MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Pszicholingvisztika
Akusztikai-fonetikai és fonológiai szint
Az akusztikai-fonetikai és a fonológiai szint az idegtudományi vizsgálatokban gyakran összemosódva, elsősorban egy-egy szóalakra vonatkozó beszédspecifikus hanginformációként jelenik meg a feldolgozásban vagy a produkcióban, elkülönítve a szó szemantikai és szintaktikai tulajdonságaitól. A legtöbb produkciós feladatot alkalmazó vizsgálat például Levelt (1999) produkciós elméletére épít (l. a 8. fejezetet); az elmélet a fonológiai/fonetikai rendszeren belül megkülönbözteti a fonológiai reprezentációt eredményező morfofonológiai kódolás, az artikulációs reprezentációhoz vezető fonetikai kódolás és a nyílt beszédet kivitelező artikuláció folyamatát: a mechanizmusok és a reprezentációk együtt potenciálisan öt elkülönült szintet jelentenek (a nyílt beszéd nélkül). Kevés vizsgálat különíti el akár csak kérdésfeltevésében is mind az öt szintet; ha kidolgozottabb képet szeretnénk kapni, akkor számos vizsgálat feladatainak és eredményeinek metaanalízisére van szükségünk, amit Levelt (1989) el is végzett.
Tartalomjegyzék
- Pszicholingvisztika Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv
- Impresszum
- Előszó
- A kézikönyv szerzői
- I ELMÉLETI ÉS TÖRTÉNETI KÉRDÉSEK
- 1. A pszicholingvisztika története
- A klasszikus német pszicholingvisztika
- A pszicholingvisztikai tematika az európai pszichológiában 1920–1950 között
- A viselkedéselvű nyelvfelfogás
- Az orosz-szovjet hagyomány: Vigotszkij öröksége
- A generatív nyelvtan hatása: a szabály és a struktúra. A pszichológiai realitás elve
- Az ezredforduló pszicholingvisztikája
- A magyar pszicholingvisztika útja
- Hivatkozások
- 2. Nyelvek és nyelvtanok
- 3. A módszertan kérdései a pszicholingvisztikában
- 1. A pszicholingvisztika története
- II MEGÉRTÉS ÉS PRODUKCIÓ
- 4. A szavak mentális reprezentációja és az alaktani feldolgozás
- 5. A mondatmegértés folyamata
- Terminológiai és elméleti kérdések a megértés fogalmával kapcsolatban
- A megértés folyamatának általános menete
- A bemenet jegyei
- Szemantikai és pragmatikai mozzanatok a megértésben
- A mondatok megértése
- Az igék és vonzatok szerepe a mondatszerkezet felállításában
- Mitől nehéz megérteni egy mondatot?
- A kimenet kérdései
- Mi mindent teszünk hozzá a mondatokhoz a megértés során?
- Hivatkozások
- Terminológiai és elméleti kérdések a megértés fogalmával kapcsolatban
- 6. Szövegek megértése és megjegyzése
- A mondattól a szövegig a pszicholingvisztikában
- A szövegmegértés és a szövegekre emlékezés rendszertana
- Mikroszerkezeti hatások
- A makroszerkezet hatása
- A szövegtípusok eltérései és a makroszerkezet
- A tanulói aktivitás irányítása és a szövegtanulás
- Egyéni különbségek a szövegemlékezetben
- Agy és szövegintegráció
- Kitekintés
- Hivatkozások
- A mondattól a szövegig a pszicholingvisztikában
- 7. Az olvasás rendszere, fejlődése és modelljei
- 8. A beszédprodukció
- 9. Nyelvtechnológia és a pszicholingvisztika számítógépes modelljei
- III III. NYELVELSAJÁTÍTÁS
- 10. A nyelvelsajátítás elméleti modelljei
- 11. A nyelvtani kategóriák és szabályok elsajátítása: megfigyelési és kísérleti adatok
- 12. Szótanulás
- 13. Korai kétnyelvűség és szociokognitív fejlődés
- Bevezetés
- A kétnyelvű nyelvelsajátítás stádiumai
- Korai nyelvdiszkriminációs képességek csecsemőknél
- Nyelvspecifikus újraszerveződés: a nem-anyanyelvi fonetikus kontrasztok elvesztése
- A kétnyelvűség hatása a fejlődő kognitív rendszerre: előnyök és hátrányok
- A gátlási és kontrollfunkciók fejlődése kétnyelvűeknél
- A reprezentációs képességek és a szociális megismerés fejlődése kétnyelvűeknél
- Hivatkozások
- Bevezetés
- 14. Idegennyelv-elsajátítás
- IV NYELV ÉS GONDOLKODÁS
- 15. Jelentés: referencia és fogalmak
- Jelentés és intencionalitás
- A tárgyelmélet
- Fogalmak és szójelentés
- A fogalmak pszichológiai elméletei
- A klasszikus elmélet
- A klasszikus elmélet problémái
- A klasszikus elmélet revíziója
- A prototípus-elmélet
- A prototípus-elmélet problémái
- A fogalmak mintapéldány-elmélete
- A fogalmak két általános funkciója
- A fogalmi atomizmus
- Az elmélet-elmélet és a pszichológiai esszencializmus
- Fogalmak és észlelés: a perceptuális szimbólumrendszerek elmélete
- A klasszikus elmélet
- Fogalmi fejlődés
- Kitekintés: fogalmi fejlődés, fikció, társas megértés
- Hivatkozások
- Jelentés és intencionalitás
- 16. Nyelv és emlékezet
- 17. Metafora
- 18. Kísérleti pragmatika
- 19. A nyelvi relativizmus
- 20. Téri nyelv
- A téri kifejezések rendszere a nyelvekben
- A téri reprezentáció elemei: egyetemes vonások és nyelvközi különbségek
- Nyelv és téri reprezentáció: képsémák?
- A téri kifejezések kibontakozása az anyanyelv-elsajátítás során
- Miért éppen a téri nyelv? A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálata: Tér és nyelvi relativizmus
- Magyar adatok
- Hivatkozások
- A téri kifejezések rendszere a nyelvekben
- 21. Nyelvi reprezentáció a numerikus feladatokban
- 22. Érzelmek és beszéd
- 23. A társalgás pszicholingvisztikája
- Társalgás és szöveg: a diskurzus két értelme. Terminológiai kirándulás
- A társalgások rendszertana
- A beszélőváltás meghatározói
- A szóátvétel szabályrendszere az etnometodológiai felfogásban
- A megszólítási rendszerek a társalgásban
- A társalgási mikro- és makroszerkezet
- Az udvariasság a társalgásban
- Nemi különbségek a társalgásban
- A társalgás további meghatározói
- Hivatkozások
- Társalgás és szöveg: a diskurzus két értelme. Terminológiai kirándulás
- 15. Jelentés: referencia és fogalmak
- V A NYELV BIOLÓGIAI ALAPJAI
- 24. A nyelv evolúciója
- A nyelvkeletkezés-elméletek története: kutatási hullámok és divatok
- Az emberi nyelv és az állati közlési rendszerek strukturális és szociális összevetése
- A nyelvkeletkezés nagy vitakérdései
- A nyelvkeletkezés-elméletek átfogó biológiai keretei: a tágan vett nyelvi képesség [NyKT] kialakulása
- A grammatika keletkezése: az NyKSz problémája és a nyelvi különlegesség gondolata
- Átfogó elméletek a nyelvi funkciók keletkezéséről
- Hivatkozások
- 25. A nyelv idegrendszeri reprezentációja
- 26. A szó szerinti és a képes nyelv feldolgozása mint emberi agyi funkció
- 27. Az afázia
- Bevezetés
- Problémák, hipotézisek, modellek
- A mai modellek előzményei
- A lokalizációs elméletek problémái
- A holisztikus sajátosságok kérdése
- A nyelvtani alapú magyarázatok és a kapacitáselméletek
- A mondatprodukció agrammatikus zavarainak osztályai
- Kapacitáselméleti magyarázatok az agrammatikus mondatprodukcióra
- A mondatmegértés agrammatikus zavarai
- Nyelvi kompetencia és performancia
- EKP-vizsgálatok
- A generatív nyelvtanelmélet és modellek mint lehetséges magyarázati keretek
- A generatív nyelvtanelméleti magyarázati keretek: összefoglalás
- A mai modellek előzményei
- Magyar adatok és esettanulmányok
- Példák: a mondatismétlési tesztek
- A nyelvtan és a performanciális korlátozottságot javító stratégiák közötti kapcsolat
- Javító stratégia a théta-elv érvényesítésére
- Kettős szétválások a nyelvtan afáziás korlátozódásában
- A nyelvtani helyesség megítélései
- Az idői kompatibilitás megítélései
- A nyelvi rekurzivitás afáziában
- Szituatív mondatok, tudatelméleti beágyazás
- Példák: a mondatismétlési tesztek
- Összefoglalás
- Hivatkozások
- Bevezetés
- 24. A nyelv evolúciója
- VI A NYELV PSZICHOLÓGIÁJA ATIPIKUS HELYZETEKBEN
- 28. A jelnyelvek pszicholingvisztikája
- 29. A specifikus nyelvfejlődési zavar
- 30. Az olvasás zavarai és a diszlexia
- 31. A nyelv, a kommunikáció és a megismerés atipikus mintázatai és kapcsolatai autizmus spektrum zavarokban
- Bevezető: az autizmus spektrum zavarok és jelentőségük a pszicholingvisztika számára
- Alaptények és alapvető viselkedéses jellegzetességek
- Néhány módszertani megjegyzés
- Nyelvi jellegzetességek az autizmus spektrumon
- Két kulcskérdés az autizmus pszicholingvisztikájában
- Alapvető kognitív és idegrendszeri sajátosságok, kapcsolataik a nyelvvel
- Hivatkozások
- Bevezető: az autizmus spektrum zavarok és jelentőségük a pszicholingvisztika számára
- 32. Nyelvelsajátítás és értelmi fogyatékosság
- Köszönetnyilvánítás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2015
ISBN: 978 963 059 499 8
Az
pszicholingvisztika a nyelv használatának, megértésének és elsajátításának
mentális folyamatait, a használók értelmi, érzelmi és társas működéseit érintő
mechanizmusait vizsgálja. Interdiszciplináris terület, amelynek gyökerei a
nyelvészetben és a pszichológiában lelhetők fel. Fél évszázada létezik
komolyabb formában, vagyis viszonylag fiatal, ám az elmúlt évtizedekben - az
ihletését adó területek, vagyis a nyelvészet, a pszichológia és az idegtudomány
elméleti és technikai változásainak, továbbá a nyelv használatát és
vizsgálatának lehetőségeit is érintő, gyorsan változó műszaki-informatikai
környezetnek köszönhetően - sokrétűen fejlődött. A
Magyar pszicholingvisztikai kézikönyv hiányt pótol a hazai
felsőoktatásban, az első próbálkozás arra, hogy teljesen megfeleljen a nyelvre
érvényesített interdiszciplináris szemléletnek. Egyszerre jellemző rá a
bölcsészeti, a társadalomtudományi és a természettudományos szemlélet
alkalmazása, módszerei közé tartozik a megfigyelés, a kísérletezés, és időnként
a tömeges adatok elemzése egyaránt. Könyvünk
oktatási anyagként szolgál a felsőbb éves pszichológus, nyelvész,
gyógypedagógus, medikus diákok számára, ugyanakkor legalább egy évtizedig
érvényes összefoglaló és kiindulási irodalom lehet a kutatóknak is. Őszintén
reméljük, hogy a kézikönyv alapvető tananyag lesz nyelvészeti és pszichológiai
mesterképzésekben, doktori programokban.
Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-lukacs-pszicholingvisztika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
