Pléh Csaba, Lukács Ágnes (szerk.)

Pszicholingvisztika

Mi határozza meg az átvételt a lehetséges átvételi helyeken?

Mind párbeszédes, mind többszereplős társalgási helyzetekben részletesen elemzik, mi határozza meg, hogy sor kerül-e az átvételre a lehetséges helyeken. Stivers és munkatársai (2009) tíz nyelven végzett vizsgálatukban kimutatták, hogy a válaszok gyorsabbak, mint a nem válaszok, az elutasítás lassabb, mint az elfogadás. Az átvételre, amint Heldner és Edlund (2010) összefoglalója rámutat, két elmélet alakult ki. Az etnometodológusok projekciós elmélete szerint a majdani szóátvevő megbecsüli, hogy mikor lehet átvenni a szót, s az elővételezés hatására szólal meg. A gyakori, gyors szóváltások nem értelmezhetők úgy, hogy az aktuális beszélő éppen befejezi a mondandóját és a következő beszélő a beálló szünetre reagálna. Ez esetben a szóátvételi idők hosszabbak lennének. A másik felfogás szerint viszont a beszélő ad jelzéseket arra, hogy át akarja adni a szót, s a partner ezeket olvassa le.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

ISBN: 978 963 059 499 8

Nyelvészet Pszichológia

Az pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött.

A Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként a tömeges adatok elemzése egyaránt.

Könyvünk oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész, gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai mesterképzésekben, doktori programokban.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero