategóriák, -alkategóriák
      • 8.5.1.2. Néhány gyakori betegség, elváltozás mozgásterápiája
    • 8.5.2. Gyógytorna
    • chevron_right8.5.3. Sportorvoslás
      • 8.5.3.1. A testgyakorlatok során előforduló károsodások felosztása
    • 8.5.4. Idegrendszeri érintettség és a mozgás
    • 8.5.5. Hormonális és metabolikus betegségek
    • chevron_right8.5.6. Kardiovaszkuláris és respiratórikus megbetegedések és a sport kapcsolata
      • 8.5.6.1. Szívinfarktus
      • 8.5.6.2. Agyvérzés (stroke)
      • 8.5.6.3. Szélütés
      • 8.5.6.4. Érelmeszesedés
      • 8.5.6.5. Hirtelen szívhalál
      • 8.5.6.6. Allergia
      • 8.5.6.7. Asztma
    • 8.5.7. Immunrendszer és a testmozgás
    • Ajánlott irodalom
• chevron_right9. A sport mint életmód
  • chevron_right9.1. A mozgás és az egészségtudatos életmód
    • 9.1.1. Az egészségfejlesztés magyarázata
    • 9.1.2. Életmód-értelmezés és meghatározása
    • 9.1.3. Az egészséggel kapcsolatos életmód szociológiai vizsgálatainak problémái
    • 9.1.4. Az életminőség
    • 9.1.5. A mozgás mint létszükséglet
    • chevron_right9.1.6. A rekreációs edzés az egészségtudatos életmód építőköve (vö. Fritz, 2006)
      • 9.1.6.1. A rekreációs edzés szakirodalmakban való megjelenése
      • 9.1.6.2. A sportedzés és a rekreációs edzés különbségei
      • 9.1.6.3. A rekreációs edzés hatásai
      • 9.1.6.4. A rekreációs edzés költség- és időtakarékos jellege
      • 9.1.6.5. A folyamatosság és rendszeresség
      • 9.1.6.6. A hatékony edzésidőtartamra vonatkozó szabály
      • 9.1.6.7. A fokozatosság szabálya
      • 9.1.6.8. Edzésmódszerek
      • 9.1.6.9. A rekreációs edzések tartalma
      • 9.1.6.10. A rekreációs edzés szabályozása
      • 9.1.6.11. A rekreációs edzés hatásának ellenőrzése
      • 9.1.6.12. A rekreációs edzés felszerelésszükséglete
      • 9.1.6.13. Rekreációs edzésprogramminták
    • 9.1.7. Népegészségügyi adatok és tendenciák
    • chevron_right9.1.8. A sport mint az egészségfejlesztés, életminőség-javítás eszköze
      • 9.1.8.1. Sportolási szokások
      • 9.1.8.2. Társadalmi helyzet és sportolási szokások
      • 9.1.8.3. Rendszeres sporttevékenység hatásai az életminőségre
      • 9.1.8.4. Javaslatok a mindennapi életre
    • chevron_right9.1.9. A sport és a hétköznapok kapcsolata
      • chevron_right9.1.9.1. A sport jótékony hatásai
        • 9.1.9.1.1. A sport élettani hatásai
        • 9.1.9.1.2. A sport érzelmi életre kifejtett hatásai
        • 9.1.9.1.3. A sport szociális kapcsolatokra kifejtett hatásai
        • 9.1.9.1.4. A sport személyiségformáló, pedagógiai szerepe
      • 9.1.9.2. A sport hétköznapokba történő beépülésének közvetítőrendszerei, eszközei
      • 9.1.9.3. Mit, mikor és mennyit sportoljunk?
  • chevron_right9.2. Sport és mentálhigiéné
    • 9.2.1. A mentális egészség a modern kultúrában
    • 9.2.2. A mentálhigiéné jelentésvilága
    • 9.2.3. A sportmentálhigiéné koncepciója
    • 9.2.4. A sporttudomány és a mentálhigiéné
  • Ajánlott irodalom
• chevron_right10. Sport és társadalom
  • chevron_right10.1. A sport gazdasági és üzleti háttere
    • Bevezetés
    • 10.1.1. A sportpiac területei
    • 10.1.2. A sport fogyasztói – sportfogyasztói szokások alakulása Magyarországon
    • chevron_right10.1.3. A sport mint vállalkozás
      • 10.1.3.1. A sporttermék-szolgáltatás jellemzői
      • 10.1.3.2. A sportpiac szerkezete
      • 10.1.3.3. A sportfinanszírozás jellegzetességei Európában, Magyarországon
    • 10.1.4. A sport reklámhordozó értéke, szponzoráció
    • 10.1.5. A munkahelyi egészségfejlesztés gazdasági indokoltsága
    • 10.1.6. Európai gyakorlatok a munkahelyi egészségfejlesztésben (Fritz, 2005)
    • 10.1.7. A munkahelyi egészségfejlesztés alkalmazásának eredményei
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.2. A sport szervezeti keretei, személyi és tárgyi feltételei
    • chevron_right10.2.1. A testnevelés és sport állami, társadalmi szerepe, rendszerének felépítése
      • 10.2.1.1. Állami felelősség és feladatvállalás a testnevelés és sport területén
      • 10.2.1.2. A sport, sportirányítás rendszere, a sport szervezettsége
      • 10.2.1.3. A sportfinanszírozás formái, forrásai
    • chevron_right10.2.2. A sport társadalmi szervezetei, megalakításuk és működésük feltételei, feladatai
      • 10.2.2.1. Sportegyesületek, -szakosztályok (gazdasági társaságok), diáksport-egyesületek
      • 10.2.2.2. A hazai sportirányítás. Szövetségek, ernyőszervezetek a sportban
    • chevron_right10.2.3. A sportszakember
      • 10.2.3.1. Az edző és a testnevelő tanár
    • 10.2.4. Az utánpótlás-nevelés, NUPI
    • chevron_right10.2.5. A sportesemények szervezése
      • 10.2.5.1. A sportversenyek típusai
      • 10.2.5.2. A szervezőmunka menete és dokumentumai
    • 10.2.6. A sport létesítményszükséglete, technikai feltételei és fejlesztésének iránya
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.3. Sport és kommunikáció
    • chevron_right10.3.1. A kommunikációról
      • 10.3.1.1. A kommunikáció alkotóelemei
      • 10.3.1.2. A kommunikáció formái, megjelenése
      • 10.3.1.3. A kommunikációs tér
    • chevron_right10.3.2. A kommunikáció megjelenése a sportban
      • 10.3.2.1. Verbális kommunikáció a sportban (vö. )
      • 10.3.2.2. Non-verbális kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.3. Vokális kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.4. Akciós kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.5. Poszturális kommunikáció a sportban
      • 10.3.2.6. Emblémák szerepe a sportban
    • chevron_right10.3.3. A sport mint kommunikációs technológia és eszköz
      • 10.3.3.1. A mozgás, a sport mint kommunikáció – utánzás, tanulás, versenyzés, rekreáció
      • 10.3.3.2. A sportmozgás, és megjelenése – a versenyző, csapat, eredmény és a kommunikáció
      • 10.3.3.3. A sport mint kommunikációt hordozó eszköz
      • 10.3.3.4. Sport és média
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.4. Sport és művészetek
    • 10.4.1. A testkultúra és a művészetek
    • chevron_right10.4.2. A testkultúra képzőművészeti és irodalmi hagyatéka
      • 10.4.2.1. Az őskor
      • 10.4.2.2. Az ókori Egyiptom
      • 10.4.2.3. Az ókori Elő-Ázsia
      • 10.4.2.4. Az ókori görög művészet és a sport
      • 10.4.2.5. A Római Birodalom testkultúrája és művészete
      • 10.4.2.6. Testkultúra és művészet a középkori Európában
      • 10.4.2.7. A reneszánsz művészet és testkultúra
      • 10.4.2.8. A modern sportok és a művészetek
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.5. A társadalom, az állam, a politika, a jog és a sport kapcsolata. Sportpolitikák és sportnormák. A sporttörvényekről. Főbb sportjogi esetek, példák és megoldások
    • chevron_right10.5.1. A sport alapvető külső meghatározói: társadalom, politika, állam és jog
      • 10.5.1.1. Bevezető, alapozó megközelítések
      • 10.5.1.2. Az állam és joga
      • 10.5.1.3. A jog osztályozása dióhéjban – a sporttal összefüggésben
    • chevron_right10.5.2. A sportpolitika egy évszázadáról – a jog tükrében
      • 10.5.2.1. Az 1921. évi testnevelési törvény időtálló tanulságai
      • 10.5.2.2. Joghiányos sportélet 1945 és 1990 között
      • 10.5.2.3. Politikai rendszerváltozás és a sport
      • 10.5.2.4. Elvek, tévutak és próbálkozások a sport állami-jogi szabályozásának gyakorlatában
      • 10.5.2.5. Hatályos sporttörvényi rendelkezések, megoldások
      • 10.5.2.6. Jövőkép a Nemzeti Sportstratégia mentén
    • 10.5.3. A sport főbb alkotmányjogi, polgári jogi, büntetőjogi vonatkozásai
    • 10.5.4. Főbb kifejezések, definíciók
    • Ajánlott irodalom
  • chevron_right10.6. Az Európai Unió és sport
    • 10.6.1. Az uniós sport történeti háttere
    • 10.6.2. A sport európai beágyazottsága
    • 10.6.3. A civil szféra szerepe a sportban
    • 10.6.4. Problémák, ellentmondások az európai sportban
    • 10.6.5. Az EU sporttámogatási politikája
    • 10.6.6. Támogatott programok
    • chevron_right10.6.7. Lehetséges támogatási területek, célok
      • 10.6.8. Tapasztalatok az EU-támogatásokat illetően
    • chevron_right10.6.9. Nevelés sport által
      • 10.6.9.1. Idősödés – sporttal
      • 10.6.9.2. Lakossági sport
      • 10.6.9.3. Versenysport
    • 10.6.10. Sportgazdaság
    • 10.6.11. Sport és környezetvédelem
    • Ajánlott irodalom
• chevron_right11. A sport presztízse
  • chevron_right11.1. A sportolás társadalmi feltételrendszere Magyarországon
    • 11.1.1. A sportolás társadalmi megítélése
    • 11.1.2. Sportolási szokások
    • 11.1.3. A sportolási szokások és a társadalmi helyzet összefüggései
    • 11.1.4. A sportolás színterei
  • chevron_right11.2. A gyermeksport társadalmi feltételrendszere Magyarországon
    • 11.2.1. A sporttevékenységek helye a gyermekek mindennapjaiban
    • 11.2.2. A gyermekek sportolási színterei
    • 11.2.3. Gyermekek a sportról
    • 11.2.4. A családi környezet szellemi, anyagi tőkéje és a sport
  • Ajánlott irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 121 9

A kötet elsődleges célja, hogy tudományos igényű, aktuális és átfogó tanulmányt mutasson be a jelen sportjáról, a sporttudomány aldiszciplínáiról és határterületeiről.

A kézikönyv elsősorban testkulturális, sporttudományi, rekreációs és életmódképzést nyújtó intézetek hallgatóinak, oktatóinak ajánljuk, de bizonyára haszonnal forgathatják fogyatékkal élők, időskorúak sporttevékenységével foglalkozó szakemberek is. A sport iránt elkötelezett, az egészségtudatos életmódot követő érdeklődők is sok értékes információt, tájékozódást segítő adatot és szempontot találhatnak benne.

A kötet tizenegy fejezete részletesen foglalkozik a sport és az újkori olimpiák történetével, sportágaival, a sport tudományával, elméletével, a sportteljesítmény tényezőivel (mozgásfejlődés, mozgástanulás, élettani és pszichológiai hatások), a motoros teljesítmény összetevőivel, a sport veszélyeivel, a dopping témakörével, stb. Korosztályonként vizsgálja a sport feladatát, kitér a sporttevékenység minden területére (rekreáció, iskolai nevelés, élsport, tehetséggondozás, fogyatékkal élők sporttevékenysége, a sport mozgásterápiás szerepe). Külön fejezetben tárgyalja a sport életmódban betöltött szerepét, a sport társadalmi hatásait, üzleti hátterét, a sportkommunikáció formáit, valamint a sport művészeti vonatkozásait.

Kötetünk szerzői, a sporttudomány, illetve a testnevelés és sporttudományi felsőoktatási intézetek elismert szakemberei.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szatmari-sport-eletmod-egeszseg//