3.2. A Li-ion-akkumulátormodul és -csomag összeszerelése1

A Li-ion-akkumulátorcellák gyártása után ezeket modulokká kell/lehet összeépíteni, és a modulokat az utolsó feldolgozási lépésként akkumulátorcsomagokká kell/lehet összeszerelni. Az egyes cellákat általában sorosan (S) vagy párhuzamosan (P) kapcsolják össze a modulokban. Több modult, valamint további elektromos, mechanikai és hőtechnikai alkatrészeket szerelnek össze az akkumulátorcsomagba. Az egyes csomagok a kívánt teljesítménytől és kialakítástól függően eltérő elrendezésűek. A 7.15. ábra a modul- és csomag-összeállítás elemi lépéseit szemlélteti.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_1310/#m1232energ_1310 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_1310/#m1232energ_1310)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_1310/#m1232energ_1310)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7.15. ábra. A Li-ion-akkumulátormodul és a csomag összeszerelésének elemi lépései

 

Az előszerelési lépésben az egyes cellákat megtisztítják és/vagy kémiailag aktiválják az akkumulátorcella-ház felületét. Ezután a cellákat összeillesztik, összeragasztják (pl. folyékony vagy szilárd ragasztók segítségével). A ragasztóanyagnak elektromosan szigetelőnek kell lennie, hogy megakadályozza a belső rövidzárlatokat. Általában poliuretán-alapú ragasztókat használnak, amelyek a kikeményedés után elasztomer tulajdonságokkal rendelkeznek. A cellák meghatározott módon vannak egymásra helyezve, a ragasztóanyag oldószeralapú és az oldószergőzök kivonása is megtörténik.

Az előszerelés után történik az cellák szigetelése és mechanikai előfeszítése. Itt az egymásra helyezett cellákat összepréselik, hogy meghatározott geometriába rendezzék őket, amivel majd minimalizálják a töltés és kisütés közbeni celladuzzadást. A nyomást egy speciális szorítóeszközzel, bandázsolással vagy magával a modultesttel fejtik ki a cellakötegre. A hőelvezetéshez és az elektromos szigeteléshez műanyag lemezeket vagy fóliákat használnak, amelyek megakadályozzák a hőátadást és elektromosan is szigetelik egymástól a cellákat. Ezek a szigetelőlemezek arra is szolgálnak, hogy a cellák meghibásodása esetén megszakítsák a láncreakciót. Ebben a lépésben megtörténik az alkatrészek pontos elhelyezése a modulon, a ragasztás és/vagy csavarozás és a házba való behelyezés. A tasakos cellák vonatkozásában a cellák összeragasztása helyett lehetőség van a cellákat előre kialakított keretekbe (fiókrendszerekbe) elhelyezni merevítés céljából.

Amint a cellákat rögzítik a keretben, az elektromos bekötéssel folytatódik a munka. Ebben a lépésben a legfontosabb feladat a cellák elektromos bekötése (kontaktálás) az érintkezőfülek vagy áramgyűjtők elektromos csatlakoztatásával. A modul feszültségétől függően a cellák egy vagy több párhuzamos köteget alkotnak. Az elektromos érintkezés történhet például ultrahangos hegesztéssel (előnye az alacsony hőbevitel), lézerhegesztéssel (előnye a nagy pontosság), ellenállás-hegesztéssel (ellenőrizni kell a hegesztett anyagok alkalmasságát) vagy csavarozással (a szétszerelés egyszerűbb, de az elektromos veszteségek nagyobbak az érintkezési ellenállások miatt, ami hátránynak számít). Minőségbiztosításként a fémkötéseket ellenállásmérésekkel gondosan ellenőrzik a megfelelő elektromos vezetőképesség szempontjából.

Az elektromos csatlakoztatás után az úgynevezett mellékáramköri lap (slave circuit board) felszerelés lépése következik. Ebben a lépésben az akkumulátorfelügyeleti rendszer (battery management system – BMS) mellékáramköri lapját helyezik el. Az áramköri lap csatlakoztatása a modulhoz hegesztéssel és/vagy csavarozással történik, a feszültségmérő kábeleket pedig csavaros vagy hegesztett csatlakozásokkal rögzítik. A hőmérséklet-érzékelők ragasztása hővezető paszta/ragasztó segítségével történik. Az érzékelőrendszert dugaszolható csatlakozásokon keresztül csatlakoztatják az áramköri laphoz. A funkcionális vizsgálat jelvizsgálattal történik, a hegesztett kötések szúrópróbaszerű vizsgálatához pedig röntgen- vagy ultrahangos mérést végeznek.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_1316/#m1232energ_1316 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_1316/#m1232energ_1316)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_1316/#m1232energ_1316)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

7.16. ábra. Galváncellák soros és párhuzamos kapcsolása az akkumulátormodulok és -csomagok kapacitás- és feszültségértékeinek növelése érdekében; a) a cellák párhuzamos (P) kapcsolása a modul kapacitásának növelése érdekében, b) a cellák soros (S) kapcsolása a modul feszültségének növelése érdekében; c) a 3S3P és d) a 3S2P akkumulátorcsomag felépítésének sémája

 

A modulszerelés zárási lépéseként a modulház fedélének felszerelése történik. Ekkor csatlakoztatják a tápkábeleket, majd bekötik a vezérlőt. A fedelet ezt követően csavarokkal vagy klipszekkel rögzítik. Ezután következik a modul külső mechanikai szabálytalanságainak (optikai tűrések), a szenzorok és egyéb érzékelők működőképességének (akár szoftverteszt) tesztelése, továbbá a modul feszültségének és az azt alkotó cellák (SOC) töltöttségi állapotának és HV-erősségének (ellenállásmérés) meghatározása. Szükség esetén elvégzik a hűtőkör és maga a modul tömítettségének vizsgálatát (pl. gázszivárgás-vizsgálat, túlnyomásvizsgálat, vákuumvizsgálat, tömörségvizsgálat). Ha a vizsgálati eredmények megfelelőek, a modult elektromos védőkupakkal látják el, felcímkézik és előkészítik a szállításra.

Az összeszerelt akkumulátormodulok ebben a szakaszban készen állnak az akkumulátorcsomag összeszerelésére. A csomag összeszerelésének első szakaszában a cellamodulok behelyezése történik a csomag házába. Először a hűtőlemezeket az akkumulátorcsomag tálcájának aljára illesztik a modulok működés közbeni hűtésére (szükség esetén a lemezek fűtési funkcióval is rendelkeznek). Ezután az akkumulátormodulok behelyezése következik a csomagházba. Ez a lépés addig ismétlődik, amíg az összes szükséges modul be nem kerül a számára kialakított helyére. Az akkumulátorcsomagok felépítése és kábelezése alkalmazásonként és beszállítótól függően nagymértékben eltér (pl. 4S3P, 6S3P, 12S1P stb., S = soros, P = párhuzamos; vö. 7.16. ábra). A csomag kapacitásának növelése érdekében gyakran két soros modulsort kapcsolnak párhuzamosan.

A modulok rögzítése úgy történik, hogy az akkumulátormodulokat például csavarokkal rögzítik az akkumulátorcsomag házában kialakított helyeken. Egy kiegészítő csavaros rögzítés növelheti a teljes akkumulátorcsomag merevséget, és emellett védelmet nyújt a működés közben fellépő, az akkumulátorcsomagra ható rezgések ellen.

Az elektromos és termikus integrációs folyamat lépésében az akkumulátorcsomag három fő perifériájának, például a hűtőrendszernek, a HV-modulnak és a BMS-nek az beszerelése történik. Ebben az összeszerelési lépésben történik a hűtőrendszer elhelyezése és csatlakoztatása a csomagházban lévő hűtőelemekhez. A reléből, biztosítékokból, előtöltés- és árammérő rendszerből, szigetelésfelügyeletből stb. álló nagy feszültségű modul felszerelése is megtörténik. Végül, de nem utolsósorban a hűtőrendszer, a modulok, a mellékáramköri lapok és a nagy feszültségű modul vezérlésére szolgáló akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS master) beszerelésére és bekötésére kerül sor. Megjegyzendő, hogy a hűtőrendszer, az akkumulátorfelügyeleti rendszer, a nagy feszültségű modul általában előre összeszerelve, alkatrészekben érkezik a beszállítóktól a csomag összeszereléséhez.

A csomag összeszerelésének utolsó szakasza a tömítés és a szivárgásvizsgálat fázisa, amikor első lépésként a tömítéseket (pl. gumi/szilikontömítés, ragasztott tömítések) a ház vagy a felső fedél szélére helyezik. A ház vagy a fedél felső része a helyére kerül, és összeillesztik (pl. csavarozással) az akkumulátorcsomag fő házával. A ház szivárgásmentességét a szakadótárcsa nyitásával vagy szivárgásvizsgáló készülékkel kell ellenőrizni. A csomagnak porzárónak és szennyeződés-, por- és nedvességállónak kell lennie (IP-védelem). Szükség esetén a hűtőkör tömítettségét megfelelő gázzal (pl. héliumgázzal) vagy szivárgásvizsgálattal kell ellenőrizni.

