Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


1.2. Az energiatárolás alapjai – röviden

Az energiatárolást jelenleg nem műszaki, hanem inkább jogi alapon definiálják, így a meghatározása műszaki oldalról több irányból is támadható.
A definíció a „2019/944 irányelv a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról” c. dokumentum [4] 2. cikkének 59. pontja szerint:
  • „energiatárolás”: a villamosenergia-rendszerben a villamos energia végső felhasználásának elhalasztása a termelésnél későbbi időpontra, vagy átalakítása tárolható formájú energiává, az ilyen energia tárolása, valamint az ilyen energia ezt követő villamos energiává való visszaalakítása vagy más energiahordozóként történő felhasználása
 
Ennek folyományaként ugyanezen dokumentum következő, 60. pontja alapján:
  • „energiatároló létesítmény”: a villamosenergia-rendszerben olyan létesítmény, ahol energiatárolás történik
 
A definíció alapján látható, hogy az energiatároló olyan egység, amibe villamos energia megy be és villamos energia vagy valamilyen energiahordozó, leginkább valamilyen üzemanyag jön ki. A „más energiahordozóként” megfogalmazás leginkább a később ismertetendő power-to-gas technológiákra utalhat; ez esetben például a villamos energiából előállított hidrogén tárolása akkor is belefér ebbe a kategóriába, ha üzemanyagként használják fel. Egyszerűsítve: akkor is energiatárolásról beszélünk, ha a kitároláskor nem villamosenergia-előállítás történik, hanem például járműhajtás. Így a kimenet villamos energián kívül akár tengelymunka is lehet.
Mindezek alapján viszont pár olyan tárolási metódus, amit a „józan ész” energiatárolásnak minősítene, nem fér bele a definícióba. Így például nem fér bele, ha nem villamos energiából keletkező hőt tárolunk (pl. naphőt), amit a későbbiekben hasznosítunk. Pedig a hasznosítás eredménye lehet villamos energia is; már jelenleg is működnek olyan naperőművek, ahol a nappal előállított villamos energia esti használatra való eltárolása helyett a hőt tárolják el estig, és a hőből az igényhez illeszkedően naplemente után csinálnak villamosenergiát [5], [6]. Még ennél is kevésbé fér bele az, ha a tárolt hőt később hőként használjuk fel, pedig a virtuális erőművek1 [7] koncepciójának kissé szabad értelmezése szerint az el nem használt villamos energia gyakorlatilag megtermelt energiaként is tekinthető. Azaz ha tárolt hővel fűtünk egy épületet, amit egyébként villamos energiával fűtöttünk volna, akkor a hő a villamos energiát, a hőtároló pedig az energiatárolót váltja ki, függetlenül attól, hogy a tárolás előtt a hőt villamos energiával állították elő, vagy nem.
 
1 A virtuális erőműveknek létezik egy másik, ettől teljesen eltérő definíciója is, ami nem a megtakarított energia mögé rak egy fizikailag nem létező, virtuális erőművet, hanem több, kisebb energiatermelő egység – nem feltétlenül fizikai – összekapcsolásával hoz létre egy új, virtuálisan egy egységnek tekinthető erőművet. Itt mi az első koncepciót használjuk.

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave