Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


2.1. Mit is csinálunk?

Az energiatárolás oka és módszere az utóbbi évtizedekben sokat változott. Száz évvel ezelőtt a tárolásról leginkább egy szezonális energiatároló juthatott az emberek eszébe, ahol az egyik évszak feleslegét a másik évszakra tárolták el, míg manapság inkább a napon belüli, szabályozáshoz kötődő tárolás a legszembetűnőbb.
Az elsődleges kérdés az, hogy miért tárolunk. Erre talán az a legáltalánosabb válasz, hogy térben és/vagy időben máshol/máskor kell az energia, mint a termelés ideje/helye. Amennyiben az eltolódás csak időbeli, akkor szezonális tárolásról, napon túli tárolásról, napon belüli tárolásról, le/felszabályozásról stb. beszélünk. Az eltolódás lehet térbeli is; mivel nincs végtelen sebességű szállítás, ez időbeli eltolódással is jár. Gyakorlatilag ez minden energiafelhasználásra igaz; viszonylag ritka, hogy a megtermelt energiát az erőművön belül használják fel. A térbeli eltolódás megoldható kiépített hálózattal is (vezetékek), de ha ez nincs, akkor szükség van egy tároló- és szállítóegységre, amiben az energia a termelőtől a fogyasztóhoz juttatható. A két terület közt nincs éles határ, például éjszaka az „elektromos” autóm akkumulátora (ami főképp a térbeli eltolódás megoldására szolgál) által visszatöltött energiával mehet a hűtő (azaz ilyenkor a termelés/fogyasztás időbeli eltolódását oldja meg).
A korábbiakban szó volt arról, hogy például fűtési végcél esetén lehetne hőt is tárolni; miért mégis a villamosenergia-tárolás az, ami általánosabbá vált? Ennek talán a fő oka az, hogy a villamos energia a legkönnyebben, legszélesebb körben felhasználható energiaforma, gyakorlatilag mindent (hőt, fényt, tengelymunkát, kémiai átalakítást stb.) lehet belőle csinálni egy lépésben. Természetesen ez még nem indokolná, hogy „energiát” csakis így tároljanak. Nem is így van, de mivel a villamosenergia-tárolási technológiák jól ismertek, jól hozzáférhetőek, ezért sok esetben olyankor is ezt tárolják, amikor mást (pl. hőt) is lehetne.
A korábbiakban példaként már említésre került az autóakkumulátor mint közismert tároló. Ez mobil tárolótípus, olyankor kell alkalmazni, amikor az villamosenergia-igény helye folyamatosan változik. Gyakran ez nem igaz, a fogyasztó egyhelyben marad; ebben az esetben lehetőség van rögzített, ún. telepített tárolók alkalmazására. Ezeknek egy speciális típusa a telepített hálózati tárolás, amikor a telepített tároló nemcsak a telepítés helyén levő fogyasztót látja el, hanem a hálózaton (vagy valamely alhálózaton) keresztül más fogyasztókat is ellát. Ebben az esetben a tárolás lehet rövid idejű (szabályozás), de akár hosszú távú igényeket is kielégíthet (szezonális–éves tárolás). A tárolás hossza a tárolás kapacitását (energia, MWh), míg a felhasználók száma és jellege a tároló töltési és kisütési teljesítményét (MW) határozza meg.
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave