Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


2.1. Új akkumulátorok és egyéb termékekkel kapcsolatos vizsgálati szabványok

Az EU piacára kerülő összes terméknek, amely akkumulátort tartalmaz, szabványmegfelelőségi vizsgálaton kell átesnie. Ez a gyakorlat kulcsfontosságú mind a fogyasztói biztonság, mind az egységes piaci működés, mind a környezetvédelem szempontjából. Az alábbiakban összefoglaltuk, hogy miért van szükség minden EU-ba kerülő akkumulátor szabvány szerinti vizsgálatára, és bemutatunk néhány fontos szabványt, amelyek iránymutatást nyújtanak az ilyen típusú termékek biztonságának ellenőrzéséhez.
Az akkumulátorok használata széles körűvé vált az elektronikai eszközök, elektromos járművek és energiatároló rendszerek terén. Ennek eredményeként elengedhetetlen a biztonság és a megbízhatóság. A szabvány szerinti biztonsági vizsgálatok célja, hogy garantálják, hogy az akkumulátorok megfeleljenek a szigorú minőségi és biztonsági előírásoknak, csökkentve a felhasználók számára a rossz minőségű, veszélyes vagy hibás termékek okozta kockázatokat. A szabványoknak való megfelelés növeli a termékek megbízhatóságát, javítja a fogyasztói bizalmat a piacon.
Az elsődleges szempont a fogyasztói biztonság. Az akkumulátorok szabvány szerinti vizsgálata azt szavatolja, hogy a termékek megfelelnek a biztonsági előírásoknak, minimalizálva ezzel a fogyasztók számára a sérülés vagy károsodás kockázatát. Az ilyen típusú vizsgálatok során ellenőrzik az akkumulátorok tervezési jellemzőit, elektrokémiai tulajdonságait és üzemeltetési paramétereit, hogy biztosítsák a felhasználók számára a megbízható és biztonságos használatot.
Az egységes piaci működés elősegítése érdekében az akkumulátorok esetében szabvány szerinti biztonságtechnikai vizsgálatok szükségesek. Az egységes piac azt jelenti, hogy az Európai Unióban a termékeket szabadon lehet forgalmazni a tagállamok között, és a szabvány szerinti vizsgálatok itt játszanak kritikus szerepet.
Az egységes piaci működés kialakításához és fenntartásához szükséges a különböző tagállamok közötti akadályok minimalizálása. A szabvány szerinti vizsgálatok ebben a folyamatban játszanak kiemelkedő szerepet, mivel az EU területén a tagállamok által elfogadott közös harmonizált szabványoknak való megfelelést kell igazolni. A harmonizált szabványok alapján kifejlesztett termékeknek nem kell alkalmazkodniuk minden egyes tagállam eltérő előírásaihoz, ami egyszerűsíti a termékek piacra vitelét.
Ez azt jelenti, hogy a gyártóknak egységes követelményeknek kell megfelelniük az akkumulátorok tervezése, gyártása és tesztelése során. Egy harmonizált rendszer segítségével a termékek könnyebben érhetik el a különböző piacokat, mivel azok már eleve megfelelnek az EU általános követelményeinek. Ennek eredményeként a gyártók hatékonyabban tudják a termékeiket fejleszteni és forgalmazni az egész Unió területén. Ezenfelül a harmonizált rendszer növeli a versenyt és a választékot a piacon. A gyártóknak nem kell különböző piacokra szabott termékeket kifejleszteniük, ami csökkenti a fejlesztési és gyártási költségeket. Ezáltal a vállalatok nagyobb hangsúlyt fektethetnek a termékinnovációra és a minőségjavításra, ami a végén a fogyasztóknak is a javát szolgálja.
A szabvány szerinti biztonsági vizsgálatok nemcsak a fogyasztók biztonságát garantálják, hanem a piacok hatékonyabb működéséhez és az üzleti szereplők versenyképességének növeléséhez is hozzájárulnak az egységes piaci környezet kialakításával.
A környezetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. Az akkumulátorok életciklusa során kibocsátott anyagok és a termék végleges újrahasznosítása fontos szempontok, amelyekre a szabvány szerinti vizsgálatok összpontosítanak. Az ilyen típusú szabványok környezetbarát tervezési elveket ösztönöznek, és hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.
Az európai szabványokat az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization, CEN), az Európai Elektrotechnikai Bizottság (European Committee for Electrotechnical Standardization, CENELEC) és az Európai Telekommunikációs Szabványosítási Intézet (European Telecommunications Standards Institute, ETSI) írja és fejleszti ki [8].
Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN): A CEN az európai országok nemzeti szabványügyi szervezeteinek együttműködésével hozza létre az európai szabványokat. A CEN tagjai között szerepelnek az EU és az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak nemzeti szabványosítási intézetei. A CEN felelős a nem építőipari termékek és szolgáltatások európai szabványainak kialakításáért. A CEN (Európai Szabványügyi Bizottság) által kifejlesztett európai szabványokat egyedi azonosítójelekkel látják el. A CEN által kifejlesztett vagy más szervezettől (pl. IEC) módosítás nélkül vagy kisebb módosításokkal átvett szabványok az EN (European Norm) előtaggal kezdődnek, ez az európai szabványokra utal.
A szabványok azonosításához az EN előtagot követik a szabvány számával, például EN 12345. A számjegyek után további karakterek is szerepelhetnek, amelyek specifikus verziókra, kiegészítésekre vagy módosításokra utalnak.
Az Európai Elektrotechnikai Bizottság (CENELEC): A CENELEC az európai elektrotechnikai és elektronikai terület szabványosításáért felelős. Az európai országok nemzeti elektrotechnikai szabványügyi intézetei alkotják a tagokat, és a CENELEC által kifejlesztett szabványok terjednek el az elektromos és elektronikai eszközök, rendszerek és technológiák területén. Ezek a szervezetek az európai szabványokat a piacokon érvényesítendő minimális követelményekként alakítják ki, és ezzel hozzájárulnak az egységes piaci intézkedésekhez, valamint a termékek és szolgáltatások szabad áramlásához az Európai Unióban.
A szabványosításban ezenkívül szót kell még ejteni az International Electrotechnical Commission (IEC) szervezetről, amely nem európai szabványosító szervezet, hanem olyan nemzetközi szervezet, amely az elektrotechnikai és elektronikai területen foglalkozik szabványok kialakításával. Az IEC által kifejlesztett szabványokat kisebb módosításokkal, kiegészítésekkel világszerte elfogadják és alkalmazzák, nemcsak az európai országokban.
Az IEC által kifejlesztett szabványok széles skálán mozognak, és különböző területeken alkalmazzák őket, ilyenek például az elektromos eszközök tervezése, elektromos biztonság, ipari automatizálás, energiahatékonyság, informatikai rendszerek, elektromos mérőeszközök, akkumulátorok és sok más terület. Az IEC által kifejlesztett szabványok azonosításához az IEC előtagot követik a szabvány számával, például IEC 62133:2012 [9].
 
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave