A modern világunk egyik legfontosabb energiaforrása a Li-ion-akkumulátor, ami manapság már életünk szinte minden területén jelen van. Legyen szó mobilitási alkalmazásokról, mint amilyenek például a hordozható elektronikai eszközök, az akkumulátoros kéziszerszámok vagy akár az elektromos járművek meghajtó akkumulátorai, és helyhez kötött, úgynevezett telepített energiatároló rendszerekben történő felhasználásokról. A legtöbben azonban talán bele sem gondolnak, hogy a technológiai áttörések mellett milyen kockázatok és biztonsági kihívások rejlenek ezekben az energiatároló rendszerekben. Egyetlen akkumulátorhiba – legyen az túlmelegedés, cellazárlat vagy töltési hiba – súlyos következményekhez, például környezeti károkhoz, jelentős anyagi veszteséghez vagy akár személyi sérüléshez is vezethet. A biztonságtechnika és diagnosztika szerepe tehát kulcsfontosságú nemcsak a megelőzés, hanem a gyors veszélyelhárítási megoldások alkalmazásának érdekében is. Az intelligens (fedélzeti) diagnosztikai rendszerek, mint például a prediktív elemzés vagy a valós idejű monitoring, képesek felismerni a legkisebb anomáliákat is. De meddig mehetünk el a technológiai fejlesztésben anélkül, hogy közben ne veszítsük szem elől a legfontosabb célt: a felhasználók biztonságát? Az akkumulátorcellák gyártása, szállítása és felhasználása során nagy felelősség hárul a fejlesztőkre, a gyártókra és a szabályozásért felelős szervezetekre, hatóságokra. Nem elég csupán hatékony energiatárolási megoldásokat létrehozni, egyre biztonságosabb, hosszabb élettartamú és környezetbarát rendszerekre van szükség, amelyek képesek megfelelni a 21. század kihívásainak. A legfontosabb kérdés tehát: hogyan lehet továbbfejleszteni a biztonsági rendszereket úgy, hogy azok ne csupán reagáljanak a problémákra, hanem aktívan előzzék meg azokat?