Amint az akkumulátorcsomag minden fizikai alkotóelemét összeszerelték, a csomag készen áll az elektromos töltési és szoftverfeltöltési lépésre. A BMS-t számítógéphez csatlakoztatják, és a legújabb szoftverrel látják el, azaz a megfelelő járműváltozatokhoz tartozó akkumulátorkezelő rendszerek legújabb szoftverének telepítését végzik el. Az összes (al)rendszer helyes működését még egyszer ellenőrzik. A töltés során megállapítják az összes cella kívánt egyenletes töltöttségi állapotát (SOC). Szükség esetén a hegesztési varratok és a hőkezelési funkciók működés közbeni ellenőrzését is elvégzik egy termográfiai mérőrendszer segítségével.

Az utolsó, úgynevezett „end of line” (gyártás vége) szakaszban megkezdődhet az akkumulátorcsomag végső ellenőrzése. Ekkor a dedikált tesztberendezéseket a megfelelő kábelcsatlakozásokhoz vagy vezetékekhez csatlakoztatják. A teljes elektronika tesztelő szoftverrel és optikai vizsgálattal történő ellenőrzését jól képzett alkalmazottak végzik. A BMS és a részegységek működőképességét megvizsgálják. A csomagot töltik/kisütik, és beállítják a tároláshoz/szállításhoz vagy járműszereléshez kívánt SOC-értéket. A csomagra címkéket, figyelmeztetéseket helyeznek fel, és a csomagot elengedik a gyártósorról. Ezt követően az akkumulátorcsomagot becsomagolják és elszállítják.

 

1

Az itt bemutatott részlépések nem értelmezhetők általános és szabványos eljárásnak. A modul- és csomag-összeszerelés gyártóktól, modul- és csomagmérettől, felhasználási céltól függően jelentősen eltérhet, továbbá a folyamatos fejlesztési és optimalizálási tevékenységek következtében változik. Az itt részletezett elemi lépések egy lehetséges munkafolyamatot demonstrálhatnak, és kizárólag az összeszerelési folyamat általános szemléltetésére szolgálnak.

Tartalomjegyzék

• Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightAkkumulátoros tárolók a villamosenergia-piacon
  • Bevezetés
  • 1. A villamosenergia-piac működése dióhéjban
  • 2. A tárolók üzleti modelljeit megalapozó változások a villamosenergia-rendszerben
  • chevron_right3. A tárolók használati esetei a villamosenergia-piacon
    • chevron_right3.1. Árarbitrázs a nagykereskedelmi piacon
      • 3.1.1. A másnapi piac működése
      • 3.1.2. Az intraday piaci kereskedés
      • 3.1.3. A HUPX intraday piac működése
    • 3.2. Megújuló-erőművek menetrendtartásának támogatása
    • chevron_right3.3. Kiegyenlítő szabályozási piaci lehetőségek
      • 3.3.1. A kiegyenlítő szabályozási piacok működése
    • 3.4. Elosztói rugalmassági piaci lehetőségek
    • 3.5. Mérőóra mögötti alkalmazások
  • 4. Irodalom
• chevron_rightA villamosenergia-rendszer kihívásai az időjárásfüggő megújuló energiaforrások vonatkozásában
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A hálózati kiegyenlítés kihívásai
    • 1.2. A fotovillamos teljesítmény előrejelzésének fontossága a villamosenergia-hálózatok szempontjából
    • 1.3. Energiatároló rendszerek: jelentőségük és potenciális szerepük az Európai Unióban
    • 1.4. Hálózatkiegyenlítési szempontok, az akkumulátoros energiatároló rendszerek piaci alkalmazásai, a PV-energia integrációjának megoldásai és sikeressége
  • 2. Irodalom
• chevron_rightTelepített akkumulátorok – a hálózati elektrokémiai energiatárolás alapjai
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Célok
    • 1.2. Az energiatárolás alapjai – röviden
  • chevron_right2. Energiatárolás: mit, miért, hogyan?
    • 2.1. Mit is csinálunk?
    • 2.2. Miért csináljuk?
    • 2.3. Hogyan csináljuk?
  • chevron_right3. Az energiatárolás fajtái
    • chevron_right3.1. Közvetlen villamosenergia-tárolók
      • 3.1.1. Szuperkondenzátorok
      • 3.1.2. Szupravezető gyűrű
    • 3.2. Elektrokémiai energiatárolók
    • 3.3. Kémiai energiatárolók
    • chevron_right3.4. Mechanikai energiatárolók
      • 3.4.1. Helyzeti energiás tárolók
      • 3.4.2. Mozgási energiás tárolók
    • 3.5. Hőtárolók
  • 4. Pszeudoakkumulátorok
  • 5. A telepített akkumulátorok előnyei
  • chevron_right6. Hálózati tárolás
    • 6.1. Alapok
    • 6.2. Létező és tervezett hazai hálózati tárolók
  • chevron_right7. Esettanulmányok
    • 7.1. Kisváros, 1 órás áramszünet – Li-ion-akkumulátoros megoldás
    • 7.2. Kisváros, három és fél napos áramszünet – Li-ion-akkumulátoros megoldás
    • 7.3. Kisváros, három és fél napos áramszünet – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás
    • 7.4. Kisváros, három hónapos „vulkán+zombik” szenárió – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás
    • chevron_right7.5. A TERNA-projekt
      • 7.5.1. A TERNA-koncepció
      • 7.5.2. Megvalósult TERNA-projektek
  • 8. Összefoglalás
  • 9. Irodalom
• chevron_rightElektromobilitási rendszer és szolgáltatások, töltő-infrastruktúra
  • 1. Bevezetés
  • 2. Technológiai áttekintés – járművek csoportosítása
  • 3. Az elektromobilitási rendszer modellje
  • 4. Töltő-infrastruktúra
  • 5. Töltésütemezés
  • 6. A városi közforgalmú autóbuszhálózat elektrifikációja
  • 7. Irodalom
• chevron_rightAlternatív járműhajtások
  • 1. Bevezetés
  • 2. A belső égésű motorok jövője
  • chevron_right3. Hibrid hajtásláncok
    • 3.1. Általános tulajdonságok
    • 3.2. Hibrid működésmódok [6]
    • 3.3. Hibrid hajtásrendszerek topológiái [6]
  • chevron_right4. Akkumulátoros elektromos járművek
    • 4.1. Általános tulajdonságok [7]
    • 4.2. Villamos gépek
    • 4.3. Hajtóművek
  • 5. Tüzelőanyag-cellás járművek
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAz átmeneti energiatárolásra használható elektrokémiai rendszerek leírásának termodinamikai és elektrokémiai aspektusai
  • chevron_right1. Átmeneti energiatárolás elektrokémiai rendszerekben ‒ termodinamikai és elektrokémiai alapok
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Az elektrokémiai energiatárolási technológiák
    • 1.3. Kémiai és elektrokémiai háttér
    • 1.4. Az elektrokémiai cella
    • chevron_right1.5. Az elektrokémiai cella reprezentációja
      • 1.5.1. A celladiagram
