Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Absztrakt mintázatok kiemelése

Az előzőleg bemutatott feladatokban a kísérleti személyek az egyes konkrét elemek közötti asszociációt sajátították el, akár úgy, hogy az egyik elem után milyen másik jöhet (szószegmentáció, illetve véges állapotú nyelvtan), akár úgy, hogy az egyes asszociációk akkor is megmaradjanak, ha közéjük ékelődik egy vagy több másik elem vagy elempár. Adódhat azonban olyan helyzet is, amikor csak strukturális azonosság van két egymástól független sorozat között. Ebben a helyzetben az ismert elemek követési valószínűsége nem segíthet, hiszen az új elemeket korábban még nem láthattuk. Egy kísérletben például héthónapos csecsemőknek a tanulási fázisban olyan szótaghármasokat mutattak be, amelyeknek az első és az utolsó szótagja azonos volt (ABA típus, Marcus et al. 1999). Minden bemutatott szótaghármasban más-más szótagok szerepeltek (pl. le di le, vi je vi, de di de), így átmenet-valószínűségekről olyan formában nem beszélhetünk, mint a szószegmentálási kísérletekben. A tesztfázisban itt is preferenciális nézési módszert alkalmaztak, és azt találták, hogy a csecsemők meg tudják különböztetni egymástól a korábban már hallott ABA és a korábban még nem hallott ABB típusokat. Azt ellenőrizendő, hogy a preferencia valóban a strukturális azonosságnak köszönhető, és nem a távolibb (ABA) vagy lokális (ABB) ismétlődések különbségéből következik, a vizsgálatot új „nyelvtanokkal” megismételték, és úgy találták, hogy a csecsemők képesek az AAB és ABB (pl. ba po po, ko ga ga) szekvenciákat is megkülönböztetni egymástól (Marcus et al. 1999).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero