Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


1. Akkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS)

Az utóbbi időben az autózás területén számos akkumulátortípus és -technológia jelent meg, kezdve a lúgos (vas-nikkel) és savas (ólom-kénsav) akkumulátoroktól, amelyek az autóipar hajnalán is meghatározó szerepet játszottak. Ezeket a nikkel-kadmium (NiCd) akkumulátorok, majd a nikkel-fémhidrid (NiMH) követte, melyet a Toyota hibrid modelljeiben is alkalmaztak. Emellett megjelentek a ZEBRA-féle NaNiCl-akkumulátorok, amelyek magas, 270–350 °C üzemi hőmérsékleten működnek. A modern elektromos járművekben ma leginkább különféle lítiumalapú akkumulátorokat használnak, ilyenek például a lítium-mangán-oxid (LMO), lítium-vas-foszfát (LFP), lítium-nikkel-mangán-alumínium-oxid (NCA), lítium-nikkel-mangán-kobalt-oxid (NMC) vagy a mára jóformán csak a drónok esetében használt lítium-kobalt-oxid (LCO) technológiák. Továbbá említést érdemel a 70–80 °C hőmérsékleten üzemelő, lítium-metál-polimer (LMP) akkumulátor is, amelyet a francia Bolloré cég gyárt [1], [2].
Ezek csak a gyakoribb típusok, de már ebből is látható, igencsak szerteágazó tudás kell az akkumulátorok teljes körű felügyeletéhez, diagnosztikájához, javításához. Ezért rendszerint a cégek csak egyes típusok javítására vagy vizsgálatára szakosodnak. Az ólomakkumulátorok például nagy áramú impulzustöltéssel regenerálhatók, és az állapotuk egyszerű belsőellenállás-méréssel jól megbecsülhető. A NiMH esetén pedig a többszöri nagy áramú kisütés-feltöltés, azaz az ún. „formázás” segít visszanyerni a kapacitást.
Ezzel ellentétben a lítiumalapú akkumulátorok szinte nem regenerálhatóak. A javításuk egyetlen módszere a hibás cellák cseréje. Szerencsére a lítiumion-alapú cellák tönkremenetele egy kis körre szűkíthető. A legtöbb esetben a problémák forrásai nem a cellákból erednek, hanem a kiegészítő áramkörökből. Ez mutat rá arra, hogy milyen fontos az úgynevezett akkumulátorfelügyeleti rendszerek (Battery Management System – BMS) használata.
 
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave