3.3. Hibrid hajtásrendszerek topológiái [6]

A hibrid hajtás konstrukciója szempontjából megkülönböztethetjük a hajtáslánc-topológiákat. Hagyományosan itt a párhuzamos, soros és vegyes hibrid hajtásokba szokták csoportosítani a járműveket. A párhuzamos hibridek esetén a két hajtás nyomatéka valahol a járműben összegződik. Soros hibridek esetén a teljesítményfolyam az összes hajtáselemen végighalad. A vegyes hibridek pedig átmenetet képeznek a kettő között.

A topológiák csoportosítása szempontjából a Bosch felosztása logikusabb rendszert mutat be [6]. Abból indul ki, hogy hogyan is történt az adott hibrid hajtáslánc fejlesztése. Az egyik gyakori megoldás, hogy a meglévő belső égésű motor hajtásláncba valahová beillesztenek egy villamos gépet. Ezeket a megoldásokat „add-on” hibrideknek hívják, és ezek mind párhuzamos hibrid hajtások. A Bosch-féle terminológia alapján ezeket P-vel és egy számmal jelölik, a szám azt mutatja, hogy hol van a hajtásláncban az elektromos hajtás.

A legegyszerűbb hibrid hajtások a P0 hibridek. A topológiát a 5.11. ábra mutatja. Ezeknél a hajtásoknál a villamos rásegítést a belső égésű motor generátorának a helyére szerelik, és rendszerint hosszbordás szíjhajtással tudja hajtani a motor főtengelyét – nem is túl magas hatásfokkal a többi párhuzamos hibridhez képest. A villamos rásegítés teljesítménye töredéke a belső égésű motorénak. Az elektromos motor önállóan nem tudja hajtani a járművet. Az indítómotort kiválthatja, gyorsítás közben eltolhajta a belső égésű motor munkapontját az alacsonyabb fogyasztás irányába. A hibrid hajtás saját, kis kapacitású akkumulátorral rendelkezik, melyet elsősorban tolóüzemben célszerű töltenie.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_668/#m1232energ_668 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_668/#m1232energ_668)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_668/#m1232energ_668)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.11. ábra. P0 hibrid hajtáslánc-topológia

 

A P1 hibrid hajtás esetén a villamos rásegítés a belső égésű motor és a tengelykapcsoló között található. Tisztán elektromos üzemre ez a megoldás sem képes, viszont a méretéből (is) adódóan ez már jelentősebb elektromos teljesítményt tud a hajtásba adni. A villamos gép tervezésénél peremfeltételt jelent, hogy az mindig együtt forog a motor főtengelyével. A topológiát a 5.12. ábra mutatja.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_671/#m1232energ_671 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_671/#m1232energ_671)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_671/#m1232energ_671)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.12. ábra. P1 hibrid hajtáslánc-topológia

 

P2 hibrid hajtás esetén az elektromos motort a tengelykapcsoló és a sebességváltó közé helyezik el – rendszerint a sebességváltó házába. A villamos gép még itt is azonos fordulatszám-tartományban működik a belső égésű motorral, viszont a tengelykapcsolónak köszönhetően már képes tisztán elektromos hajtásra, és így a hátrameneti fokozat kiváltására is. A topológia a 5.13. ábrán látható.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_674/#m1232energ_674 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_674/#m1232energ_674)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_674/#m1232energ_674)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.13. ábra. P2 hibrid hajtáslánc-topológia

 

A P3 hibridek esetén a villamos hajtás a sebességváltó és a kerékhajtás között található. A Formula 1-ben alkalmazott hibrid rásegítő rendszerek (KERS, ERS) is ezt a megoldást alkalmazzák – P2 hibrid sport és versenyautók esetén a menetdinamikai képességek javítása a cél. Általában a váltóházra szerelik az elektromos hajtóegységet. A hajtáslánc topológiája a 5.14. ábrán látható.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_677/#m1232energ_677 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_677/#m1232energ_677)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_677/#m1232energ_677)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.14. ábra. P3 hibrid hajtáslánc-topológia

 

