Kun Róbert (szerk.)

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Fejezetek a villamosenergia-rendszerek, az elektrokémiai és további energiatárolási technológiák témaköréből


7.4. Kisváros, három hónapos „vulkán+zombik” szenárió – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás

Az utolsó szcenárióban egy teljes szezon igényét kellene pótolni a tárolónak; ekkor se PV-termelés nincs (kitört a vulkán, a hamu miatt nincs napsütés), se a hagyományos erőmű nem képes működni (a zombik megették a dolgozókat).
Ebben az esetben a szükségletek az alábbiak:
  • Villamos energia (kitároláskor kinyerendő): 26,58 GWh
  • Betárolás (25% teljes hatásfokkal): 106,32 GWh
  • Betárolás teljesítményigénye (rendelkezésre áll rá 4 hó, 8 óra/nap): 189 MW …ehhez már egy közepes vízerőmű kell, PV nem elég.
  • Kimenő teljesítmény (város méretéből adódó): 12,2 MW (közepes oxy-fuel gázturbina)
Tárolandó anyagmennyiségek: H2O (1 bar, folyadék) 19 194 m3, CO2 (50 bar, folyadék) 11 308 m3, CH4 (50 bar, gáz) 120 589 m3, O2 (50 bar, gáz), 256 589 m3. Ez fizikailag megvalósítható, a tárolótartályok átmérője párszor 10 méteres, 100 méter alatti; ez kisebb, mint a Kheopsz-piramis. Árak egyelőre nincsenek, de ha valami drága ebben a szcenárióban, az a „töltő” (azaz az elektrolizátor és metanizáló), nem a tároló vagy a kisütő.
 
Ezek alapján kisebb igényeknél (rövidebb tárolás) jó lesz az akkumulátoros megoldás, de nagyobbaknál valami más, például P2M2P pszeudoakkumulátor kell.
Mindezek mellett az akkumulátoros tárolórendszerek továbbra is preferáltak, egyéb – korábban már ismertetett – pozitív tulajdonságaik miatt. Viszont így már megfogalmazható, hogy akkor NE válasszunk akkumulátoros tárolót, ha:
  • hosszú távú tárolás a cél,
  • extrém gyors válaszidőre van szükség (akkor jobb a szuperkapacitás), vagy
  • nagy tárolási kapacitásra van szükség (nincs a világon annyi lítium vagy vanádium…).
 

Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave