4.1. Általános tulajdonságok [7]

Az utóbbi évtizedben azt láthatjuk, hogy az akkumulátoros elektromos autók évről évre folyamatosan nagyobb arányban jelennek meg az új autók piacán. Az arányuk már most jelentősnek mondható, és ma úgy tűnik, hogy a jövőben a hajtáslánc-alternatívák közül ez lesz a leghangsúlyosabb, főleg a személyautók kategóriájában. Terjedésüket elősegíti a törvényi szabályozás is, nagy előnyük, hogy lokálisan szinte teljesen emissziómentesek.

Terjedésüket hátráltatja a magasabb áruk, melyet állami támogatásokkal igyekeznek legalább részben kompenzálni. A magasabb előállítási ár fő oka az akkumulátorokból adódik, ez viszont változó mértékű, de folyamatos csökkenést mutat. Az akkumulátoros elektromos autók összes jelenlegi hátránya az akkumulátorokhoz kapcsolódik: az ár mellett a hosszabb töltési idő (még hiányos infrastruktúrával), a nagy tömeg és a kisebb hatótáv. Napjaink fő járműmérnöki fejlesztései ezekre a kihívásokra igyekeznek megoldást találni.

Fontos megjegyezni, hogy az autóiparban most nagyon izgalmas időszakot élünk, ugyanis nagyon bizonytalan, hogy milyen autókkal fogunk 10-15 év múlva járni. Sokan kételkednek az elektromos autók széles körű elterjedésében. Viszont ha a járműipari fejlesztéseket tekintjük, akkor úgy tűnik, hogy az ipar letette a voksát az elektromobilitás mellett. Ez elsősorban a személyautók kategóriáira érvényes, nehezebb jármű-kategóriákban még nem tűnik ennyire eldöntöttnek a kérdés.

Mérnöki szempontból az elektromos hajtások új lehetőségeket jelentenek. Az elektromos hajtások egyszerűségüknél fogva megbízhatóbbak lehetnek, a kompaktságuk miatt pedig jobb térkihasználású járműveket lehet tervezni. Szintén nagy előny a csöndesebb üzem és a remek gyorsítóképesség is. Utóbbit alapvetően a gumiabroncs-talaj kapcsolat határozná meg, viszont az elektromos hajtások kerékszlip-szabályozása sokkal hatékonyabb lehet a hagyományos hajtásokénál. Összkerékhajtás alkalmazása esetén pedig a gyorsítóképesség tovább javítható, ami magasabb árkategóriában fontos marketingelőnnyel jár.

Az akkumulátorok magas előállítási költségei és nagy tömege miatt az elektromos autók legfőbb korlátja az akkumulátor kapacitásából adódó hatótávkorlát. A hagyományos járműhajtásokhoz képest a kisebb hatótáv mellett az elektromos autók töltési ideje is jelentősen hosszabb. A nagyobb teljesítményű töltés és a kisebb áramerősségek miatti kisebb veszteségek érdekében növelik egyre magasabbra az akkumulátorok feszültségszintjét. Egyre több elektromos autónál jellemző a 800 V-os rendszerfeszültség.

Ha a hajtásrendszer teljesítményfolyamát tekintjük, akkor az elektromos autók első fontos alkatrésze a nagy feszültségű akkumulátor, amely kémiailag kötött formában elektromos energiát tárol. Az akkumulátor az autó legkomplexebb alkatrésze. A cellák mellett szüksége van töltőrendszerre, hőmérséklet-temperáló rendszerre, biztonsági rendszerre és diagnosztikára is. Mindezeket együttesen akkumulátormenedzsment-rendszernek nevezik.

Az akkumulátor egyenáramát az inverter alakítja át háromfázisú váltóárammá, amire a villamos gépnek szüksége lesz. Az inverternek szintén szüksége van hűtésre.

Az elektromos autókban alkalmazott villamos gépekről külön fejezetben térünk ki. Szintén jelentős a hűtési igényük.

A villamos gép kihajtótengelyét össze kell kötni egy erőátviteli rendszeren keresztül a kerékhajtással. Ezt rendszerint egy egyfokozatú hajtóművel, egy differenciálművel és féltengelyekkel teszik meg.

A teljesítményfolyam és a benne lévő hajtáselemek a 5.19. ábrán tekinthetők meg.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_709/#m1232energ_709 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_709/#m1232energ_709)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_709/#m1232energ_709)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.19. ábra. Az akkumulátoros elektromos járművek hajtáslánc-felépítése

 

Mint látható, a hajtáslánc több elemének van hűtés-fűtés igénye. Ráadásul a sokkal jobb hatásfokok miatt itt nincs olyan mértékű veszteséghő, mint belső égésű motorok esetén, amit könnyedén fel lehetne használni az utastér fűtésére. Mindezek miatt az elektromos autók termomenedzsment-rendszere a jármű egyik legösszetettebb eleme és egyben napjaink egyik legfontosabb fejlesztési területe.

A hagyományos, 12 V-os fedélzeti rendszer ugyanúgy megtalálható az elektromos hajtású autókban, mint a hagyományosakban. Ennek az az oka, hogy az utastérbe kockázatos lenne nagy feszültségű hálózatot bevezetni. Szintén fontos ok, hogy ezek a komponensek megegyeznek a hagyományos járművekben talált megoldásokkal, így egyelőre nem volt rá motiváció, hogy áttervezzék őket. Hatékonyságnövelés miatt viszont várhatóan terjedni fognak a 48 V-os rendszerek.

A kis feszültségű hálózatban itt is megtalálható a hagyományos ólomsavas akkumulátor. A két akkumulátor között feszültségkonverter biztosítja a kapcsolatot. A kis feszültségű akkumulátor egyik legfontosabb szerepe, hogy működtesse a nagy feszültségű akkumulátor biztonsági rendszerét, igény esetén azt leválassza a hálózatról. A kiegészített rendszerarchitektúra látható a 5.20. ábrán.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_714/#m1232energ_714 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_714/#m1232energ_714)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_714/#m1232energ_714)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.20. ábra. Az akkumulátoros elektromos járművek architektúrája

 

A kerékhajtás kialakítása szempontjából az elektromos járműhajtások lehetnek:

• központi hajtásúak, ahol egy villamos gép hajtja az adott tengelyt egy hajtóművön és egy differenciálművön keresztül,
• kerekenkénti hajtásúak, ahol az egyes kerekeket egy hajtóművön keresztül függetlenül hajtja egy-egy villamos gép,
• kerékagymotorosak, ahol a villamos gép rugózatlan tömegként a kerékagy mellé van beépítve 1:1 áttétellel, esetleg egy kisebb, fordulatszámcsökkentő hajtóművel.

Az egyes kialakítások szimbolikus ábrázolással megtekinthetők a 5.21. ábrán.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_719/#m1232energ_719 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_719/#m1232energ_719)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_719/#m1232energ_719)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.21. ábra. Az elektromos hajtású járművek hajtásláncelrendezésének lehetőségei

 

Az utóbbi két megoldás esetén a villamos gépek vezérlésével könnyen megvalósítható az ún. „torque-vectoring”, azaz a keresztirányú járműdinamikai stabilitás biztosítása.

Az első megoldás nagyon hasonlít a hagyományos hajtásokra, ahol a motorváltó egység tartóbakokon van felfüggesztve a járművázba. Ennek a megoldásnak a kereskedelmi megnevezése az „eAxle”, ami a műszaki szóhasználatban is elterjedt. Az egyszerűsége és kisebb gyártási költsége miatt ezt a hajtást alkalmazzák az elektromos autók túlnyomó többségében.

Az eAxle három részből áll: teljesítményelektronika, villamos gép (eMotor), hajtómű.

A központi hajtás az első és a hátsó tengelyen egyaránt elhelyezhető, sok esetben a futómű-segédkeretre rögzítik. Összkerékhajtás esetén elölre és hátulra is beépítik.

Az elektromos autók hatótávolsága lényegében egyenesen arányos az akkumulátor kapacitásával. Az elektromos autók utóbbi 15 évében az akkumulátorok kapacitása jelentősen növekedett, és így a hatótávolság is. A hatótávolság tovább javítható a jármű hatékonyságának növelésével is. A légellenállás és a gördülési ellenállás csökkentése fontos fejlesztési terület lett. Szintén jelentős hatótáv-növekedést eredményez a jármű hőmenedzsmentjének a fejlesztése.

A hatótáv megállapítása szabványos menetciklusokkal történik. Európában a WLTP menetciklust fogadják el hivatalosan. Az USA-ban az EPA menetciklusát alkalmazzák. Az EPA hatótáv rendre kevesebb szokott lenni a WLTP hatótávnál.

Az elektromos autók energiafogyasztását nem olyan egyszerű megállapítani, mint hagyományos hajtások esetén. A vonatkoztatási alap megállapításakor problémát jelent az akkumulátor kapacitása. A névleges kapacitás nem használható fel teljesen, mert az akkumulátort nem szabad teljesen lemeríteni. A felhasználható akkumulátorkapacitásból számolt fogyasztás lényegében a TTW (tank-to-wheel) fogyasztás lenne. Viszont, amikor fel kell tölteni az akkumulátort, akkor a töltőrendszer felvett energiamennyisége számít, ami akár 10–15%-kal magasabb érték is lehet. Az eltérés a töltési veszteségekből adódik [8].

A fogyasztást leggyakrabban kWh/100 km-ben szokás megadni, egy tipikus személyautó fogyasztása ma 15 és 20 kWh/100 km közé esik. A 5.22. ábrán jellemző fogyasztási értékeket és egy menetciklusban felvett pillanatnyi fogyasztásdiagramot figyelhetünk meg.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_729/#m1232energ_729 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_729/#m1232energ_729)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_729/#m1232energ_729)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.22. ábra. Az akkumulátoros elektromos járművek 100 km-re vetített és pillanatnyi fogyasztása [8]

 

Az akkumulátorban tárolt energia a jármű mozgása közben a hajtáslánc veszteségeivé (inverter, villamos gép, hajtáslánc mechanikai veszteségei), gördülési ellenállási veszteséggé, légellenállási veszteséggé, a jármű potenciális energiájává és a jármű mozgási energiájává alakul. Emellett még számottevő a hagyományos fékrendszer veszteségteljesítménye és a fedélzeti rendszerek energiaigénye is. Lejtmenetben a helyzeti energia, lassítás közben pedig a jármű mozgási energiájának egy része visszanyerhető elektromos energiaként. Ebből a szempontból a jármű tömege energiatárolóként is viselkedik, a helyzeti és a mozgási energia esetében is. Ez az energiamenedzsment tervezésében fontos szempont. Az energiaátalakulás mérlegét és az energiatárolás lehetőségeit mutatja be a 5.23. ábra.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1232energ_732/#m1232energ_732 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1232energ_732/#m1232energ_732)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1232energ_732/#m1232energ_732)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

5.23. ábra. Akkumulátoros elektromos jármű energetikája gyorsítás közben, az energiatárolás lehetőségei (akkumulátor, jármű mozgási energiája, jármű helyzeti energiája) [7]

 

Tartalomjegyzék

• Energiatárolási és akkumulátoripari alapismeretek
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightAkkumulátoros tárolók a villamosenergia-piacon
  • Bevezetés
  • 1. A villamosenergia-piac működése dióhéjban
  • 2. A tárolók üzleti modelljeit megalapozó változások a villamosenergia-rendszerben
  • chevron_right3. A tárolók használati esetei a villamosenergia-piacon
    • chevron_right3.1. Árarbitrázs a nagykereskedelmi piacon
      • 3.1.1. A másnapi piac működése
      • 3.1.2. Az intraday piaci kereskedés
      • 3.1.3. A HUPX intraday piac működése
    • 3.2. Megújuló-erőművek menetrendtartásának támogatása
    • chevron_right3.3. Kiegyenlítő szabályozási piaci lehetőségek
      • 3.3.1. A kiegyenlítő szabályozási piacok működése
    • 3.4. Elosztói rugalmassági piaci lehetőségek
    • 3.5. Mérőóra mögötti alkalmazások
  • 4. Irodalom
• chevron_rightA villamosenergia-rendszer kihívásai az időjárásfüggő megújuló energiaforrások vonatkozásában
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. A hálózati kiegyenlítés kihívásai
    • 1.2. A fotovillamos teljesítmény előrejelzésének fontossága a villamosenergia-hálózatok szempontjából
    • 1.3. Energiatároló rendszerek: jelentőségük és potenciális szerepük az Európai Unióban
    • 1.4. Hálózatkiegyenlítési szempontok, az akkumulátoros energiatároló rendszerek piaci alkalmazásai, a PV-energia integrációjának megoldásai és sikeressége
  • 2. Irodalom
• chevron_rightTelepített akkumulátorok – a hálózati elektrokémiai energiatárolás alapjai
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Célok
    • 1.2. Az energiatárolás alapjai – röviden
  • chevron_right2. Energiatárolás: mit, miért, hogyan?
    • 2.1. Mit is csinálunk?
    • 2.2. Miért csináljuk?
    • 2.3. Hogyan csináljuk?
  • chevron_right3. Az energiatárolás fajtái
    • chevron_right3.1. Közvetlen villamosenergia-tárolók
      • 3.1.1. Szuperkondenzátorok
      • 3.1.2. Szupravezető gyűrű
    • 3.2. Elektrokémiai energiatárolók
    • 3.3. Kémiai energiatárolók
    • chevron_right3.4. Mechanikai energiatárolók
      • 3.4.1. Helyzeti energiás tárolók
      • 3.4.2. Mozgási energiás tárolók
    • 3.5. Hőtárolók
  • 4. Pszeudoakkumulátorok
  • 5. A telepített akkumulátorok előnyei
  • chevron_right6. Hálózati tárolás
    • 6.1. Alapok
    • 6.2. Létező és tervezett hazai hálózati tárolók
  • chevron_right7. Esettanulmányok
    • 7.1. Kisváros, 1 órás áramszünet – Li-ion-akkumulátoros megoldás
    • 7.2. Kisváros, három és fél napos áramszünet – Li-ion-akkumulátoros megoldás
    • 7.3. Kisváros, három és fél napos áramszünet – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás
    • 7.4. Kisváros, három hónapos „vulkán+zombik” szenárió – P2M pszeudoakkumulátoros megoldás
    • chevron_right7.5. A TERNA-projekt
      • 7.5.1. A TERNA-koncepció
      • 7.5.2. Megvalósult TERNA-projektek
  • 8. Összefoglalás
  • 9. Irodalom
• chevron_rightElektromobilitási rendszer és szolgáltatások, töltő-infrastruktúra
  • 1. Bevezetés
  • 2. Technológiai áttekintés – járművek csoportosítása
  • 3. Az elektromobilitási rendszer modellje
  • 4. Töltő-infrastruktúra
  • 5. Töltésütemezés
  • 6. A városi közforgalmú autóbuszhálózat elektrifikációja
  • 7. Irodalom
• chevron_rightAlternatív járműhajtások
  • 1. Bevezetés
  • 2. A belső égésű motorok jövője
  • chevron_right3. Hibrid hajtásláncok
    • 3.1. Általános tulajdonságok
    • 3.2. Hibrid működésmódok [6]
    • 3.3. Hibrid hajtásrendszerek topológiái [6]
  • chevron_right4. Akkumulátoros elektromos járművek
    • 4.1. Általános tulajdonságok [7]
    • 4.2. Villamos gépek
    • 4.3. Hajtóművek
  • 5. Tüzelőanyag-cellás járművek
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAz átmeneti energiatárolásra használható elektrokémiai rendszerek leírásának termodinamikai és elektrokémiai aspektusai
  • chevron_right1. Átmeneti energiatárolás elektrokémiai rendszerekben ‒ termodinamikai és elektrokémiai alapok
    • 1.1. Bevezetés
    • 1.2. Az elektrokémiai energiatárolási technológiák
    • 1.3. Kémiai és elektrokémiai háttér
    • 1.4. Az elektrokémiai cella
    • chevron_right1.5. Az elektrokémiai cella reprezentációja
