Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


2.2. Miért csináljuk?

Magának az energiatárolásnak több oka is lehet. Ezek – a teljesség igénye nélkül az alábbiak:
  • Biztonság: áramszünet (természeti katasztrófa, támadás, vagy műszaki hiba miatt):
    • a kritikus infrastruktúrát üzemeltetni kell, amíg a „normál helyzet” vissza nem áll; ehhez viszonylag sok energia kell és viszonylag hosszú ideig;
    • bizonyos berendezések normális leállásáról gondoskodni kell (atomerőműben leálljon, lift leérjen, számítógép mentsen stb.); ehhez kevesebb energia kell és rövidebb ideig.
  • Termelés/fogyasztás teljes vagy részleges elcsúszása. Bizonyos időpontokban többet termelünk, mint fogyasztunk, máskor viszont fordítva van:
    • ekkor rövidebb (pár másodperc-perc; nap elé felhő megy és a PV termelése visszaesik, elkezdődik a meccs és felkapcsolnak 5 millió televíziót) időtartamú tárolás; vagy
    • hosszabb (vulkánkitörés miatt 3 évig nem süt a nap, a PV nem működik) időtartamú energiatárolás kell (ez esetben a tárolandó mennyiség extrém nagy is lehet).
Mint már a bevezetőben is szerepelt, régebben tárolás alatt jelentős részben a hosszú távú tárolást értették (félretesszük azokra az időkre, amikor nem lesz); mostanában viszont – hála a megújulóknak – napi átlagban megtermelhető a szükséges energia, legfeljebb pár órás csúszás van, illetve másodperces-perces ingadozások. Azaz most már egyre fontosabb szerepe van a tárolásnak a kiegyenlítésben-szabályozásban, és ez más jellegű tárolókat kíván meg (egy víztárolós erőmű nem tudja egy naperőmű ingadozásait kiegyenlíteni). Viszont a fosszilis források háttérbe szorulásával egyes országokban-régiókban (ahol a felhasznált megújulók éves hozzáférhetősége miatt a termelés nagyon egyenetlen – pl. egy szélenergia-mentes Magyarországon) a hosszú távú, szezonális tárolás újra fontos lesz. Más országokban (pl. Horvátország) ez nem annyira fontos, a nyári (sok PV, kevesebb szél) és téli (kevesebb PV, több szél) átlagosan eléggé kiegyenlített, így ott inkább a pár napos-hetes tárolás lehet fontos.
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave