Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


1.8.3.2. Az elektródok osztályozása/elnevezése a három- vagy többelektródos elektrolizálócellában betöltött szerepük alapján
Munkaelektród (W): Az az elektród, amelynek az elektródpotenciálját szabályozzuk (potenciosztáttal) és mérjük a rajta átfolyó áramot, vagy a rajta átfolyó áramot szabályozzuk, és mérjük az elektród potenciálját egy alkalmasan megválasztott referenciaelektródhoz képest. A munkaelektród tulajdonságait elvileg a cella többi elektródjától függetlenül lehet tanulmányozni.
Referenciaelektród (R): Vonatkoztatási elektród, amelyhez képest mérjük a cella összes többi elektródjának potenciálját. Lehetőleg egyensúlyi elektród legyen, csak a csereáramához képest elhanyagolható nagyságú áram haladjon át rajta. Egy cellában több referenciaelektród is lehet. (Az ún. „kvázireferencia-elektródok” esetében az áthaladó áramnak olyan kicsinek kell lennie, hogy az elektród potenciálja ne változzon a mérés időskáláján.)
Segédelektród (A, C): Áramvezető segédelektródnak is szokás nevezni, mivel a feladata a munkaelektródon átfolyó áram „kivezetése” a cellából az elektromos áramkörbe. A potenciosztát működésének az az elvi alapja, hogy a munkaelektród és a segédelektród között szabályozással akkora áramot állít be, hogy a munkaelektród és a referenciaelektród (azonos anyagi minőségű fémból készült) hozzávezetései között éppen a beállítani kívánt potenciálkülönbség alakuljon ki.
Mivel a segédelektródon is elektródfolyamat játszódik le, ezért fontos szempont, hogy működése lehetőleg ne befolyásolja a munkaelektród tulajdonságait.
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave