Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


1.1. Az akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS) elemei

Az akkumulátorfelügyeleti rendszer (Battery Management System; BMS) megjelenési-kialakítási módja rendkívül változatos, az alkalmazott technikák, a chipek és a funkciók tekintetében is. A BMS-ismeretek külön tudományágat alkotnak; az akkumulátorfelügyeleti rendszerrel több száz oldalas szakmai anyagok foglalkoznak. Szigorúan véve egy BMS-rendszernek az alábbi három funkciót kell tudnia minimálisan (9.1. ábra). Fontos a cellák feszültségének egyenkénti vagy modulonkénti mérése, valamint a hőmérsékletük monitorozása, hogy az ezekből származó adatok pontosan értelmezhetők legyenek. Emellett elengedhetetlen a cellafeszültségek közötti különbségek kiegyenlítése, azaz a balanszolás, hogy az akkumulátor optimális teljesítményt nyújtson és hosszabb élettartamú legyen. [3] Valójában a BMS feladatai ennél sokkal szerteágazóbbak (9.1. ábra). Az akkumulátorok kapacitását és öregedését folyamatosan monitorozzák, figyelembe véve a ciklusszámot, az eltelt üzemórát, valamint a kivett össztöltést, amelyet Coulomb-integrációval számítanak ki. A szigetelésvizsgálat során nemcsak az ellenállást, hanem az önkapacitást is mérik, hogy felderítsék az esetleges utólagos átalakításokat vagy hibákat.
A HVIL (High Voltage InterLock) rendszer felügyeli a nagy feszültségű csatlakozók állapotát, és gondoskodik arról, hogy a szétcsúszott vagy széthúzott csatlakozók ne okozzanak áramütést. A nagy feszültségű biztosítékokat is figyelik, különös tekintettel a kivehető áramtalanító dugókra, amelyek egyetlen akkumulátoron belül akár több külön nagy feszültségű áramkört is védhetnek. A PyroFuse (robbanótöltetes biztosíték) vezérlése kritikus akkumulátorhiba vagy ütközés esetén aktiválódik, miközben a rendszer folyamatosan ellenőrzi a pirotöltet állapotát, hasonlóan a légzsákok ellenőrzéséhez.
A BMS felügyeli a nagy feszültségű áramkörök leválasztását is, a fő kontaktorok vezérlésével, amelyek nagy áramú tekercseit speciális vezérléssel hűtik. Az előtöltő ellenállás segítségével a külső nagy feszültségű rendszerek kapacitásainak feltöltését is végzik, ellenőrizve az áramfelfutás időbeli alakulását. Hideg időjárás esetén a rendszer szabályozza az akkumulátor belső vagy külső fűtését, valamint a külső keringtető szivattyúk működését.
A hűtési rendszert váltószelepek, szivattyúk és klímaberendezés vezérlésével tartják az optimális hőmérsékleten, különösen töltés közben. A vízhőmérséklet-szenzorok és a vízbetörést ellenőrző rendszerek folyamatosan figyelik a rendszer állapotát, és önteszteléssel derítik fel az esetleges hibákat. Az akkumulátor pillanatnyi hőmérséklete és öregedési adatai alapján meghatározzák a kivehető teljesítményt és a maximális töltőteljesítményt, ami különösen fontos a villámtöltés során.
A statisztikai adatok gyűjtése szintén lényeges, különösen a nagy feszültségű kontaktorok elhasználódásának nyomon követése miatt, mivel egyes BMS-ek automatikusan letilthatnak bizonyos ciklusszám elérése után. Az önellenőrzési módszerek is gyorsan fejlődnek, ideértve a cellavezetékek szakadás- és zárlatellenőrzését, valamint a BMS-chipek belső meghibásodásainak észlelését. A vészhelyzeti lemerítés új fejlesztésként jelent meg: a cellák teljes lemerítésére kényszeríti az akkumulátort, hogy elkerülje a tűzveszélyt.
Végül a beépített RTC- (Real Time Clock) rendszer időszakosan felébreszti a BMS-t, hogy gyors akkumulátortesztet végezzen, és szükség esetén az autót is felébreszti, hogy az adatokat a kommunikációs modullal (TCU) a központba továbbítsa. Ez a folyamatos monitorozás és vezérlés biztosítja az akkumulátorok és a járművek megbízható működését.
 
9.1. ábra. Az akkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS) feladatainak sematikus ábrája
 
Ezek után sejthető, hogy közel sem egyszerű egy akkumulátor felügyelete, diagnosztizálása. Szerencsére nagyon kevés autóban használnak ún. központi BMS-t (pl. az első generációs Nissan Leaf), a legtöbb esetben moduláris rendszer van az autókba építve, amire időnként „master-slave” rendszerként hivatkoznak. Az elektromos járművek akkumulátorrendszerei moduláris felépítésűek, és három fő elemből állnak. Az első a cellakezelő egység (Cell Management Unit, CMU), amely a modulokban található cellákat monitorozó passzív elektronika; a különböző gyártóknál eltérő neveken ismert, mint például Cell Voltage Temperature Node (CVTN), Cell Supervising Circuit (CSC), Module Control Unit (MCU) vagy Voltage-Temperature Submodule (VTSM). A második kulcsfontosságú elem az akkumulátorkezelő modul (Battery Management Unit, BMU), amely a cellakezelő egységeket vezérlő mikroprocesszoros rendszer, és szintén számos elnevezéssel találkozhatunk, mint például Battery Energy Control Module (BECM), Speicher Management Elektronik (SME), Voltage-Temperature Module (VTM), Pack Management Unit (PMU), vagy Battery Management Controller (BMC). A harmadik elem a kontaktormodul, amely az akkumulátorok biztonságos működését biztosítja, azonban erre még nincs univerzálisan elfogadott elnevezés, és különböző neveken ismert, mint például Safety Box (S-Box), Power Relay Assembly (PRA) vagy Battery Junction Box (BJB). A CMU a „slave”, a BMU pedig a „master” szerepét tölti be a rendszerben, kiegészítve a kontaktormodul által.
Természetesen ez is csak durva közelítés, hiszen van olyan e-autó-akkumulátor is, ahol még a szigetelésvizsgálat elektronikája is külön modulba ágyazott, ahogy például az árammérő sönt is önálló, külön egység. De olyan eset is előfordul, ahol az akkumulátorban nem található BMS – ezt ugyanis az autó elektronikájába közvetlenül beépítették (ilyen például a Mitsubishi Outlander PHEV).
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave