A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében

Tartalomjegyzék

• A mandarin beszédhangok produkciója kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtésében
• Impresszum
• Sorozatszerkesztői előszó
• Köszönetnyilvánítás
• chevron_right1. Előszó
  • 1.1. A monográfia felépítése
  • chevron_right1.2. A beszédképzés (beszédprodukció) akusztikai vetülete
    • 1.2.1. A beszéd fiziológiai folyamata és az alapfrekvencia
    • 1.2.2. A toldalékcső és beszédhangok produkciójának jellemzői
    • 1.2.3. A vokalikus szegmentumok produkciója
    • 1.2.4. A koartikuláció és az akusztikai célok megvalósulása vokalikus szekvenciákban
    • chevron_right1.2.5. Az obstruensek produkciója és akusztikai szerkezete
      • 1.2.5.1. Explozívák produkciója
      • chevron_right1.2.5.2. Szibiláns frikatívák produkciója
        • 1.2.5.2.1. A frikatív szűkület relatív helyének akusztikai vetülete
        • 1.2.5.2.2. A frikatíva palatalizációjának mértékét számszerűsítő akusztikai mérőszám, azaz a vokalikus szakasz kezdetén mért F2-érték
        • 1.2.5.2.3. A szűkület képzésekor érintett nyelvi régió vizsgálata, azaz a vokalikus szakasz kezdetén mért F3-érték
• chevron_right2. Szakirodalmi áttekintés az akcentusjelenségekről
  • 2.1. Az akcentuskutatáshoz kapcsolódó főbb tudományágak és pszicholingvisztikai folyamatok
  • 2.2. Történeti áttekintés az akcentusjelenségek vizsgálatáról
  • chevron_right2.3. A beszédpercepció és a beszédprodukció közötti kapcsolat
    • 2.3.1. Beszédpercepció és beszédhang-elsajátítás kapcsolata az L1-ben és az L2-ben
  • chevron_right2.4. Transzferjelenségek
    • 2.4.1. Szegmentális szintű eltérések az L1-ben és az L2-ben
    • 2.4.2. A nyelvi mód, mint az akcentust befolyásoló tényező
    • 2.4.3. Eltérések az L1 és az L2 fonotaktikai rendszerében
    • 2.4.4. Eltérések az L1 és az L2 fonológiai szabályainak rendszerében
    • 2.4.5. Szupraszegmentális szintű eltérések az L1-ben és az L2-ben
  • chevron_right2.5. Modellek az L2 beszédhangjainak elsajátításával kapcsolatban
    • 2.5.1. Az L2 beszédhangok elsajátítását fonológiai szempontból vizsgáló modellek
    • 2.5.2. Az L2 beszédhangok elsajátítását fonetikai szempontból vizsgáló modellek
    • 2.5.3. Az értekezés alapjául szolgáló célnyelv-elsajátítási modell kiválasztása és a kapcsolódó alaphipotézisek megfogalmazása
  • 2.6. Egyéb tényezők az akcentusos beszéd kialakulásában
• chevron_right3. A mandarin kínai és a magyar nyelv szegmentális és szupraszegmentális szintű összehasonlítása
  • 3.1. A kínai és magyar nyelv alapvető tipológiai jellemzői
  • chevron_right3.2. A magyar és kínai nyelv szegmentumkészlete
    • 3.2.1. A magyar és kínai mássalhangzórendszer összehasonlítása
    • chevron_right3.2.1.1. A magyar és kínai magánhangzórendszer összehasonlítása
      • 3.2.1.1.1. A statikus artikulációs/akusztikai céllal rendelkező magánhangzók
      • 3.2.1.1.2. A dinamikus akusztikai/artikulációs céllal rendelkező magánhangzók (diftongusok és triftongusok)
  • 3.3. Az értekezésben vizsgált kínai és magyar beszédhangcsoportok és a kötet szerkezete
• chevron_right4. A mandarin és magyar explozívák ejtése
  • chevron_right4.1. A mandarin és magyar explozívák ejtésének összehasonlítása
    • 4.1.1. Szakirodalmi háttér
    • 4.1.2. Hipotézisek
    • chevron_right4.1.3. Módszertan
      • 4.1.3.1. Kísérleti személyek
      • 4.1.3.2. Felvételkészítés
      • 4.1.3.3. Nyelvi anyag
      • 4.1.3.4. Mérések és elemzések
      • 4.1.3.5. Statisztikai elemzések
    • chevron_right4.1.4. Eredmények
      • 4.1.4.1. A mandarin lenis explozívák ejtése
      • 4.1.4.2. A kínai és magyar lenis explozívák összehasonlítása
      • 4.1.4.3. A mandarin fortis explozívák ejtése
      • 4.1.4.4. A kínai és magyar fortis explozívák összehasonlítása
      • 4.1.4.5. A kínai és magyar azonos zöngekezdésiidő-kategóriába eső explozívák összehasonlítása
    • chevron_right4.1.5. Következtetések
      • 4.1.5.1. A mandarin és magyar lenis explozívák ejtése
      • 4.1.5.2. A mandarin fortis explozívák ejtése
      • 4.1.5.3. A kínai és magyar azonos zöngekezdésiidő-kategóriába eső explozívák összehasonlítása
      • 4.1.5.4. Összegzés
  • chevron_right4.2. A nyelvi módok hatásának kérdése a célnyelvi explozívák zöngekezdési idejére
    • 4.2.1. Szakirodalmi háttér
    • 4.2.2. Hipotézisek
    • chevron_right4.2.3. Módszertan
      • 4.2.3.1. Kísérleti személyek
      • 4.2.3.2. Felvételkészítés
      • 4.2.3.3. Nyelvi anyag
      • 4.2.3.4. Mérések és elemzések
      • 4.2.3.5. Statisztikai elemzések
    • 4.2.4. Eredmények
    • 4.2.5. Következtetések
• chevron_right5. A kínai és magyar szibiláns réshangok képzési jegyeinek összehasonlítása
  • chevron_right5.1. A kínai dentális /s/ és kváziretroflex posztalveoláris /ʂ/ ejtése
    • 5.1.1. A kísérlet háttere
    • 5.1.2. Hipotézisek
    • chevron_right5.1.3. Módszertan
      • 5.1.3.1. Kísérleti személyek
      • 5.1.3.2. Felvételkészítés
      • 5.1.3.3. Nyelvi anyag
      • 5.1.3.4. Mérések és elemzések
      • 5.1.3.5. Statisztikai elemzések
    • 5.1.4. Eredmények
    • 5.1.5. Következtetések
  • chevron_right5.2. Kínai és magyar szibiláns frikatívák ejtése és palatalizációja különös tekintettel az alveolopalatális /ɕ/ szibilánsra
    • 5.2.1. A kísérlet háttere
    • 5.2.2. Hipotézisek
    • chevron_right5.2.3. Módszertan
      • 5.2.3.1. Kísérleti személyek
      • 5.2.3.2. Felvételkészítés
      • 5.2.3.3. Nyelvi anyag
      • 5.2.3.4. Mérések és elemzések
      • 5.2.3.5. Statisztikai elemzések
    • chevron_right5.2.4. Eredmények
      • 5.2.4.1. A magyar szibilánsok
      • 5.2.4.2. A kínai szibilánsok
      • 5.2.4.3. A kínai és magyar szibilánsok összehasonlítása
    • chevron_right5.2.5. Következtetések
      • 5.2.5.1. A magyar szibilánsok
      • 5.2.5.2. A kínai szibilánsok
      • 5.2.5.3. A kínai és magyar szibilánsok összehasonlítása
• chevron_right6. A kínai vokalikus szegmentum(sor)ok produkciója
  • chevron_right6.1. A kínai és magyar szibilánsokat követő vokális szakasz produkciója különös tekintettel az alveolopalatális /ɕ/ szibilánsra
    • 6.1.1. Szakirodalmi háttér
    • 6.1.2. Hipotézisek
    • chevron_right6.1.3. Módszertan
      • 6.1.3.1. Kísérleti személyek
      • 6.1.3.2. Felvételkészítés
      • 6.1.3.3. Nyelvi anyag
      • 6.1.3.4. Mérések
      • 6.1.3.5. Statisztikai elemzések
    • chevron_right6.1.4. Eredmények
      • chevron_right6.1.4.1. Magyar vokalikus szegmentumok
        • 6.1.4.1.1. Statikus elemzések
        • 6.1.4.1.2. Dinamikus elemzések
      • chevron_right6.1.4.2. Kínai vokalikus szakaszok
        • 6.1.4.2.1. Statikus elemzések
        • 6.1.4.2.2. Dinamikus elemzések a /ɕa/ hangsorban
      • chevron_right6.1.4.3. A kínai és magyar vokalikus szakaszok összehasonlítása
        • 6.1.4.3.1. Statikus elemzések
        • 6.1.4.3.2. Dinamikus elemzések a /ɕa/ hangsorban
    • chevron_right6.1.5. Következtetések
      • 6.1.5.1. A magyar hangsorok megvalósulása
      • 6.1.5.2. A kínai hangsorok (különösen a /ɕa/) ejtése magyar és kínai anyanyelvűek esetében
      • 6.1.5.3. A magyar és kínai hangsorok összevetése magyar anyanyelvűek ejtésében
  • chevron_right6.2. Az illabiális veláris [ɤ] magánhangzó, az alveoláris [ɹ] approximáns, valamint a posztalveoláris [ɻ] approximáns akusztikai vizsgálata
    • 6.2.1. Szakirodalmi háttér
    • 6.2.2. Hipotézisek
    • chevron_right6.2.3. Módszertan
      • 6.2.3.1. Kísérleti személyek
      • 6.2.3.2. Felvételkészítés
      • 6.2.3.3. Nyelvi anyag
      • 6.2.3.4. Mérések
      • 6.2.3.5. Statisztikai elemzések
    • chevron_right6.2.4. Eredmények
      • 6.2.4.1. Az F1 : F2 aránya
      • 6.2.4.2. Az F2 : F3 aránya
    • 6.2.4. Következtetések
• chevron_right7. Az atonális és tonális monoszillabikus dallammenetek összehasonlítása
  • chevron_right7.1. Szakirodalmi háttér
    • 7.1.1. A vizsgált magyar és kínai emelkedő dallamok
    • 7.1.2. A vizsgált magyar és kínai ereszkedő dallamok
  • 7.2. A kutatás kérdése
  • chevron_right7.3. Módszertan
    • 7.3.1. Kísérleti személyek
    • 7.3.2. Felvételkészítés
    • 7.3.3. Nyelvi anyag
    • 7.3.4. Mérések
    • 7.3.5. Statisztikai elemzések
  • chevron_right7.4. Eredmények
    • chevron_right7.4.1. A statikus vizsgálat eredményei
      • 7.4.1.1. Emelkedő dallamok
      • 7.4.1.2. Ereszkedő dallamok
    • chevron_right7.4.2. A dinamikus vizsgálat eredményei
      • 7.4.2.1. Emelkedő dallamok
      • 7.4.2.2. Az ereszkedő dallamok
  • 7.5. Következtetések
• chevron_right8. Összefoglalás
  • 8.1. A hipotézisek tesztelése és a következtetések összefoglalása
  • 8.2. Az értekezés alapjául szolgáló SLM(-r) modellhez kapcsolható predikciók tesztelése
  • 8.3. A kísérletek limitációi
  • 8.4. A kutatás jövőbeni lehetséges irányai és az értekezés eredményeinek használhatósága
• chevron_rightMellékletek
  • 1. Melléklet
  • 2. Melléklet
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 146 7

DOI: 10.1556/9789636641467

Sorozat: Alkalmazott nyelvészet a 21. században - Applied Linguistics in the 21st Century

ISSN: 2786-0914

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

A monográfia középpontjában az idegennyelv-elsajátítás témaköre helyezkedik el, pontosabban a beszédjel akusztikai tulajdonságainak vizsgálatán keresztül tárjuk fel a mandarin kínaiul tanuló magyar anyanyelvűek ejtési nehézségeit. A kötet azonban nem kizárólagosan azon Olvasók számára készült, akik a kínai beszédhangok és lexikai tónusok akusztikai jellemzőiben szeretnének elmélyedni: a szerző reményei szerint a kötet általános és átfogó áttekintést nyújt nem csak az idegen nyelvi akcentusjelenségek okairól és következményeiről, hanem az alapoktól indulva vezeti be az Olvasót a különböző beszédhangcsoportok (a zárhangok, réshangok, közelítőhangok és magánhangzók) akusztikai szerkezetébe, illetve az akusztikai jellemzők és az artikuláció közvetett kapcsolatába is. Nem utolsósorban pedig a kötetben helyet kap egy prozódiai szempontú nyelvközi összehasonlítás is, amelyben emelkedő és ereszkedő magyar egy szótagú dallamkontúrok és a kínai lexikai tónusok akusztikai összehasonlítása kerül bemutatásra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-a-mandarin-beszedhangok-produkcioja-kinaiul-tanulo-magyar-anyanyelvuek-ejteseben//