A nézőpont a nyelvi megismerésben

Tartalomjegyzék

• A nézőpont a nyelvi megismerésben
• Impresszum
• 1. Bevezetés
• chevron_right2. A nyelvi tevékenység perspektiváltsága: a konstruálás pragmatikája
  • chevron_right2.1. A társas megismerés adaptabilitása
    • 2.1.1. Az alternatív konceptualizáció mint választás és egyezkedés
    • 2.1.2. Testesültség és diszkurzivitás – az adaptáció biokulturális folyamata
  • chevron_right2.2. A figyelemirányítás interszubjektivitása
    • 2.2.1. A diskurzusok mint közös figyelmi jelenetek
    • 2.2.2. A megnyilatkozások mint figyelemirányítási események
  • chevron_right2.3. A konstruálás kontextusfüggősége
    • 2.3.1. A kontextus és a kontextualizáció
    • 2.3.2. A konstruálás kontextusfüggő kiindulópontjai
  • 2.4. Összefoglalás
• chevron_right3. A kontextus perspektiváltsága: deiktikus és reflexív kontextualizálás
  • chevron_right3.1. A kontextualizáció deiktikussága
    • chevron_right3.1.1. A térjelölés és az időjelölés
      • 3.1.1.1. A térdeixis művelete
      • 3.1.1.2. Az idődeixis művelete
      • 3.1.1.3. A tér- és időbeli kontiguitáson alapuló deiktikus kapcsolat
    • chevron_right3.1.2. A személyjelölés és a társas attitűdjelölés deiktikussága
      • 3.1.2.1. A személydeixis művelete
      • 3.1.2.2. A társas attitűddeixis
      • 3.1.2.3. A társas megismerés és kapcsolatteremtés deiktikussága
  • chevron_right3.2. A kontextualizáció metapragmatikai tudatossága
    • 3.2.1. Reflexivitás és tudatosság
    • 3.2.2. A metapragmatikai jelzések mint kontextualizálók
  • chevron_right3.3. Kontextualizáló konstrukciók a mondaton innen és túl
    • 3.3.1. A deiktikus kontextualizálók
    • 3.3.2. A reflexív kontextualizálók
  • 3.4. Összefoglalás
• chevron_right4. A diskurzus perspektiváltsága: figyelemirányítás narratív és lírai szövegekben
  • chevron_right4.1. A történetek referenciális értelmezése
    • chevron_right4.1.1. És az jó is lesz
      • 4.1.1.1. A kifejtettség-kifejtetlenség összjátékának sajátos narratív mintázata
      • 4.1.1.2. Perspektivizáció és irónia
      • 4.1.1.3. Összegző megállapítások
    • chevron_right4.1.2. Iskola a határon
      • 4.1.2.1. A narratív fikció diszkurzív sémáinak rekonfigurációja
      • 4.1.2.2. Egymást relativizáló magatartásminták a történet társas világában
      • 4.1.2.3. Összegző megállapítások
  • chevron_right4.2. Műfaj és nézőpont a narratívákban
    • chevron_right4.2.1. Esti
      • 4.2.1.1. A műfaj mint diszkurzív séma
      • 4.2.1.2. A műfaji sémák rekonfigurációja
      • 4.2.1.3. Összegző megállapítások
    • chevron_right4.2.2. Beégésem története
      • 4.2.2.1. A számítógép közvetítette narratívák pragmatikája
      • 4.2.2.2. A beégéstörténetek narratív sémái
      • 4.2.2.3. Összegző megállapítások
  • chevron_right4.3. A nézőpont a dalszövegekben
    • chevron_right4.3.1. Az aposztrofé líraisága
      • 4.3.1.1. A dalszövegek mint aposztrofikus fikciók
      • 4.3.1.2. Aposztrofikus diskurzusok a dalszövegekben
      • 4.3.1.3. Összegző megállapítások
    • chevron_right4.3.2. A személyjelölés líraisága
      • 4.3.2.1. A személyjelölés kontextualizáló és perspektiváló szerepe a dalszövegekben
      • 4.3.2.2. Személyesség és szubjektivizáció a dalszövegekben
      • 4.3.2.3. Összegző megállapítások
  • 4.4. Összegzés
• chevron_right5. A stílus perspektiváltsága: stílustulajdonítás hétköznapi és irodalmi diskurzusokban
  • chevron_right5.1. A stílustulajdonítás szociokulturális szituáltsága – elméleti belátások
    • 5.1.1. A stílustulajdonítás mint deiktikus művelet
    • 5.1.2. A stílustulajdonítás mint stílusminták aktiválása
  • chevron_right5.2. A stílustulajdonítás szociokulturális tényezői – az empirikus vizsgálat lehetőségei
    • 5.2.1. A stílustulajdonításra reflektáló megnevezések
    • 5.2.2. A stilisztikai jelöltség
    • 5.2.3. A szociokulturális tényezők
    • 5.2.4. Következtetések
  • chevron_right5.3. A stílus homogenitása és heterogenitása Szerb Antal novelláiban
    • 5.3.1. A stílus – homogenizálás, polarizálás és relativizálás a megformálásban
    • 5.3.2. Az irónia – megformálás, reflexivitás és a tudatlanság megértése
  • 5.4. Összefoglalás
• chevron_right6. Összegzés
  • 6.1. A kontextusfüggő kiindulópontok modellje
  • 6.2. A konstruálás pragmatikai megközelítése
  • 6.3. A kontextualizáció (újra)értelmezése
  • 6.4. A narratív és a lírai diskurzusok perspektivikussága
  • 6.5. A stílustulajdonítás pragmatikai megközelítése
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 120 7

DOI: 10.1556/9789636641207

Gyűjtemény: Szabadon elérhető kiadványok

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

A funkcionális kognitív nyelvészet elméleti háttérfeltevéseit érvényesítő kötet a nézőpont (perspektíva) működésének átfogó pragmatikai értelmezését adja. A kontextusfüggő kiindulópontok olyan modelljét dolgozza ki és működteti, amely szerint a közös figyelem interszubjektív kontextusában a diskurzus résztvevőinek (i) tér- és időbeli pozíciója, (ii) szociokulturális szituáltsága és (iii) tudati beállítódása együttesen játszik lényegi szerepet a megfigyelhetővé, megérthetővé tett világbeli jelenetek konstruálásában. A nézőpont nyelvészeti érdekeltségű vizsgálata során a pragmatikaival együtt mondattani és szemantikai, illetve a pragmatikai mellett szövegnyelvészeti és stilisztikai szempontokat is érvényesít. Eredményei ugyanakkor az irodalomtudományi narratológia és poétika vonatkozó kutatásaival is diszkurzív viszonyba kerülhetnek. A kötet a perspektivikusság vizsgálatával a magyar nyelv használatalapú leírásának kontextusába illeszkedik. Célja a magyar nyelvre vonatkozó empirikus vizsgálatok elméleti megalapozása, illetve az elméleti belátások alapján empirikus vizsgálatok kezdeményezése.</p>

Hivatkozás: https://mersz.hu/tatrai-a-nezopont-a-nyelvi-megismeresben//