      • 1.5.2. A cellareakció és a cellareakció konvencionális egyenlete
    • chevron_right1.6. Az elektrokémiai cella termodinamikai jellemzése
      • 1.6.1. Termodinamikai paraméterek
      • 1.6.2. A reakció szabadentalpia-változása és a cellareakció potenciálja
    • chevron_right1.7. Az elektrokémiai cellával és az elektródokkal kapcsolatos egyéb fogalmak
      • 1.7.1. Elektrolit
      • 1.7.2. Elektrokémiai kettős réteg
      • 1.7.3. Elektródfolyamat, elektródreakció
      • 1.7.4. Az elektródon átfolyó áram iránya, anód, katód, csereáram
    • chevron_right1.8. Az elektródok osztályozása
      • 1.8.1. Az elektródok osztályozása a bennük lejátszódó elektródreakciók száma szerint
      • chevron_right1.8.2. Egyszerű elektródok
        • 1.8.2.1. Elsőfajú elektródok
        • 1.8.2.2. Másodfajú elektródok
        • 1.8.2.3. Harmadfajú elektródok
        • 1.8.2.4. Redoxielektródok
        • 1.8.2.5. Kompozit (módosított) elektródok
      • chevron_right1.8.3. Az elektródok egyéb csoportosítási lehetőségei
        • 1.8.3.1. Anód, katód (osztályozás az elektródon átfolyó áram előjele szerint)
        • 1.8.3.2. Az elektródok osztályozása/elnevezése a három- vagy többelektródos elektrolizálócellában betöltött szerepük alapján
    • chevron_right1.9. Az elektrokémiai cellát jellemző fizikai kémiai mennyiségekről
      • 1.9.1. Termodinamikai mennyiségek és diffúziós potenciál (Δφdiff )
      • 1.9.2. Az elektrokémiai cella elektromos potenciálkülönbsége (E )
      • 1.9.3. Elektromotoros erő (EMF )
      • 1.9.4. Elektródpotenciál (E vagy ε ), egyensúlyi potenciál (Ee vagy εe )
    • chevron_right1.10. A heterogén elektrokémiai rendszereket (elektrokémiai cella, elektród) jellemző elektrokémiai-termodinamikai mennyiségek
      • 1.10.1. Az elektródreakció potenciálja (Er vagy εr )
      • 1.10.2. Az elektródreakció potenciálja és a Nernst-féle egyenlet
    • chevron_right1.11. Elektrokémiai egyensúlyi diagramok
      • 1.11.1. A víz elektrokémiai egyensúlyi diagramja
      • 1.11.2. Információk az ólomakkumulátor jellemzéséhez az ólom egyensúlyi diagramja (Pourbaix-diagramja) alapján
    • 1.12. Az elektromotoros erő (EMF) hőmérsékletfüggése alapján meghatározható termodinamikai mennyiségek
    • 1.13. A cellareakció potenciálja és a reakció egyensúlyi állandója
    • chevron_right1.14. Az (elektro)kémiai áramforrások osztályozása a gyakorlatban
      • chevron_right1.14.1. Primer elemek (galvánelemek)
        • 1.14.1.1. Az elektrokémiai reaktor elektromos potenciálkülönbsége működés közben
      • chevron_right1.14.2. Szekunder elemek (akkumulátorok)
        • 1.14.2.1. A szekunder elemeket (akkumulátorokat) jellemző specifikus adatok
      • 1.14.3. Tüzelőanyag-cellák
      • 1.14.4. A Ragone-diagram
  • 2. Irodalom
• chevron_rightBevezetés a Li-ion-akkumulátorok technológiájába
  • chevron_right1. A Li-ion-akkumulátorok működési elve és komponensei
    • 1.1. Az elektrokémiai energiatárolás történeti áttekintése
    • 1.2. A lítiumelemek és a Li-ion-akkumulátorok történeti áttekintése
    • 1.3. A Li-ion-akkumulátorok működési elve
    • chevron_right1.4. Az újratölthető Li-ion-akkumulátorok szerkezete és anyagai
      • 1.4.1. A pozitív elektród (katód) anyagai
      • 1.4.2. A negatív elektród (anód) anyagai
      • chevron_right1.4.3. Elektrokémiai szempontból inaktív cellakomponensek
        • 1.4.3.1. Elektród-adalékanyagok
        • 1.4.3.2. A szerves elektrolit és komponensei
        • 1.4.3.3. A szeparátorfólia
        • 1.4.3.4. Az áramgyűjtő fóliák
        • 1.4.3.5. Burkolat (tasakos, kemény tok (acél, ABS))
        • 1.4.3.6. Akkumulátorcellán belüli biztonsági komponensek
    • chevron_right1.5. A hagyományos Li-ion-akkumulátorok öregedési folyamatai
      • 1.5.1. Az elektrolit öregedési mechanizmusa
      • 1.5.2. A negatív elektródanyagok öregedési mechanizmusai
      • 1.5.3. A pozitív elektródok öregedési mechanizmusai
  • chevron_right2. A Li-ion-akkumulátorok fejlesztési irányai
    • chevron_right2.1. Fontosabb új generációs Li-ion technológiák
      • 2.1.1. Szilárdtest-Li-ion-akkumulátorok
      • 2.1.2. A lítium–kén (Li–S, LSB) akkumulátor
      • 2.1.3. A nátriumion-akkumulátor
      • 2.1.4. A magnéziumion-akkumulátor
      • 2.1.5. A lítium–levegő akkumulátor (Li–O2)
  • chevron_right3. Li-ion-akkumulátorcellák, modulok és akkumulátorcsomagok gyártása
    • chevron_right3.1. Az akkumulátorcellák gyártási folyamata
      • 3.1.1. A Li-ion-akkumulátorcellák gyártási folyamata
    • 3.2. A Li-ion-akkumulátormodul és -csomag összeszerelése
  • 4. Irodalom
• chevron_rightLi-ion-akkumulátorok biztonságtechnikája és akkumulátortesztelési eljárások
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A biztonságtechnika és a diagnosztika fontossága a Li-ion-akkumulátorok használata során
    • 2.1. A Li-ion-akkumulátorok veszélyei: rejtett és direkt kockázatok
    • 2.2. A diagnosztikai eljárások szerepe a megelőzésben és a hibák előrejelzésében
  • chevron_right3. Biztonságtechnikai kihívások és tönkremeneteli mechanizmusok a Li-ion-akkumulátorokban
    • 3.1. Nem energetikus tönkremenetel
    • 3.2. Energetikus tönkremenetel: Termikus megfutás (thermal runaway)
    • chevron_right3.3. Akkumulátorok külső védelme – akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS)
      • 3.3.1. Túláram-védelem
      • 3.3.2. Feszültségvédelem
      • 3.3.3. Hőmérséklet-védelem
      • 3.3.4. Kapacitásfigyelés
  • chevron_right4. Diagnosztikai eljárások és céljaik a Li-ion-biztonságtechnika szolgálatában
    • 4.1. Diagnosztikai tesztek és az alkalmazás célja
    • 4.2. Diagnosztikai vizsgálatok az állapotfelmérésben és a hibák előrejelzésében
    • 4.3. A biztonságtechnikai és diagnosztikai tesztek összefüggései
    • chevron_right4.4. Teszttípusok a diagnosztikában
      • 4.4.1. Elektrokémiai tesztek: kapacitásmérés, belső ellenállás mérése
      • 4.4.2. Klimatikus tesztek: hőkamrák, páratartalom és hőmérséklet-változások hatásának vizsgálata
      • 4.4.3. Abúzustesztek: extrém körülmények (például túlterhelés, rövidzárlat) szimulálása a valós kockázatok modellezéséhez
    • chevron_right4.5 Tesztberendezések és tesztkörnyezetek
      • 4.5.1. A tesztberendezések bemutatása
      • 4.5.2. Nemzetközi és ipari szabványok az akkumulátorok tesztelésére
  • chevron_right5. Összefoglalás
    • 5.1. Az akkumulátor-biztonságtechnika és a diagnosztikai eljárások jelentősége a megelőzés és az állapotfelmérés során
    • 5.2. Innovációk és kutatási irányok a Li-ion-akkumulátorok biztonságtechnikai fejlődésében
    • 5.3. A fejezetben használt rövidítések
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAkkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS) és akkumulátordiagnosztika
  • chevron_right1. Akkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS)
    • 1.1. Az akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS) elemei
    • 1.2. Akkumulátormodulok
    • 1.3. A BMS-rendszerek evolúciója
  • chevron_right2. Az akkumulátorrendszerek diagnosztikája
    • 2.1. Új akkumulátorok és egyéb termékekkel kapcsolatos vizsgálati szabványok
    • 2.2. Az akkumulátorok szabványok szerinti vizsgálatához kapcsolódó fontosabb szabványok és vizsgálatok
    • 2.3. Használt akkumulátorok vizsgálata – UL 1974 szabvány szerinti folyamatok
    • 2.4. Akkumulátorok anyagtudományi vizsgálatai
  • chevron_right3. Akkumulátordiagnosztikai esettanulmányok
    • 3.1. Akkumulátorok szétszerelése
    • 3.2. Akkumulátorok gyorstesztjei
    • 3.3. Akkumulátormodulok vizsgálata
    • 3.4. Néhány praktika
  • 4. Irodalom
• chevron_rightLi-ion-akkumulátorok újrahasznosítási technológiái
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A Li-ion-akkumulátorok anyagi jellemzői
    • 2.1. Az anyagi visszajáratás lehetősége és igénye
    • 2.2. A működő Li-ion-akkumulátorok fő anyagi alkotói
  • chevron_right3. Az értékes fémek kinyerése
    • 3.1. A nyersanyag előkészítése a hidrometallurgiai feldolgozásra
    • chevron_right3.2. A black mass feldolgozása
      • 3.2.1. Kioldás
      • 3.2.2. Ionelválasztás, fémkinyerés vegyület alakban precipitációval
      • 3.2.3. Ionelválasztás oldószeres extrakcióval
      • 3.2.4. Ionelválasztás komplex ioncserés technikával
    • 3.3. A Li-ion-akkumulátorok teljes feldolgozási módszerei
  • 4. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//