      • 1.5.1. A celladiagram
      • 1.5.2. A cellareakció és a cellareakció konvencionális egyenlete
    • chevron_right1.6. Az elektrokémiai cella termodinamikai jellemzése
      • 1.6.1. Termodinamikai paraméterek
      • 1.6.2. A reakció szabadentalpia-változása és a cellareakció potenciálja
    • chevron_right1.7. Az elektrokémiai cellával és az elektródokkal kapcsolatos egyéb fogalmak
      • 1.7.1. Elektrolit
      • 1.7.2. Elektrokémiai kettős réteg
      • 1.7.3. Elektródfolyamat, elektródreakció
      • 1.7.4. Az elektródon átfolyó áram iránya, anód, katód, csereáram
    • chevron_right1.8. Az elektródok osztályozása
      • 1.8.1. Az elektródok osztályozása a bennük lejátszódó elektródreakciók száma szerint
      • chevron_right1.8.2. Egyszerű elektródok
        • 1.8.2.1. Elsőfajú elektródok
        • 1.8.2.2. Másodfajú elektródok
        • 1.8.2.3. Harmadfajú elektródok
        • 1.8.2.4. Redoxielektródok
        • 1.8.2.5. Kompozit (módosított) elektródok
      • chevron_right1.8.3. Az elektródok egyéb csoportosítási lehetőségei
        • 1.8.3.1. Anód, katód (osztályozás az elektródon átfolyó áram előjele szerint)
        • 1.8.3.2. Az elektródok osztályozása/elnevezése a három- vagy többelektródos elektrolizálócellában betöltött szerepük alapján
    • chevron_right1.9. Az elektrokémiai cellát jellemző fizikai kémiai mennyiségekről
      • 1.9.1. Termodinamikai mennyiségek és diffúziós potenciál (Δφdiff )
      • 1.9.2. Az elektrokémiai cella elektromos potenciálkülönbsége (E )
      • 1.9.3. Elektromotoros erő (EMF )
      • 1.9.4. Elektródpotenciál (E vagy ε ), egyensúlyi potenciál (Ee vagy εe )
    • chevron_right1.10. A heterogén elektrokémiai rendszereket (elektrokémiai cella, elektród) jellemző elektrokémiai-termodinamikai mennyiségek
      • 1.10.1. Az elektródreakció potenciálja (Er vagy εr )
      • 1.10.2. Az elektródreakció potenciálja és a Nernst-féle egyenlet
    • chevron_right1.11. Elektrokémiai egyensúlyi diagramok
      • 1.11.1. A víz elektrokémiai egyensúlyi diagramja
      • 1.11.2. Információk az ólomakkumulátor jellemzéséhez az ólom egyensúlyi diagramja (Pourbaix-diagramja) alapján
    • 1.12. Az elektromotoros erő (EMF) hőmérsékletfüggése alapján meghatározható termodinamikai mennyiségek
    • 1.13. A cellareakció potenciálja és a reakció egyensúlyi állandója
    • chevron_right1.14. Az (elektro)kémiai áramforrások osztályozása a gyakorlatban
      • chevron_right1.14.1. Primer elemek (galvánelemek)
        • 1.14.1.1. Az elektrokémiai reaktor elektromos potenciálkülönbsége működés közben
      • chevron_right1.14.2. Szekunder elemek (akkumulátorok)
        • 1.14.2.1. A szekunder elemeket (akkumulátorokat) jellemző specifikus adatok
      • 1.14.3. Tüzelőanyag-cellák
      • 1.14.4. A Ragone-diagram
  • 2. Irodalom
• chevron_rightBevezetés a Li-ion-akkumulátorok technológiájába
  • chevron_right1. A Li-ion-akkumulátorok működési elve és komponensei
    • 1.1. Az elektrokémiai energiatárolás történeti áttekintése
    • 1.2. A lítiumelemek és a Li-ion-akkumulátorok történeti áttekintése
    • 1.3. A Li-ion-akkumulátorok működési elve
    • chevron_right1.4. Az újratölthető Li-ion-akkumulátorok szerkezete és anyagai
      • 1.4.1. A pozitív elektród (katód) anyagai
      • 1.4.2. A negatív elektród (anód) anyagai
      • chevron_right1.4.3. Elektrokémiai szempontból inaktív cellakomponensek
        • 1.4.3.1. Elektród-adalékanyagok
        • 1.4.3.2. A szerves elektrolit és komponensei
        • 1.4.3.3. A szeparátorfólia
        • 1.4.3.4. Az áramgyűjtő fóliák
        • 1.4.3.5. Burkolat (tasakos, kemény tok (acél, ABS))
        • 1.4.3.6. Akkumulátorcellán belüli biztonsági komponensek
    • chevron_right1.5. A hagyományos Li-ion-akkumulátorok öregedési folyamatai
      • 1.5.1. Az elektrolit öregedési mechanizmusa
      • 1.5.2. A negatív elektródanyagok öregedési mechanizmusai
      • 1.5.3. A pozitív elektródok öregedési mechanizmusai
  • chevron_right2. A Li-ion-akkumulátorok fejlesztési irányai
    • chevron_right2.1. Fontosabb új generációs Li-ion technológiák
      • 2.1.1. Szilárdtest-Li-ion-akkumulátorok
      • 2.1.2. A lítium–kén (Li–S, LSB) akkumulátor
      • 2.1.3. A nátriumion-akkumulátor
      • 2.1.4. A magnéziumion-akkumulátor
      • 2.1.5. A lítium–levegő akkumulátor (Li–O2)
  • chevron_right3. Li-ion-akkumulátorcellák, modulok és akkumulátorcsomagok gyártása
    • chevron_right3.1. Az akkumulátorcellák gyártási folyamata
      • 3.1.1. A Li-ion-akkumulátorcellák gyártási folyamata
    • 3.2. A Li-ion-akkumulátormodul és -csomag összeszerelése
  • 4. Irodalom
• chevron_rightLi-ion-akkumulátorok biztonságtechnikája és akkumulátortesztelési eljárások
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A biztonságtechnika és a diagnosztika fontossága a Li-ion-akkumulátorok használata során
    • 2.1. A Li-ion-akkumulátorok veszélyei: rejtett és direkt kockázatok
    • 2.2. A diagnosztikai eljárások szerepe a megelőzésben és a hibák előrejelzésében
  • chevron_right3. Biztonságtechnikai kihívások és tönkremeneteli mechanizmusok a Li-ion-akkumulátorokban
    • 3.1. Nem energetikus tönkremenetel
    • 3.2. Energetikus tönkremenetel: Termikus megfutás (thermal runaway)
    • chevron_right3.3. Akkumulátorok külső védelme – akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS)
      • 3.3.1. Túláram-védelem
      • 3.3.2. Feszültségvédelem
      • 3.3.3. Hőmérséklet-védelem
      • 3.3.4. Kapacitásfigyelés
  • chevron_right4. Diagnosztikai eljárások és céljaik a Li-ion-biztonságtechnika szolgálatában
    • 4.1. Diagnosztikai tesztek és az alkalmazás célja
    • 4.2. Diagnosztikai vizsgálatok az állapotfelmérésben és a hibák előrejelzésében
    • 4.3. A biztonságtechnikai és diagnosztikai tesztek összefüggései
    • chevron_right4.4. Teszttípusok a diagnosztikában
      • 4.4.1. Elektrokémiai tesztek: kapacitásmérés, belső ellenállás mérése
      • 4.4.2. Klimatikus tesztek: hőkamrák, páratartalom és hőmérséklet-változások hatásának vizsgálata
      • 4.4.3. Abúzustesztek: extrém körülmények (például túlterhelés, rövidzárlat) szimulálása a valós kockázatok modellezéséhez
    • chevron_right4.5 Tesztberendezések és tesztkörnyezetek
      • 4.5.1. A tesztberendezések bemutatása
      • 4.5.2. Nemzetközi és ipari szabványok az akkumulátorok tesztelésére
  • chevron_right5. Összefoglalás
    • 5.1. Az akkumulátor-biztonságtechnika és a diagnosztikai eljárások jelentősége a megelőzés és az állapotfelmérés során
    • 5.2. Innovációk és kutatási irányok a Li-ion-akkumulátorok biztonságtechnikai fejlődésében
    • 5.3. A fejezetben használt rövidítések
  • 6. Irodalom
• chevron_rightAkkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS) és akkumulátordiagnosztika
  • chevron_right1. Akkumulátorfelügyeleti rendszerek (BMS)
    • 1.1. Az akkumulátorfelügyeleti rendszer (BMS) elemei
    • 1.2. Akkumulátormodulok
    • 1.3. A BMS-rendszerek evolúciója
  • chevron_right2. Az akkumulátorrendszerek diagnosztikája
    • 2.1. Új akkumulátorok és egyéb termékekkel kapcsolatos vizsgálati szabványok
    • 2.2. Az akkumulátorok szabványok szerinti vizsgálatához kapcsolódó fontosabb szabványok és vizsgálatok
    • 2.3. Használt akkumulátorok vizsgálata – UL 1974 szabvány szerinti folyamatok
    • 2.4. Akkumulátorok anyagtudományi vizsgálatai
  • chevron_right3. Akkumulátordiagnosztikai esettanulmányok
    • 3.1. Akkumulátorok szétszerelése
    • 3.2. Akkumulátorok gyorstesztjei
    • 3.3. Akkumulátormodulok vizsgálata
    • 3.4. Néhány praktika
  • 4. Irodalom
• chevron_rightLi-ion-akkumulátorok újrahasznosítási technológiái
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A Li-ion-akkumulátorok anyagi jellemzői
    • 2.1. Az anyagi visszajáratás lehetősége és igénye
    • 2.2. A működő Li-ion-akkumulátorok fő anyagi alkotói
  • chevron_right3. Az értékes fémek kinyerése
    • 3.1. A nyersanyag előkészítése a hidrometallurgiai feldolgozásra
    • chevron_right3.2. A black mass feldolgozása
      • 3.2.1. Kioldás
      • 3.2.2. Ionelválasztás, fémkinyerés vegyület alakban precipitációval
      • 3.2.3. Ionelválasztás oldószeres extrakcióval
      • 3.2.4. Ionelválasztás komplex ioncserés technikával
    • 3.3. A Li-ion-akkumulátorok teljes feldolgozási módszerei
  • 4. Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 126 9

A kötet átfogó, horizontális tematikával vezeti be az olvasót az akkumulátor értéklánc teljes spektrumába: bemutatja a villamosenergia-piac működését, a telepített energiatárolási megoldásokat, az akkumulátorok járműipari alkalmazása terén az alternatív hajtásláncok felépítését és kulcskomponenseit, valamint részletesen tárgyalja a Li-ion akkumulátorok felépítését, működését, gyártástechnológiáját és a legfrissebb fejlesztési irányokat. Áttekintést nyújt továbbá az akkumulátorok biztonságtechnikájáról, diagnosztikai eljárásairól és az újrahasznosítás legfontosabb szempontjairól. Az olvasó átfogó képet kaphat az elektrokémiai energiatárolás technológiai hátteréről, a mobilitási és telepített tárolási megoldások térnyeréséről, az akkumulátoripar hazai és globális fejlődési irányairól, valamint az ezekhez kapcsolódó lehetőségekről, kihívásokról és szabályozási kérdésekről. A kötet az akkumulátorgyártás alaplépéseitől a jármű- és energiarendszer-integrációig, a töltőinfrastruktúrától a biztonságtechnikai, gazdasági és jogi aspektusokig számos kapcsolódó területet is tárgyal. Hasznos olvasmány lehet gépész-, villamos- és vegyipari mérnökök, mechatronikai és gazdasági szakemberek, autóipari és energiaipari szereplők, valamint a közszféra és az oktatás területén dolgozók számára – de mindazoknak is, akik naprakész, rendszerszintű tudást keresnek az energiatárolás és az elektromobilitás dinamikusan fejlődő világában. A kötet elkészítését a Magyar Akkumulátor Szövetség támogatta.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kun-energiatarolasi-es-akkumulatoripari-alapismeretek//