A P4 hibridekben alkalmazott elektromos hajtás nagyon hasonlít a tisztán elektromos autók hajtásrendszereihez. Ilyenkor a belső égésű motor és a villamos hajtás a jármű külön-külön tengelyeit hajtja. Ez a plug-in hibridek tipikus megoldása, továbbá összkerékhajtást is egyre gyakrabban csak így valósítanak meg (pl. sportautóknál is). A topológia megfigyelhető a 5.15. ábrán.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_680/#m1232energ_680 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_680/#m1232energ_680)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_680/#m1232energ_680)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.15. ábra. P4 hibrid hajtáslánc-topológia

 

Míg az add-on hibrideknél az elektromos hajtásláncot egy meglévő hajtásláncba tervezik bele, addig a másik csoportnál, a dedikált hibrideknél a hajtást az alapoktól hibridnek tervezik. A gyakorlatban ez leggyakrabban a sebességváltók teljesen más kialakítását szokta jelenteni. A dedikált hibridek között megkülönböztetünk soros, soros-párhuzamos, teljesítményosztó és többmódú hibrideket. Dedikált hibrideket elsősorban a távol-keleti gyártók forgalmaznak.

A soros hibridek esetén a belső égésű motor csak egy generátort hajt, melyen keresztül vagy az akkumulátort töltjük, vagy egy másik villamos géppel a járművet hajtjuk. A hajtás előnye, hogy a belső égésű motor működhet egy optimális munkapontban, jó hatásfokkal. A járműben történő elhelyezésében is nagy szabadságot ad, hogy nincs mechanikus kapcsolat a belső égésű motor és a kerekek között. Hátránya viszont, hogy a sorban egymás után elhelyezett hajtáselemek hatásfoka összeszorzódik, azaz az összhatásfok alacsonyabb bármelyik elem hatásfokánál. Egy tisztán elektromos járműhöz képest sokkal rosszabb az összhatásfok. A topológiát a 5.16. ábra mutatja be.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_684/#m1232energ_684 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_684/#m1232energ_684)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_684/#m1232energ_684)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.16. ábra. Soros hibrid hajtáslánc-topológia

 

A soros hibridek hatásfokhátránya kiküszöbölhető, ha a két villamos gép mechanikusan összekapcsolható egy tengelykapcsolóval, azaz a belső égésű motor is mechanikusan bekapcsolható a hajtásba. Ezzel a soros hibrid átkapcsolhatóvá válik párhuzamos hibriddé, ezért hívják soros-párhuzamos hibridnek. A belső égésű motor mellé két, lapos, tárcsa alakú villamos gépet kell elhelyezni, közöttük a kapcsolható tengelykapcsolóval. A 5.17. ábra mutatja a soros-párhuzamos hibrid topológiát.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_687/#m1232energ_687 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_687/#m1232energ_687)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_687/#m1232energ_687)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.17. ábra. Soros-párhuzamos hibrid hajtáslánc-topológia

 

A legfontosabb hibrid hajtáslánc a Toyota megoldása, mely az első generációs Prius óta hasonló elven működik, a neve teljesítményosztó hibrid. A rendszerben itt is két villamos gép van a belső égésű motor mellett. Ez a három motor egy bolygómű tengelyeihez kapcsolódik. A nagyobb teljesítményű villamos gép pedig a kerékhajtáshoz is kapcsolódik. A bolygóműnek köszönhetően a rendszer szinte tetszőlegesen szabályozható a tisztán soros és a tisztán párhuzamos hajtás között. A szabályozás szabadsága egyúttal optimalizálási lehetőség is. A topológia a 5.18. ábrán figyelhető meg.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_690/#m1232energ_690 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_690/#m1232energ_690)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_690/#m1232energ_690)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.18. ábra. Teljesítményosztó hibrid hajtáslánc-topológia

 

Az olyan hibrideket, amelyek egyik korábban bemutatott kategóriába sem sorolhatók be, többmódú hibrideknek nevezik. A konstrukciós kialakítástól függően új funkciókat is megvalósíthatnak, például szinkronizálást a váltóban vagy a kis fordulatszámú (alapjárat alatti) működés áthidalását a tengelykapcsoló kiváltásával.

A legösszetettebb és egyben legtöbb szabályozási lehetőséget nyújtó hibrid hajtáslánc a Formula 1 versenysorozatban található, a 2014-es szabályváltozások óta. A versenyautókban 1,6 literes turbóhibrid motorokat alkalmaznak. A hajtásláncban két hibrid egység is van. Az egyik egy P3-as elektromos rásegítés a sebességváltóba beépítve (kinetikus energia-visszanyerő rendszer). A másik elektromos motor pedig a turbófeltöltő tengelyén található (hőenergia-visszanyerő rendszer). Ez utóbbi segíthet a turbólyuk megszűntetésében (hajtás), a feltöltőnyomás növelésében (hajtás) és a feltöltőnyomás szabályozásában is (visszatöltés).

A versenycélú használat és az összetett rendszer tucatnyi különböző mód megvalósítását teszi lehetővé. Például:

• a hajtás szabályozása az adott versenypályára hangolható,
• figyelembe véve az autó aerodinamikai jellemzőit és gumikezelését beállítható, hogy az autó az egyenesekben és a kanyarokban hogyan viselkedjen,
• az ellenfelek beállításait figyelembe véve meghatározható, hogy a pálya mely részein legyen gyorsabb az autó, hogy könnyebben előzhessen vagy nehezebben előzzék meg,
• a benzinfogyasztással kapcsolatos szabályok figyelembevételével teljesítménycentrikus és takarékos üzemmódok választhatók meg,
• feltöltött akkumulátorral kezdve a kört időmérős üzemmód állítható be. Előtte töltő üzemmódra is szükség van.

Bár a járműgyártók fejlesztéseinek a fókuszában manapság nem a hibrid hajtásrendszerek vannak, a következő években a legnagyobb mennyiségben mégis ilyen járművek fognak az útra kerülni. Jelenleg azonban úgy látható, hogy a következő tíz év az elektromos átállásról fog szólni.

Tartalomjegyzék

• Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightAkkumulátoros tárolók a villamosenergia-piacon
  • Bevezetés
  • 1. A villamosenergia-piac működése dióhéjban
  • 2. A tárolók üzleti modelljeit megalapozó változások a villamosenergia-rendszerben
  • chevron_right3. A tárolók használati esetei a villamosenergia-piacon
    • chevron_right3.1. Árarbitrázs a nagykereskedelmi piacon
      • 3.1.1. A másnapi piac működése
      • 3.1.2. Az intraday piaci kereskedés
      • 3.1.3. A HUPX intraday piac működése
    • 3.2. Megújuló-erőművek menetrendtartásának támogatása
    • chevron_right3.3. Kiegyenlítő szabályozási piaci lehetőségek
      • 3.3.1. A kiegyenlítő szabályozási piacok működése
    • 3.4. Elosztói rugalmassági piaci lehetőségek
    • 3.5. Mérőóra mögötti alkalmazások
  • 4. Irodalom
• chevron_rightA villamosenergia-rendszer kihívásai az időjárásfüggő megújuló energiaforrások vonatkozásában
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A hálózati kiegyenlítés kihívásai
    • 1.2. A fotovillamos teljesítmény előrejelzésének fontossága a villamosenergia-hálózatok szempontjából
    • 1.3. Energiatároló rendszerek: jelentőségük és potenciális szerepük az Európai Unióban
    • 1.4. Hálózatkiegyenlítési szempontok, az akkumulátoros energiatároló rendszerek piaci alkalmazásai, a PV-energia integrációjának megoldásai és sikeressége
  • 2. Irodalom
• chevron_rightTelepített akkumulátorok – a hálózati elektrokémiai energiatárolás alapjai
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Célok
    • 1.2. Az energiatárolás alapjai – röviden
  • chevron_right2. Energiatárolás: mit, miért, hogyan?
    • 2.1. Mit is csinálunk?
    • 2.2. Miért csináljuk?
    • 2.3. Hogyan csináljuk?
  • chevron_right3. Az energiatárolás fajtái
    • chevron_right3.1. Közvetlen villamosenergia-tárolók
      • 3.1.1. Szuperkondenzátorok
      • 3.1.2. Szupravezető gyűrű
    • 3.2. Elektrokémiai energiatárolók
    • 3.3. Kémiai energiatárolók
    • chevron_right3.4. Mechanikai energiatárolók
      • 3.4.1. Helyzeti energiás tárolók
      • 3.4.2. Mozgási energiás tárolók
    • 3.5. Hőtárolók
  • 4. Pszeudoakkumulátorok
  • 5. A telepített akkumulátorok előnyei
  • chevron_right6. Hálózati tárolás
    • 6.1. Alapok
    • 6.2. Létező és tervezett hazai hálózati tárolók
  • chevron_right7. Esettanulmányok
    • 7.1. Kisváros, 1 órás áramszünet – Li-ion-akkumulátoros megoldás
    • 7.2. Kisváros, három és fél napos áramszünet – Li-ion-akkumulátoros megoldás
    • 7.3. Kisváros, három és fél napos áramszünet – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás
    • 7.4. Kisváros, három hónapos „vulkán+zombik” szenárió – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás
    • chevron_right7.5. A TERNA-projekt
      • 7.5.1. A TERNA-koncepció
      • 7.5.2. Megvalósult TERNA-projektek
  • 8. Összefoglalás
  • 9. Irodalom
• chevron_rightElektromobilitási rendszer és szolgáltatások, töltő-infrastruktúra
  • 1. Bevezetés
  • 2. Technológiai áttekintés – járművek csoportosítása
  • 3. Az elektromobilitási rendszer modellje
  • 4. Töltő-infrastruktúra
  • 5. Töltésütemezés
  • 6. A városi közforgalmú autóbuszhálózat elektrifikációja
  • 7. Irodalom
• chevron_rightAlternatív járműhajtások
  • 1. Bevezetés
  • 2. A belső égésű motorok jövője
  • chevron_right3. Hibrid hajtásláncok
    • 3.1. Általános tulajdonságok
    • 3.2. Hibrid működésmódok [6]
    • 3.3. Hibrid hajtásrendszerek topológiái [6]
  • chevron_right4. Akkumulátoros elektromos járművek
    • 4.1. Általános tulajdonságok [7]
    • 4.2. Villamos gépek
    • 4.3. Hajtóművek
  • 5. Tüzelőanyag-cellás járművek
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAz átmeneti energiatárolásra használható elektrokémiai rendszerek leírásának termodinamikai és elektrokémiai aspektusai
  • chevron_right1. Átmeneti energiatárolás elektrokémiai rendszerekben ‒ termodinamikai és elektrokémiai alapok
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Az elektrokémiai energiatárolási technológiák
    • 1.3. Kémiai és elektrokémiai háttér
    • 1.4. Az elektrokémiai cella
    • chevron_right1.5. Az elektrokémiai cella reprezentációja
      • 1.5.1. A celladiagram
      • 1.5.2. A cellareakció és a cellareakció konvencionális egyenlete
    • chevron_right1.6. Az elektrokémiai cella termodinamikai jellemzése
      • 1.6.1. Termodinamikai paraméterek
      • 1.6.2. A reakció szabadentalpia-változása és a cellareakció potenciálja
    • chevron_right1.7. Az elektrokémiai cellával és az elektródokkal kapcsolatos egyéb fogalmak
      • 1.7.1. Elektrolit
      • 1.7.2. Elektrokémiai kettős réteg
      • 1.7.3. Elektródfolyamat, elektródreakció
      • 1.7.4. Az elektródon átfolyó áram iránya, anód, katód, csereáram
    • chevron_right1.8. Az elektródok osztályozása
      • 1.8.1. Az elektródok osztályozása a bennük lejátszódó elektródreakciók száma szerint
      • chevron_right1.8.2. Egyszerű elektródok
        • 1.8.2.1. Elsőfajú elektródok
        • 1.8.2.2. Másodfajú elektródok
        • 1.8.2.3. Harmadfajú elektródok
        • 1.8.2.4. Redoxielektródok
        • 1.8.2.5. Kompozit (módosított) elektródok
      • chevron_right1.8.3. Az elektródok egyéb csoportosítási lehetőségei
        • 1.8.3.1. Anód, katód (osztályozás az elektródon átfolyó áram előjele szerint)
        • 1.8.3.2. Az elektródok osztályozása/elnevezése a három- vagy többelektródos elektrolizálócellában betöltött szerepük alapján
    • chevron_right1.9. Az elektrokémiai cellát jellemző fizikai kémiai mennyiségekről
      • 1.9.1. Termodinamikai mennyiségek és diffúziós potenciál (Δφdiff )
      • 1.9.2. Az elektrokémiai cella elektromos potenciálkülönbsége (E )
      • 1.9.3. Elektromotoros erő (EMF )
      • 1.9.4. Elektródpotenciál (E vagy ε ), egyensúlyi potenciál (Ee vagy εe )
    • chevron_right1.10. A heterogén elektrokémiai rendszereket (elektrokémiai cella, elektród) jellemző elektrokémiai-termodinamikai mennyiségek
      • 1.10.1. Az elektródreakció potenciálja (Er vagy εr )
      • 1.10.2. Az elektródreakció potenciálja és a Nernst-féle egyenlet
    • chevron_right1.11. Elektrokémiai egyensúlyi diagramok
      • 1.11.1. A víz elektrokémiai egyensúlyi diagramja
      • 1.11.2. Információk az ólomakkumulátor jellemzéséhez az ólom egyensúlyi diagramja (Pourbaix-diagramja) alapján
    • 1.12. Az elektromotoros erő (EMF) hőmérsékletfüggése alapján meghatározható termodinamikai mennyiségek
    • 1.13. A cellareakció potenciálja és a reakció egyensúlyi állandója
    • chevron_right1.14. Az (elektro)kémiai áramforrások osztályozása a gyakorlatban
      • chevron_right1.14.1. Primer elemek (galvánelemek)
        • 1.14.1.1. Az elektrokémiai reaktor elektromos potenciálkülönbsége működés közben
      • chevron_right1.14.2. Szekunder elemek (akkumulátorok)
        • 1.14.2.1. A szekunder elemeket (akkumulátorokat) jellemző specifikus adatok
      • 1.14.3. Tüzelőanyag-cellák
      • 1.14.4. A Ragone-diagram
  • 2. Irodalom
• chevron_rightBevezetés a Li-ion-akkumulátorok technológiájába
  • chevron_right1. A Li-ion-akkumulátorok működési elve és komponensei
    • 1.1. Az elektrokémiai energiatárolás történeti áttekintése
    • 1.2. A lítiumelemek és a Li-ion-akkumulátorok történeti áttekintése
    • 1.3. A Li-ion-akkumulátorok működési elve
    • chevron_right1.4. Az újratölthető Li-ion-akkumulátorok szerkezete és anyagai
      • 1.4.1. A pozitív elektród (katód) anyagai
      • 1.4.2. A negatív elektród (anód) anyagai
      • chevron_right1.4.3. Elektrokémiai szempontból inaktív cellakomponensek
        • 1.4.3.1. Elektród-adalékanyagok
        • 1.4.3.2. A szerves elektrolit és komponensei
        • 1.4.3.3. A szeparátorfólia
        • 1.4.3.4. Az áramgyűjtő fóliák
        • 1.4.3.5. Burkolat (tasakos, kemény tok (acél, ABS))
        • 1.4.3.6. Akkumulátorcellán belüli biztonsági komponensek
    • chevron_right1.5. A hagyományos Li-ion-akkumulátorok öregedési folyamatai
      • 1.5.1. Az elektrolit öregedési mechanizmusa
      • 1.5.2. A negatív elektródanyagok öregedési mechanizmusai
      • 1.5.3. A pozitív elektródok öregedési mechanizmusai
  • chevron_right2. A Li-ion-akkumulátorok fejlesztési irányai
    • chevron_right2.1. Fontosabb új generációs Li-ion technológiák
      • 2.1.1. Szilárdtest-Li-ion-akkumulátorok
      • 2.1.2. A lítium–kén (Li–S, LSB) akkumulátor
      • 2.1.3. A nátriumion-akkumulátor
      • 2.1.4. A magnéziumion-akkumulátor
      • 2.1.5. A lítium–levegő akkumulátor (Li–O2)
  • chevron_right3. Li-ion-akkumulátorcellák, modulok és akkumulátorcsomagok gyártása
    • chevron_right3.1. Az akkumulátorcellák gyártási folyamata
      • 3.1.1. A Li-ion-akkumulátorcellák gyártási folyamata
    • 3.2. A Li-ion-akkumulátormodul és -csomag összeszerelése
  • 4. Irodalom
• chevron_rightLi-ion-akkumulátorok biztonságtechnikája és akkumulátortesztelési eljárások
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A biztonságtechnika és a diagnosztika fontossága a Li-ion-akkumulátorok használata során
    • 2.1. A Li-ion-akkumulátorok veszélyei: rejtett és direkt kockázatok
    • 2.2. A diagnosztikai eljárások szerepe a megelőzésben és a hibák előrejelzésében
  • chevron_right3. Biztonságtechnikai kihívások és tönkremeneteli mechanizmusok a Li-ion-akkumulátorokban
    • 3.1. Nem energetikus tönkremenetel
    • 3.2. Energetikus tönkremenetel: Termikus megfutás (thermal runaway)
    • chevron_right3.3. Akkumulátorok külső védelme – akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS)
      • 3.3.1. Túláram-védelem
      • 3.3.2. Feszültségvédelem
      • 3.3.3. Hőmérséklet-védelem
      • 3.3.4. Kapacitásfigyelés
  • chevron_right4. Diagnosztikai eljárások és céljaik a Li-ion-biztonságtechnika szolgálatában
    • 4.1. Diagnosztikai tesztek és az alkalmazás célja
    • 4.2. Diagnosztikai vizsgálatok az állapotfelmérésben és a hibák előrejelzésében
    • 4.3. A biztonságtechnikai és diagnosztikai tesztek összefüggései
    • chevron_right4.4. Teszttípusok a diagnosztikában
      • 4.4.1. Elektrokémiai tesztek: kapacitásmérés, belső ellenállás mérése
      • 4.4.2. Klimatikus tesztek: hőkamrák, páratartalom és hőmérséklet-változások hatásának vizsgálata
      • 4.4.3. Abúzustesztek: extrém körülmények (például túlterhelés, rövidzárlat) szimulálása a valós kockázatok modellezéséhez
    • chevron_right4.5 Tesztberendezések és tesztkörnyezetek
      • 4.5.1. A tesztberendezések bemutatása
      • 4.5.2. Nemzetközi és ipari szabványok az akkumulátorok tesztelésére
  • chevron_right5. Összefoglalás
    • 5.1. Az akkumulátor-biztonságtechnika és a diagnosztikai eljárások jelentősége a megelőzés és az állapotfelmérés során
    • 5.2. Innovációk és kutatási irányok a Li-ion-akkumulátorok biztonságtechnikai fejlődésében
    • 5.3. A fejezetben használt rövidítések
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAkkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS) és akkumulátordiagnosztika
  • chevron_right1. Akkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS)
    • 1.1. Az akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS) elemei
    • 1.2. Akkumulátormodulok
    • 1.3. A BMS-rendszerek evolúciója
  • chevron_right2. Az akkumulátorrendszerek diagnosztikája
    • 2.1. Új akkumulátorok és egyéb termékekkel kapcsolatos vizsgálati szabványok
    • 2.2. Az akkumulátorok szabványok szerinti vizsgálatához kapcsolódó fontosabb szabványok és vizsgálatok
    • 2.3. Használt akkumulátorok vizsgálata – UL 1974 szabvány szerinti folyamatok
    • 2.4. Akkumulátorok anyagtudományi vizsgálatai
  • chevron_right3. Akkumulátordiagnosztikai esettanulmányok
    • 3.1. Akkumulátorok szétszerelése
    • 3.2. Akkumulátorok gyorstesztjei
    • 3.3. Akkumulátormodulok vizsgálata
    • 3.4. Néhány praktika
  • 4. Irodalom
• chevron_rightLi-ion-akkumulátorok újrahasznosítási technológiái
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A Li-ion-akkumulátorok anyagi jellemzői
    • 2.1. Az anyagi visszajáratás lehetősége és igénye
    • 2.2. A működő Li-ion-akkumulátorok fő anyagi alkotói
  • chevron_right3. Az értékes fémek kinyerése
    • 3.1. A nyersanyag előkészítése a hidrometallurgiai feldolgozásra
    • chevron_right3.2. A black mass feldolgozása
      • 3.2.1. Kioldás
      • 3.2.2. Ionelválasztás, fémkinyerés vegyület alakban precipitációval
      • 3.2.3. Ionelválasztás oldószeres extrakcióval
      • 3.2.4. Ionelválasztás komplex ioncserés technikával
    • 3.3. A Li-ion-akkumulátorok teljes feldolgozási módszerei
  • 4. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//